Müller Sándor
Müller Sándor

2024. december 2. Hétfő

Müller Sándor

kémikus

Születési adatok

1903. október 12.

Kolozsvár, Kolozs vármegye

Halálozási adatok

1966. január 21.

Budapest


Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – vegytan–természetrajz szakos tanári okl. (1925), bölcsészdoktori okl. szerzett (1926); közben a József Műegyetemen Zemplén Géza tanítványa, majd áll. ösztöndíjjal a berlin-dahlemi Kaiser Wilhelm Institut für Chemie-ben tanult (1925–1926), az organikus kémiai elméletek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1938), az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.).

Életút

A tihanyi M. Biológiai Kut. Int. munkatársa (1926–1936); közben a lipcsei és a greifswaldi egyetemen (1929–1930), ill. Nápolyban folytatott kutatásokat (1933–1934). A Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára kutatóvegyésze (1936–1942), az apósa tulajdonában lévő Krayer Lakk- és Festékgyár műsz. vezetője (1942–1948), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK Szerves és Gyógyszerkémiai Int. adjunktusa (1938–1942), magántanára (1938–1942), c. ny. rk. tanára (1942–1948), a Szerves Kémiai Tanszék int.-i tanára (1948–1952), egy. docense (1952–1954), egy. tanára (1954. szept. 1.–1966). A Veszprémi Vegyip. Egyetem Szerves Kémiai Int. tanszékvezető egy. tanára (1957–1965), az MTA Sztereokémiai Kutatócsoport vezetője (1965–1966). – A szénhidrátok szerkezetének és szintézisének kérdéseivel fogl., majd nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a dimerizáció és a dimerek kutatásában. Mo.-on az elméleti szerves kémiai szemlélet meghonosítója. – Kossuth-díj (a műanyagipar szempontjából jelentős szerveskémiai eredményeiért, 1953). – Az Acta Chimica szerkesztője (1964–1966).

Főbb művei

F. m.: Kísérletek a cellobiose nitrogéntartalmú származékainak előállítására és eljárás kidolgozása a cellobiose lebontására. Egy. doktori értek. (Bp., 1926)
Über Alyzaringlykoside und Alyzaarinbioside. Zemplén Gézával. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1929)
Hidroxilok epimerizálása a cukorcsoportban. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1938)
Über die Dimerisation des Isoeugenol-methyläthers. Többekkel. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1942)
Lakkipari műgyanták. (Bp., 1946)
Dimeraethylén-származékok vizsgálata, különös tekintettel a polymerizáció mechanizmusára. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1947. jún. 23.)
Az atomkapcsolat a szerveskémiában. (Magyar Kémikusok Lapja, 1948)
Zur Schreibweise der organisch-chemischen Strukturformeln. Messmer Andrással. (Acta Chmica, 1963).

Irodalom

Irod.: Bruckner Győző: M. S. (Magyar Tudomány, 1966)
Vargha László: Alexander Müller. (Acta Chimica, 1966)
Bruckner Győző: M. S. (Magyar Kémikusok Lapja, 1966)
Lempertné Sréter Magda: Müller tanár úr. (Kémiai Közlemények, 1985).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője