Nagy Magda, K.
Nagy Magda, K.

2024. november 7. Csütörtök

Nagy Magda, K.

irodalomtörténész

Névváltozatok

Barla Szabó Ödönné;  K. Nagy Magda 

Születési adatok

1921. október 23.

Hajdúböszörmény, Hajdú vármegye

Halálozási adatok

1982. január 28.

Budapest

Temetési adatok

1982. február 12.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: K. Nagy István földműves, Fekete Margit. F: Barla Szabó Ödön (1919–1991) közgazdász. Fia: Barla Szabó István és Barla Szabó Gábor (1949–) mezőgazdasági mérnök, kandidátus.

Iskola

Elemi iskoláit Hajdúböszörményben, középiskoláit Debrecenben végezte, Debrecenben éretts. és tanítói képesítést (1940), a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskolán polgári iskolai tanári okl. (1944), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen – a Györffy Kollégium tagjaként – magyar–történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1947), MDP Pártfőiskolát is végzett (1950), az irodalomtudományok kandidátusa (1963).

Életút

Az ideiglenes kormány hivatalos lapja, a Debreceni Néplap munkatársa, kulturális rovatvezetője (1945. máj.–1945. szept.), a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) országos titkára (1948), a Magyar Rádió (MR) riportere és az Irodalmi Osztály szerkesztője (1948–1950), az MDP politikai referense (1952–1953), a Kulturális és Tudományos Osztály Kulturális Alosztályának vezetője (1953–1956). Az MTA Személyzeti Osztálya megszervezője és vezetője (1957–1958), az MTA Irodalomtudományi Intézet tud. munkatársa (1958–1963), a Filmtudományi Intézat osztályvezetője (1963–1967), az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tud. főmunkatársa (1967–1981).

Az MTA–TMB-n Sőtér István aspiránsa (1953–1957).

20. századi és kortárs magyar irodalommal, az illegális KMP kultúrpolitikájával, elsősorban a népi írók munkásságával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a Válasz folyóirat köré szerveződött népi irodalmi csoportok és Balázs Béla (1884–1949) munkásságának feltárása terén. A Válaszról írt kandidátusi éretekezés a magyar irodalomtörténet egyik első folyóirat-monográfiája.

Emlékezet

Hajdúböszörményben született, tanulmányait Debrecenben és Budapesten végezte, a fővárosban hunyt el (utolsó címe: XI. kerület Muskotály utca 7.), a Farkasréti Temetőben nyugszik. A gyászszertartáson a Párttörténeti Intézet nevében Pintér István kandidátus, az intézet tudományos főmunkatársa, az egykori Györffy-kollégisták nevében Hardy Gyula vegyészmérnök, az MTA tagja búcsúztatta.

Főbb művei

F. m.: Politikus művészet és művészi politizálás. Egy sikeres dráma néhány problémája. Hubay Miklós drámájáról. (Társadalmi Szemle, 1954. 8-9.)
A népi írók társadalmi bázisa. (Bp., 1958)
Sziget vagy tenger? A népi írók mozgalmáról. (Kortárs, 1958. 9.)
Féja Géza önéletírásának társadalmi problematikája. (Kortárs, 1958. 11.)
A „Pesti emberek” néhány problémájáról. (Kortárs, 1958. 12.)
Fegyverbe! Fegyverbe! Az 1919-es proletárdiktatúra tükröződése írói önéletrajzi regényekben. (Kortárs, 1959. 8.)
Karikás Frigyes ismeretlen írásai. Illés Lászlóval. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961. 4.)
A Válasz. 1934–1938. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1963)
A Válasz. (Hajdú-Bihari Napló, 1963. szept. 22.)
Balázs Béla emlékezése Bartókról. (Új Írás, 1966. 9.)
Balázs Béla: Válogatott cikkek és tanulmányok. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. Ford. Szabó István. (Esztétikai Kiskönyvtár. Bp., 1968)
Irodalmi hagyományaink az 1920-as évek kommunista publicisztikájában. (Párttörténeti Közlemények, 1972. 2.)
Balázs Béla világa. (Bp., Kossuth Kiadó, 1973)
Viták, vélemények az irodalom és a politika kapcsolatáról, a szocialista irodalom elvi követelményeiről. 1929–1933. (Párttörténeti Közlemények, 1976. 4.)
A „100%” – ötven év távlatából. (Társadalmi Szemle, 1977. 7-8.)
A haladó egyetemi ifjúság mozgalmai Magyarországon. 1918–1945. (Társadalmi Szemle, 1978. 5.)
A Sarló-mozgalom ötven év mérlegén. (Társadalmi Szemle, 1978. 12.)
Balázs Béla művészetfilozófiai, filmesztétikai nézetei a valóságábrázolás módjairól. (Filmtudományi Szemle, 1979)
A Korunk szerkesztési elvei és kultúrakoncepciója. 1926–1940. (Párttörténeti Közlemények, 1980. 4.).

Irodalom

Irod.: írásairól: Pamlényi Ervin: A Válasz a mérlegen. K. N. M.: A Válasz. 1934–1938. (Magyar Nemzet, 1963. aug. 4.)
Csatári Dániel: K. N. M.: A Válasz. 1934–1938. (Valóság, 1964. 10.)
Ságvári Ágnes: K. N. M.: A Válasz. 1934–1938. (Párttörténeti Közlemények, 1964. 1.)
Marx József: Balázs Béla: Válogatott cikkek és tanulmányok. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta K. N. M. (Irodalomtörténet, 1970)
Sz. M.: K. N. M.: Irodalmi hagyományaink az 1920-as évek kommunista publicisztikájában. (Népszabadság, 1972. szept. 23.)
Falus Róbert: K. N. M.: Balázs Béla világa. (Népszabadság, 1973. dec. 13.)
Antal Gábor: Vánszorgás és száguldás. K. N. M. Balázs Béla kötetéről. (Magyar Nemzet, 1973. dec. 31.)
E. Fehér Pál: Szegedtől Alma-Atáig. Tűnődés Balázs Béla sorsáról. K. N. M.: Balázs Béla világa. c. könyvéről. (Népszabadság, 1974. ápr. 4.)
Illés Jenő: K. N. M.: Balázs Béla világa. (Film–Színház–Muzsika, 1974. 25.)
Illés László: K. N. M.: Balázs Béla világa. (Kritika, 1974. 4.).

 

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Halálhír. (Népszabadság, 1982. jan. 30.)
K. Nagy Magda. Pintér István gyászbeszéde. (Párttörténeti Közlemények, 1982. 1.)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője