Müller Sándor
kémikus
Születési adatok
1903. október 12.
Kolozsvár, Kolozs vármegye
Halálozási adatok
1966. január 21.
Budapest
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – vegytan–természetrajz szakos tanári okl. (1925), bölcsészdoktori okl. szerzett (1926); közben a József Műegyetemen Zemplén Géza tanítványa, majd áll. ösztöndíjjal a berlin-dahlemi Kaiser Wilhelm Institut für Chemie-ben tanult (1925–1926), az organikus kémiai elméletek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1938), az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.).Életút
A tihanyi M. Biológiai Kut. Int. munkatársa (1926–1936); közben a lipcsei és a greifswaldi egyetemen (1929–1930), ill. Nápolyban folytatott kutatásokat (1933–1934). A Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára kutatóvegyésze (1936–1942), az apósa tulajdonában lévő Krayer Lakk- és Festékgyár műsz. vezetője (1942–1948), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK Szerves és Gyógyszerkémiai Int. adjunktusa (1938–1942), magántanára (1938–1942), c. ny. rk. tanára (1942–1948), a Szerves Kémiai Tanszék int.-i tanára (1948–1952), egy. docense (1952–1954), egy. tanára (1954. szept. 1.–1966). A Veszprémi Vegyip. Egyetem Szerves Kémiai Int. tanszékvezető egy. tanára (1957–1965), az MTA Sztereokémiai Kutatócsoport vezetője (1965–1966). – A szénhidrátok szerkezetének és szintézisének kérdéseivel fogl., majd nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a dimerizáció és a dimerek kutatásában. Mo.-on az elméleti szerves kémiai szemlélet meghonosítója. – Kossuth-díj (a műanyagipar szempontjából jelentős szerveskémiai eredményeiért, 1953). – Az Acta Chimica szerkesztője (1964–1966).Főbb művei
F. m.: Kísérletek a cellobiose nitrogéntartalmú származékainak előállítására és eljárás kidolgozása a cellobiose lebontására. Egy. doktori értek. (Bp., 1926)Über Alyzaringlykoside und Alyzaarinbioside. Zemplén Gézával. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1929)
Hidroxilok epimerizálása a cukorcsoportban. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1938)
Über die Dimerisation des Isoeugenol-methyläthers. Többekkel. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1942)
Lakkipari műgyanták. (Bp., 1946)
Dimeraethylén-származékok vizsgálata, különös tekintettel a polymerizáció mechanizmusára. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1947. jún. 23.)
Az atomkapcsolat a szerveskémiában. (Magyar Kémikusok Lapja, 1948)
Zur Schreibweise der organisch-chemischen Strukturformeln. Messmer Andrással. (Acta Chmica, 1963).
Irodalom
Irod.: Bruckner Győző: M. S. (Magyar Tudomány, 1966)Vargha László: Alexander Müller. (Acta Chimica, 1966)
Bruckner Győző: M. S. (Magyar Kémikusok Lapja, 1966)
Lempertné Sréter Magda: Müller tanár úr. (Kémiai Közlemények, 1985).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)