Molnár Béla
Molnár Béla

2024. december 8. Vasárnap

Molnár Béla

biológus, zoológus, ornitológus

Születési adatok

1888. április 13.

Szarvas, Békés vármegye

Halálozási adatok

1944. október 16.

Szarvas


Család

Evangélikus családból származott.

Szülei: Molnár János tanító, Pohl Julianna.

Iskola

Elemi és középiskoláit Szarvason végezte a szarvasi evangélikus gimnáziumban tanult (1897–1906), a szarvasi evangélikus tanítóképzőben éretts. és tanítói képesítést (1907), a budapesti Zeneakadémián polgári iskolai zenetanári okl. szerzett (1911).

Életút

A nyitrai magániskola (1911–1912), a pöstyéni polgári iskola (1912–1913), a nagyváradi községi fiúiskola (1913–1920), a szarvasi állami leányiskola (1920–1928), az orosházi állami fiúiskola r. tanára, egyúttal uo. a mezőgazdasági iskola tanára is (1928–1935). A Magyar Madártani Intézet megfigyelője (1942–1944).

Zongoraművésznek indult, de súlyos szívbaja miatt az orvosok eltiltották a játéktól, egyre súlyosbodó betegségei miatt nyugdíjazták (1935), ettől kezdve csak madártani megfigyelésekkel foglalkozott. Eladta értékes gramofonlemez-gyűjteményét és azok árából, kis füzetekben jelentette meg madártani eredményeit. Elsősorban a kakukk és a nádirigó életmódját tanulmányozta, tisztázta, hogy a magyar Alföld legfőbb, csaknem kizárólagos kakukkgazdája a nádirigó. Megtalálta azt a terepet (Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös), amelyet a kakukkok az Alföldön tömegesen megszállnak. Megfigyeléseivel, elsősorban a kakukk és a nádirigó harcának feltárásával, a modern magyar madáretológiai és az ösztöni alapon történő madárélettani kutatások egyik elindítója. Tisztázta a madárfajok jellegzetes hangadási szokásait, „nászénekét”, ill. a költési időszakban hallatott különleges hangját. Bebizonyította, hogy a hangadással a kakukknál egészen sajátos, a nászénekre késztető ösztöni érzet nem alakul át ivadékgondozási ösztönre, ebben a kakukk minden más madárfajtól különbözik. Évekig tartó kutatásait Karbán József operatőrrel filmre vitte (1940). A kis kakukk c. filmje a velencei nemzetközi filmfesztiválon első díjat nyert (1942), elkészítette a világon a legelső, települési térképet, a Holt-Körösön fészkelő nádirigó- és kakukkfajokról.

Elismerés

A Magyar Ornitológusok Szövetsége dísztagja.

Főbb művei

F. m.: A nádirigó és a kakuk. (Aquila, 1935–1938 és külön: Szarvas, 1939)
A kakukról, a kakukporonty kidobási ösztönéről. Megfigyelések, kísérletek. (Szarvas, 1939)
További megfigyelések és kísérletek a nádirigóról és kakukról, a kakukporonty kihordási ösztönéről. (Szarvas, 1940)
A nádirigó és a kakuk települése a Holt-Körösön és egyéb tanulmányok. 2 települési térképpel.(Szarvas, 1942)
Pótlás a további megfigyelések és kísérletekhez. (Starvas, 1942)
Vázlatok a madár szaporodási ösztönének megnyilvánulásairól. Madárélettani, madárlélektani tanulmányok. (Szarvas, 1943)
További vázlatok a madár szaporodási ösztönének megnyilvánulásairól. Madárélettani, madárlélektani tanulmányok. (Szarvas, 1943)
A kakuk a Velencei Biennálén és itthon. (Szarvas, 1943)
A kakukporonty kihordási ösztönéről. (Kócsag [folyóirat], 1943)
A kakuk a magyar Alföldön. A bevezetést írta Keve András és Lévay Ferenc. – A balkáni fakopáncs Szarvason.  (Aquila, 1944–1947)
Molnár Béla madártani dolgozatai. Megjelent a szerző születésének 120. évfordulóján. M. B. tanulmányai 8 füzetben, közös tokban. A mellékletben Lévay Ferenc visszaemlékezése: Emlékek M. B.-ról. DVD-melléklettel is. (Szarvas, 2008).

Irodalom

Irod.: Deák Gyula: Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. (Bp., 1942)
Gaál István: Kakuk-bölcsőde a szarvasi Holt-Körös nádasában. (Debreceni Szemle, 1944. 7.)
Keve András–Lévay Ferenc: M. B. (Aquila, 1944–1947)
Lévay Ferenc: A madártan egyik kitűnő szarvasi tudósa, M. B. (Békési Élet, 1968. 3.)
Tóth Judit: 125 éve született M. B., a kakukk-kutató. (Élet és Tudomány, 2013. 21.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9GB3-YPL?i=683&wc=929F-PTP%3A40679701%2C52591601%2C44729701&cc=1452460 (Molnár Béla halotti anyakönyve)

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási adata: 1944. okt. 15. Halotti anyakönyvi bejegyzése szerint okt. 16-án hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője