Melich János
nyelvész, szlavista
Születési adatok
1872. szeptember 16.
Szarvas, Békés vármegye
Halálozási adatok
1963. november 20.
Budapest
Iskola
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen m.–német szakon tanult (1891–1894), a bécsi tudományegyetemen szlavisztikai tanulmányokat folytatott (1894–1896); a bp.-i tudományegyetemen középisk. tanári okl. (1894), bölcsészdoktori okl. (1905); a m. nyelvtud. szófejtő része tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1901). Az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.; r.: 1920. máj. 5.; ig.: 1933. máj. 19.–1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; r. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.), a nyelvtudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952).Életút
A bécsi Theresianum m. korrepetitora (1894–1896), a M. Nemzeti Múz. könyvtárának tisztviselője (1896–1901), segédőre, őre (1901–1911), a Nyomtatványi Oszt. (1911–1918), a Hírlaptár vezetője (1916–1918), a könyvtár osztályig.-ja (1918–1920), ig.-ja (1920–1922). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1901–1911), a szláv filológia ny. rk. (1911–1921), ny. r. tanára (1921–1941); közben a Bölcsészettud. Kar dékánja (1935–1936). Az MTA főkönyvtárnoka (1943. máj. 24.–1948. okt. 1.). – A m. nyelvtörténet szinte vmennyi területén maradandót alkotott, alapvetően új eredményeket ért el a m. nyelv különböző eredetű jövevényszavainak feltárása terén. Behatóan fogl. a m. helyesírás történetével, feldolgozta a m. szótárirodalom történetét, számos régi m. nyelvemléket tett közzé. Személynév- és helynévkutatásaival jelentős szerepet játszott a m. településtörténet-tudomány kialakulásához. – Az MTA I. Oszt. elnöke (1935. máj. 16.–1943. máj. 24.). Az MTA Szótári Biz. (1941–1946) és a Nyelvtud. Biz. elnöke (1943–1945). A M. Nyelvtud. Társaság titkára (1915–1922), alelnöke (1922–1943), t. elnöke (1943–1948). A M. Paedagogia Társaság (1930-tól), a Bp.-i Philologiai Társaság t. tagja (1938-tól). – A helsinki Finnugor Társaság külső (1913-tól), a Finn és a Lengyel Tud. Akad. külső l. (mindkettő 1928-tól), az Észt Tudós Társaság t. (1938-tól), a Bolgár Tud. Akad. l. (1940-től), a Porosz Tud. Akad. külső l. tagja (1942-től). – MTA Sámuel Díja (1896), Lukács Krisztina Jutalma (1906), MTA Nagyjutalma (Munkácsi Bernáttal, 1907; Gombocz Zoltánnal, 1922; egyedül, 1931), Corvin-koszorú (1930), Corvin-lánc (1939). – A Magyar Nyelv c. folyóirat szerkesztője (Pais Dezsővel, Szily Kálmánnal, 1905–1942). A Magyar Etymologiai Szótár alapító szerkesztője (Gombocz Zoltánnal, 1914–1944). A magyar nyelvtudomány kézikönyve c. sorozat szerkesztője (Gombocz Zoltánnal, Németh Gyulával, 1922–1944).Főbb művei
F. m.: A gyöngyösi latin–magyar szótártöredék. (Bp., 1898)Melyik nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi német jövevényszavai? (Bp., 1900)
Deutsche Ortsnamen und Lehnwoerter des ungarischen Sprachsatzes. Lumtzer, Victorral. (Innsbruck, 1900)
A magyar nyelv keresztény terminológiája. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1902. dec. 1.
Akadémiai Értesítő, 1903)
Szláv jövevényszavaink. I. köt. 1–2. (Bp., 1905)
A brassói latin–magyar szótártöredék. (Bp., 1905)
Szikszai Fabritius Balázs latin–magyar szójegyzéke 1590-ből. Kiadta, bev. és a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1906)
Adatok hazán honfoglaláskori s X–XII. századi helyneveinek értelmezéséhez. (Magyar Nyelv, 1906)
A magyar szótárirodalom. I. (Bp., 1907)
Az „Orthographica Vngarica” és a magyar helyesírás. (Bp., 1908)
Révai Miklós nyelvtudománya. (Bp., 1908)
Nyelvünk szláv jövevényei. (Bp., 1910)
A két legrégibb magyarnyelvű nyomtatvány. (Bp., 1912)
Keresztneveinkről. (Bp., 1914)
A magyar tárgyas igeragozás. (Bp., 1914)
Anonymusnak egy helyéről. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1920. nov. 15.)
A honfoglaláskori Magyarország. (Bp., 1925–1929)
Latinbetűs helyesírásunk eredete. (Bp., 1934)
Jelentéstani kérdések. (Bp., 1938)
Latin jövevényszavaink végződésének alakulásáról. (Bp., 1940)
M. J. nyelvészeti dolgozatai. I–II. (Bp., 1957–1963)
Segédkönyv a szlavisztikai szemináriumi gyakorlatokhoz. M. J. válogatott írásaiból. Szerk. Kiss Lajos, Nyomárkay István. (Bp., 1995).
Irodalom
Irod.: Kniezsa István: A hetvenéves M. J. (Magyar Nyelv, 1942)Melich Emlékkönyv. (Bp., 1942)
Benkő Loránd: Gondolatok M. J. nyelvtudományi munkásságáról. (Magyar Nyelv, 1957)
Hadrovics László: M. J. 85 éves. (Magyar Nyelvőr, 1957)
Angyal Endre: Johann Melich s Lebensbahn und Schaffen. (Slavica, 1968)
Kiss Lajos: M. J. Kismonográfia. (Bp., 1995)
Sztripszky Hiador két levele M. J.-hoz. Közzétette Udvari István. (Magyar Nyelv, 1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)