Mérei F. Tibor
Mérei F. Tibor

2024. április 16. Kedd

Mérei F. Tibor

orvos, neurológus, idegsebész

Névváltozatok

Mérei Ferenc Tibor 

Születési adatok

1921. november 19.

Makó, Csanád vármegye

Halálozási adatok

1997. július 1.

Pécs


Iskola

Elemi és középiskoláit Szentesen, Kalocsán és Hódmezővásárhelyen végezte, a hódmezővásárhelyi gimnáziumban éretts. (1939). A szegedi (1939–1941), a budapesti egyetemen tanult tovább (1941–1944), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1944), igazságügyi orvosi (1948), ideggyógyász (1950) és idegsebész szakorvosi vizsgát tett (1958).

Az orvostudományok kandidátusa (1967).

Életút

A II. világháborúban frontszolgálatot teljesített, majd hadifogságban volt (1944–1946). A Hódmezővásárhelyi Városi Kórház Szemészeti Osztálya segédorvosa (1946), a Szegedi Tudományegyetem Ideggyógyászati Klinika gyakornoka (1946–1947). A Pécsi Tudományegyetem, ill. a POTE Ideg- és Elmegyógyászati Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde, egy. adjunktusa (1947–1956), egy. docense (1956–1967), egy. tanára (1967. júl. 1.–1991. jún. 30.). A Nemzetközi Atomenergia Bizottság ösztöndíjasa a Medical Research Council Neuropszichiátriai Intézetében (Carshalton, Anglia, 1962–1963). Az MTA–TMB önálló aspiránsa.

Kísérletes neuropatológiával és neurofiziológiával, elsősorban a keringési és anyagforgalmi zavarok kutatásával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az idegrendszer anyagcsere-folyamatainak és -zavarainak morfológiai vizsgálata, ill. a központi idegrendszer fehérje-anyagcseréjének feltárása terén. Monográfiát írt Környey Istvánról (1901–1988).

Elismertség

Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Szakbizottságának tagja.

Elismerés

Kiváló orvos (1965), Hőgyes Endre-emlékérem (1981), Sántha Kálmán-emlékérem (1983).

Főbb művei

F. m.: Idegrendszeri szövődmények Mantoux-oltás után. (Népegészségügy, 1948
angolul: Neurologic Complication Following the Mantoux Test. Archives of Neurology, 1950)
Adatok a neuromyelitis optica kórszövettanához, nosológiai állásához és kórszármazástanához. (Szemészet, 1952)
A cauda equina gyökeinek klinikai tüneteket okozó cystái. (Orvosi Hetilap, 1953)
A koponyasérülés utáni intracraniális nyomásfokozódás jelentősége és befolyásolása. Grastyán Endrével és Hasznos Tivadarral. (Magyar Sebészet, 1954)
Adatok az agytörzs daganatainak kórtanához. (Ideggyógyászati Szemle, 1954)
Opticus meningeoma. (Szemészet, 1954)
A koponya és az agyvelő sérülései és ellátásuk. – A koponya és az agy sérülésének szövődményei és következményei. (Katonaorvosi Szemle, 1954)
Experimentelle Beiträge zur Pathogenese der Commotio cerebri mit besonderer Berücksichtigung der Kreislaufstörungen des Gehirns. Monográfia. Grastyán Endrével és Hasznos Tivadarral. (Bp., Akadémiai, 1957)
Kísérleti adatok a commotio cerebri pathogenesiséhez, különös tekintettel az agy keringési zavaraira. Grastyán Endrével és Hasznos Tivadarral. (MTA V. Osztálya Közleményei, 1958)
A Simple Method for Staining Histologic Specimens in Autoradiography. Gallyas Ferenccel. (Journal of Histochemistry and Cytochemistry, 1960)
The Possible Role of Vaccines and Sera in the pathogenesis of Multiple Sclerosis. Pálffy Györggyel. (World Neurology, 1961)
Oltások szerepe a sclerosis multiplex kórszármazásában. Pálffy Györggyel. – A központi idegrendszer elváltozásai hosszan túlélő öntudatlan agysérülteknél. – Az ionforgalom és a vízháztartás zavarai az idegsebészetben. Kékesi Ferenccel. (A neuropszichiátria aktuális kérdései, 1961)
Oltásokat követő idegrendszeri szövődmények kórjóslata. Pálffy Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1961. 49.)
Resorptiós therapia az idegsebészetben. (Boda Domokos–Murányi László: Respiratiós therapia. Bp., 1963)
35S-methionin beépülése a patkány központi idegrendszerébe normális és kóros állapotokban. Kand. értek. (Pécs, 1965)
Agydaganatok korai felismerése. (Belbetegségek korai felismerése és megelőzése. Szerk. Magyar Imre. Bp., 1965)
A subarachnoidealis vérzések előfordulása Dél-Dunántúlon. Bodosi Mihállyal. (Orvosi Hetilap, 1973. 26.)
Az arteria temporalis superficialis és az arteria cerebri media anastomosisa az agyi keringési elégtelenség kezelésében. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1974. 17.)
Környey István. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1994).

 

 

F. m.: írásai az Ideggyógyászati Szemlében: Fordított „ébredési reakció” jelentősége az electroencephalographiás vizsgálatnál. Grastyán Endrével és Hasznos Tivadarral. – A mozgatókéreg ingerületének befolyásolása a mesencephalon substantia reticularisából és a substantia nigrából macskán. Balázs Bélával és Scháb Rezsővel. – A substantia reticularis és a thlamus hátsó magjának szerepe a légzés szabályozásában. Balázs Bélával és Scháb Rezsővel. (1955)
Környey István születésnapjára. (1971)
Az agyi artériák thrombektomiáról. Bodosi Mihállyal és Kopa Jánossal. – Az agyi erek szűkületének felismerése és idegsebészeti jelentőségük. Bodosi Mihállyal. – Nyaki gerincsérültek kezelése spinofusióval. Bodosi Mihállyal és Kopa Jánossal. – Ventrico-atrialis shunt a subarachnoidealis vérzés kezelésében. Bobest Mátyással és Kopa Jánossal. (1973)
Transmaxillo-sphenoidealis hypophysectomiákról. Többekkel. (1974)
Az átmeneti agyi ischaemiákról és jelentőségükről. Bodosi Mihállyal és Gács Gyulával. – Az arteria temporalis superlicialis és az arteria cerebri média anastomomosisának szerepe az arteria carotis interna szűkülete, ill. alakváltozása, valamint az arteria cerebri média szűkülete és elzáródása okozta agyi keringészavarok befolyásolásában. Bodosi Mihállyal. – A fluorescein angiographia szerepe az arteria carotis interna ellátási területén levő agyi károsodások lokalizálásában és műtéti kezelésében. Bodosi Mihállyal és Gallyas Ferenccel. (1975)
A Moyamoya-syndroma sebészi kezeléséről. Többekkel. – A vér áramlása az agy vénáiban. (1976)
A fluorescein angiographia szerepe az agyi ischaemiás állapotok sebészi kezelésében. Bodosi Mihállyal és Gács Gyulával. – Az agyi arteriovénás angiomák vérellátása. (1977)
„Cereberralis gangliocytoma.” Gallyas Ferenccel. – A Doppler-ophthalmica teszt jelentősége az agyi vascularis megbetegedések korai kórisméjében. Bodosi Mihállyal és Stefanits Jánossal. – Adatok a kétoldali carotis-elváltozások sebészi kezeléséhez. Bodosi Mihályal éa Gács Gyulával. (1978)
Az arteria carotis interna elzáródását megelőző állapotok felismerésének lehetősége és fontossága. Bodosi Mihállyal és Gács Gyulával. – Az intracranialis artériák elágazódásaiban található zsákszerű aneurysmák kialakulásának sajátos formája. Gallyas Ferenccel. – Intracranialis artériák elasztikus elemeinek scanning elektronmikroszkópos vizsgálata. Gallyas Ferenccel és Horváth Zoltánnal. – Az EEG komprimált spektrális analízise – CSA – az idegsebészeti betegek intenzív ellenőrzésében. – Adatok az intracranialis artériák egyenes szakaszain található zsákszerű aneurysmák kialakulásához. Gallyas Ferenccel. – Az artériafal szöveti komponenseinek szerepe az intracranialis zsákszerű aneurysmák képződésében. Gallyas Ferenccel. (1979)
Cisztás kisagydaganat két fiútestvérben. Bodosi Mihállyal és Mészáros Istvánnal. (1980)
Nagyérzékenységű ezüstöző eljárás fehérjefrakciók feltüntetésére poliakrilamid géllemezen. Bartalos Lászlóval és Gallyas Ferenccel. (1983)
A külső kamrai dranage szerepe a középvonali és hátsó koponyagödri térfoglalások kezelésében. Többekkel. – A carotis bifurcatio szklerotikus eredetű stenosisainak jelentősége és kezelése. Bodosi Mihállyal. – Az agyi mikroér-anastomosisok szöveti szerkezetéről és annak változásairól. Bodosi Mihállyal. – A többszörös carotis-szűkületekről. Bodosi Mihállyal. (1984)
Az arteria carotis interna nyaki szakaszának „tünetmentes” szűkületéről. Többekkel. – Az elzáródott arteria carotis interna „csonjának” pathológiai szerepéről. Bodosi Mihállyal. – Nyaki porckorongsérv tüneteit utánzó mikrotumor a gyöktölcsérben. Többekkel. – Traumás aneurysma az arteria cerebri media corticalis ágán. Gellért Mariannával és Kövér Ferenccel. – Az emberi agykéreg kisméretű – miliary – ischaemiás gócainak vascularis morfológiája. Gallyas Ferenccel. (1985)
Immunoperoxidáz készítmények „poszt-intenzifikálása” fizikai előhívás segítségével. Gallyas Ferenccel. – A nyaki carotis elágazódás szklerotikus plaque-jainak scanning elektronmikroszkópos vizsgálata. Többekkel. (1986)
Folyamatos EEG-monitorozás carotis endarterectomia alatt. Többekkel. (1988)
Környey István. (1990).

Irodalom

Irod.: Benke József: Kis arcképcsarnok. (Pécs, 2000)
Memoria professorum Quinqueecclesiensium. (Pécs, 2000)
Leél-Össy Lóránt: A magyar neurológusok és neuropatológusok almanachja. 1800–2000. (Debrecen, 2001)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).

 

 

neten:

 

 

https://almanach.pte.hu/oktato/405?from=http%3A//almanach.pte.hu/oktatok%3Fdirection%3Dasc%26f1%3Dff%26limit%3D100%26o1%3Din_any%26page%3D2%26sortBy%3Dnev%26v1%255B%255D%3DETE%2520OK

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője