Méhelÿ Lajos
Méhelÿ Lajos

2024. december 8. Vasárnap

Méhelÿ Lajos, kisapsai

biológus, zoológus

Születési adatok

1862. augusztus 24.

Bodrogkeszi, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1953. február 4.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen középisk. tanári okl. szerzett (1880); az MTA tagja (l.: 1899. máj. 5.; r.: 1910. ápr. 28.; tagságáról lemondott: 1931. máj. 8.).

Életút

A József Műegyetem Zoológia Tanszékén Kriesch János tanársegéde (1880–1885), a brassói áll. főreálisk. r. tanára (1885–1896), a M. Nemzeti Múz. Állattára Kétéltű- és Hüllőgyűjteménye, ill. Emlősgyűjteménye őre (1896–1912), osztályig.-ja (1912–1915). A Pázmány Péter Tudományegyetemen az ált. zoológia és az összehasonlító anatómia ny. r. tanára (1915–1932). Az MTA Matematikai és Természettud. Biz.-ának előadója (1913–1920). – A 20. sz. egyik legjelentősebb zoológusa, a kétéltűekkel és a hüllőkkel foglalkozó monográfiái ma is kiemelkedő értékűek, pontosságuk mellett különösen a művészi értékű festett, színes táblái tűnnek ki. Alapvetően új eredményeket ért el a mo.-i barna békák, a gyíkok és kígyók faji és alfaji, ill. filogenetikai problémáinak tisztázása terén. Leírta a Vipera rákosiensis mo.-i előfordulását, amelyet jelenleg is Vipera ursinii rákosiensis Méhelÿ alfajként fogadnak el. A denevérek tanulmányozása során 20 fajt mutatott ki az akkori Mo. területén. Összesen 54 fajt vagy faj alatti kategóriájú taxont írt le, és 20-at neveztek el róla. A darwinizmus tanításait átértelmezve a társadalmi és a politikai élet jelenségeit a fajok közötti küzdelemmel igyekezett magyarázni. 1919-ben a fajvédőkhöz csatlakozott, és széles körben hirdette fajbiológiai és szélsőségesen antiszemita nézeteit. Midőn ezért több tudós elítélte, az MTA „zsidó befolyása” miatt lemondott akad.-i tagságáról. Hitler uralomra jutása után a fasiszta Németo. és a náci ideológia híve és népszerűsítője lett. A II. vh. után a Népbíróság népellenes és háborús bűntettek vádjával 10 év börtönre ítélte, a börtönben halt meg. – A M. Termsézettud. Társulat Állattani Szakoszt.-ának elnöke (1913–1916). Az Orsz. Méhészeti Egyesület elnöke. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének t. tagja. – A londoni Zoological Society, a frankfurti Senckenbergische Naturforschende Gesellschaft, a magdeburgi Naturwissenschaftlicher Verein l., a Deutsche Gesellschaft für Blutgruppenforschung t. tagja. – Orsz. Kiállítás Nagy Érme és Díszoklevele (1885), az MTA Díja (1897), a Természettud. Egyesület Margó Díja (1906), az MTA Marczibányi Jutalma (1910). – A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem t. doktora (1906). – Az Állattani Közlemények (1902–1908), a Mathematikai és Természettudományi Közlemények szerkesztője (1913–1920) és a Studia Zoologica főszerkesztője (1929–1932). A Cél c. fajvédő folyóirat szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: A magyar fauna Bombinatorjai s egy új, Triton – Molge – faj hazánkból. (Bp., 1891)
Magyarország barna békái. Monográfia. (Bp., 1892)
A Barczaság herpetológiai viszonyai. (Brassó, 1892)
A nyugat-palearctikus gőték két vérrokonáról. (Bp., 1893)
Magyarország kurta kígyói. Monográfia. (Bp., 1895)
Magyarország denevéreinek monographiája. Részben akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1900. jan. 22.
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1900
monográfia: Bp., 1900)
Adatok az új-guineai szűkszájú békák – Engystomatidae – ismeretéhez. (Bp., 1902)
A származástan mai állása. (Bp., 1905)
A földi kutyák fajai származás és rendszertani tekintetben. (Bp., 1909)
A meggátolt fejlődés – epistasis – jelentősége a fajkeletkezésben. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1910. okt. 16.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1911)
A hazai viperákról. (Természettudományi Közlöny, 1912)
Magyarország csíkos egerei. Monográfia. (Bp., 1913)
Die Streifenmäuse – Sicistinae – Europas. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1913)
Fibrinae Hungariae. Magyarország harmad- és negyedkori gyökeresfogú pockai. Monográfia. (Bp., 1914)
A Planáriák elterjedése a Magas-Tátrában és a Kőszegi-hegységben. (Bp., 1918)
Új adatok a magyarországi féreg-fauna ismeretéhez. (Bp., 1925)
A Magyar Középhegység, jelesen a Bükk, a Bakony és a Mecsek Planáriái. (Bp., 1925)
Egy élő kövületről. Protelsonia hungarica. (Bp., 1925).

Irodalom

Irod.: Dely Olivér György: Die wissenschaftliche und literarische Tätigkeit von Ludwig Méhelÿ auf dem Gebiete der Zoologie. (Vertebrata Hungarica, 1967)
Boros István–Dely Olivér György: Einige Vertreter der ungraischen Zoologie an der Wende des 19–20. Jahrhundertes und die wissenschaftshistorische Bedeutung ihrer Tätigkeit Ludwig Méhelÿ. (Vertebrata Hungarica, 1967)
Horváth Csaba–Korsós Zoltán: M. L. emlékezete. (Karszt és Barlang, 1988). *MÉL II., az MTA tagjai. 1825–2002: téves születési hely: Kisfaludszögi!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője