Mihálka Tibor
Mihálka Tibor

2024. december 7. Szombat

Mihálka Tibor

mezőgazdasági mérnök, állattenyésztő

Születési adatok

1919. október 1.

Hort, Heves vármegye

Halálozási adatok

1986. június 28.

Budapest

Temetési adatok

1986. július 9.

Budapest

Farkasrét


Család

Nagyszülei: Friml Aladár (1864. júl. 5. Zólyomlipcse–1943. jan. 17. Budapest. Temetés: 1943. jan. 20. Kerepesi út) pedagógus, tankerületi királyi főigazgató, a Magyar Pedagógiai Társaság alelnöke, Krocsak Adél.

Sz: Mihálka Lajos MÁV-állomásfőnök, Friml Blanka. F: Ördögh Katalin, az Állattenyésztési Kutató Intézet tud. munkatársa. Fia: Mihálka Tibor.

Iskola

A budapesti Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1938), a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1941), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Karán tanult (1941–1942), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) doktorált (1961), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1968).

Életút

A salgótarjáni családi gazdaság segédtisztje (1942–1943), katonai (1943–1944), majd frontszolgálatot teljesített (1944–1945), szovjet hadifogságban volt (1945–1946). Hazatérése után családi gazdaságát felosztották, a cserébe kapott földjén gazdálkodott (1946–1950). A herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet Juhtenyésztési Osztályán tud. segéderő (1950–1955), tud. munkatársa (1955–1957), osztályvezető (1957-től) és a juhtenyésztési témakollektíva vezetője (1960-tól). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).

Juhtenyésztéssel, a magyar fésűsmerinó juh nemesítésével, új, finomgyapjas fajták keresztezésével, a hazai juhtenyésztés gazdasági és tenyésztéspolitikai kérdéseivel foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten élt (utolsó ismert címe: II. kerület Ürömi út 7.) és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Születésének 80. évfordulóján a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) országos juhtenyésztési tanácskozást és továbbképzést rendezett Herceghalmon.

Elismertség

A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Juhtenyésztési Szakosztályának elnöke. Az Európai Állattenyésztők Szövetsége Juhtenyésztési Csoportjának tagja.

Elismerés

Kiváló állattenyésztő (1955), Wellmann Oszkár-emlékérem (1981).

Főbb művei

F. m.: A bárányok korai leválasztásáról. (MTA Mezőgazdasági Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
Juhtenyésztés. (Állattenyésztési kézikönyv. Bp., 1955)
Juhtej tisztaságvizsgálat. (Állattenyésztés, 1955)
Állattenyésztési szempontok a juhistállók tervezésénél. (Magyar Építőipar, 1955)
Juhhízlalási vizsgálatok. (MTA Mezőgazdasági Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
A bikák, kanok és kosok valódi tenyészértékének meghatározása. Berek Gézával és Guda Sándorral. (A Földművelési Minisztérium kiadványa. Bp., 1957)
Beszámoló a merinó juhok fejésével és tejhozamának fokozásávl kapcsolatos kísérletekről. – A vitaminok hatása a csökött bárányok fejlődésére. Tangl Haralddal. (Állattenyésztés, 1957)
A nagyobb gyapjútermelés érdekében meddig érdemes növelni juhaink testtömegét? 1–2. Schármár Ivánnal. (Állattenyésztés, 1957–1958)
Bundasűrűség-vizsgálatok a magyar fésűsmerinó nemesítéséhez. Berek Gézánével. (Állattenyésztés, 1958)
Hízlalási kísérletek különböző korú merinójellegű juhokkal. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1959)
Investigations on Fleece Density in Improved Hungarian Combined Wooled Merino Sheep. Berek Saroltával. (Acta Agronomica, 1959)
A jártatás hatása a hízójuhok izomfejlődésére. – Növendékkos vagy ürü hízlalása gazdaságosabb-e pecsenye célra? (Kísérletügyi Közlemények. Állattenyésztés, 1959)
A magyar fésűsmerinó testsúlya és bőrfelülete közötti összefüggés. Berek Gézánével, Gaál Mihállyal és Morvay Gáborral. (Állattenyésztés, 1959)
Újabb irányzatok a a juh hízlalásban. – A juh ivarvizsgálata. – A juhok termőképesség-vizsgálatának helyzete. (Mezőgazdasági Világirodalom, 1959)
Juhtenyésztés. (Háziállatok szelekciója. Bp., 1960)
A magyar fésűsmerinó termelőképességének javítása. (Az Állattenyésztési Kutató Intézet tíz éves jubileuma előadásai. Bp., 1960)
Tejesbárány-előállítás. (Agrártudomány, 1960)
A Syntestrin hatása a pecsenyebárányok hízlalására. (Állattenyésztés, 1960)
Újabb kutatási eredmények a juhtenyésztésben. (Mezőgazdaság a belterjesség útján, 1960)
Testtömeg és gazdaságos termelés kapcsolata a juhnál. (Mezőgazdasági Világirodalom, 1960)
Juhhízlalás. (Gazdasági állatok hízlalása. 1. A szarvasmarha és a juh hízlalása. Bp., 1961)
A magyar fésűsmerinó nemesítésében eddig elért eredmények. (Az Állattenyésztési Kutató Intézet Évkönyve, 1961)
A juhhús termelés néhány kérdéséről. – Szilázsetetés a juhhízlalásban. (MTA Mezőgazdasági Tudományok Osztálya Közleményei, 1962)
A hízlalt magyar fésűmerinó juhok testméretei és a vágottáruban a húsrétegek és a zsírosodás arányai között mutatkozó összefüggések vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1966)
Éves pecsenyebárányok típusának és hízékonyságának vizsgálata. (Állattenyésztés, 1967)
Magyar fésűsmerinó juhok ivadékvizsgálata hústermelésre. 1–2. (Állattenyésztés, 1967–1969)
Adatok az anyajuhok és bárányok egyes életnyilvánulásainak alakulásához. Czakó Józseffel. (Állattenyésztés, 1968)
Juhtenyésztés. Veress Lászlóval. (Állattenyésztés. I–III. köt. Egy. tankönyv. Szerk. Horn Arthur. Bp., 1976)
Juhtenyésztésünk fejlesztésének kérdései. (Állattenyésztés, 1976)
A juhhústermelés növelésének útjai. Belák Sándorral. (Állattenyésztésünk fejlesztésének lehetőségei. Szerk. Horn Arthur, Keserű János, Szentmihályi Sándor. Bp., 1982)
A rizshéj jelentősége a kérődzők takarmányozásában. Többekkel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1983)
Tanítványai voltunk! Megemlékezés Schandl József születésének századik évfordulójára. Szerk. Kecskés Sándorral. Gödöllő, 1985)
Javaslat merinó anyák gyapjú-, hús- és tejtermelésének komplex értékelésére. Domanovszky Ádámmal és Kukovics Sándorral. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1986).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1986. júl. 5.)
M. T. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1986)
Az alapanyag és a termék minőségének hatása a juhágazat gazdaságosságára. Juhtenyésztési tanácskozás és továbbképzés M. T. születésének 80. évfordulója alkalmából. Szerk. Kukovics Sándor. (Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet kiadványa. Herceghalom, 1999)
Kukovics Sándor: Juhtenyésztési tanácskozás és továbbképzés M. T. születésének 80. évfordulója alkalmából. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1999).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője