Iskola

Az MTA tagja (l.: 1939. máj. 12.; r.: 1946. júl. 24.; tagsága szünetelt: 1949. nov. 29.-1958. jún. 1.).

Életút

Fia Miskolczy Ambrus (1947) történész. - A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1919), az ideg- és elemkórtan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1930), az orvostudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952); az MTA tagja (l.: 1939. máj. 12.; r.: 1946. júl. 24.; tagsága szünetelt: 1949. nov. 29.-1958. jún. 1.). - Az I. vh.-ban orvosként hadi szolgálatot teljesített (1914-1918), majd a bp.-i Erzsébet Szegényház Kórházának alorvosa (1919-1921). A Pázmány Péter Tudományegyetem Agyszövettani Int.-ének gyakornoka, egy. tanársegéde (1921-1926), az Elme- és Idegkórtani Klinika tanársegéde (1926-1930), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanára és az ideg- és elmekórtan ny. rk. (1930-1935), ny. r. tanára és az Elme- és Ideggyógyászati Klinika és Agykutató Int. ig.-ja (1935-1940), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az ideg- és elmekórtan ny. r. tanára és az Elme- és Ideggyógyászati Klinika ig.-ja (1940-1945); közben az egyetem rektorh.-e (1940-1941), rektora (1944-1945), megtagadta az egyetem Németo.-ba való kitelepítését (1944). A marosvásárhelyi Bolyai Egyetem Orvostud. Kara, ill. az átszervezés után az Orvostud. és Gyógyszerészeti Főisk. Ideggyógyászati Klinika klinikaig. egy. tanára (1945-1964) és a Román Tud. Akad. marosvásárhelyi kutatóállomásának vezetője (1955-1964). A bp.-i Orvostovábbképző Int. Idegkórtani Int. tanszékvezető és klinikaig. egy. tanára (1964-1969). A madridi neurobiológiai klinika Rockefeller-ösztöndíjas vendégkutatója (1924-1925). - Ogy.-i képviselő, a Felsőház tagja (1940-1943).A 20. sz.-i neuropszichiátriai és neuropatológiai kutatások egyik legjelentősebb mo.-i kutatója, Környey Istvánnal a kolozsvári klinikán az első m. idegsebészeti oszt. megszervezője. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el az idegrendszer örökletes bántalmai és a skizofrénia kórszövettani vizsgálata terén. A fertőzésből eredő idegrendszeri elváltozások vizsgálatában a legjelentősebbek a dizentéria és az allergiás encephalomyielitis okozta elváltozásokra vonatkozó kutatásai. A kisagy rost- és pályakapcsolatainak felderítésére elsőként alkalmazta a szinapsziselfajulás kísérleti módszerét, amely úttörő jelentőségű a kisagy sejtrendszerének feltárása területén.