Méhelÿ Lajos, kisapsai
biológus, zoológus
Születési adatok
1862. augusztus 24.
Bodrogkeszi, Zemplén vármegye
Halálozási adatok
1953. február 4.
Budapest
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen középisk. tanári okl. szerzett (1880); az MTA tagja (l.: 1899. máj. 5.; r.: 1910. ápr. 28.; tagságáról lemondott: 1931. máj. 8.).Életút
A József Műegyetem Zoológia Tanszékén Kriesch János tanársegéde (1880–1885), a brassói áll. főreálisk. r. tanára (1885–1896), a M. Nemzeti Múz. Állattára Kétéltű- és Hüllőgyűjteménye, ill. Emlősgyűjteménye őre (1896–1912), osztályig.-ja (1912–1915). A Pázmány Péter Tudományegyetemen az ált. zoológia és az összehasonlító anatómia ny. r. tanára (1915–1932). Az MTA Matematikai és Természettud. Biz.-ának előadója (1913–1920). – A 20. sz. egyik legjelentősebb zoológusa, a kétéltűekkel és a hüllőkkel foglalkozó monográfiái ma is kiemelkedő értékűek, pontosságuk mellett különösen a művészi értékű festett, színes táblái tűnnek ki. Alapvetően új eredményeket ért el a mo.-i barna békák, a gyíkok és kígyók faji és alfaji, ill. filogenetikai problémáinak tisztázása terén. Leírta a Vipera rákosiensis mo.-i előfordulását, amelyet jelenleg is Vipera ursinii rákosiensis Méhelÿ alfajként fogadnak el. A denevérek tanulmányozása során 20 fajt mutatott ki az akkori Mo. területén. Összesen 54 fajt vagy faj alatti kategóriájú taxont írt le, és 20-at neveztek el róla. A darwinizmus tanításait átértelmezve a társadalmi és a politikai élet jelenségeit a fajok közötti küzdelemmel igyekezett magyarázni. 1919-ben a fajvédőkhöz csatlakozott, és széles körben hirdette fajbiológiai és szélsőségesen antiszemita nézeteit. Midőn ezért több tudós elítélte, az MTA „zsidó befolyása” miatt lemondott akad.-i tagságáról. Hitler uralomra jutása után a fasiszta Németo. és a náci ideológia híve és népszerűsítője lett. A II. vh. után a Népbíróság népellenes és háborús bűntettek vádjával 10 év börtönre ítélte, a börtönben halt meg. – A M. Termsézettud. Társulat Állattani Szakoszt.-ának elnöke (1913–1916). Az Orsz. Méhészeti Egyesület elnöke. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének t. tagja. – A londoni Zoological Society, a frankfurti Senckenbergische Naturforschende Gesellschaft, a magdeburgi Naturwissenschaftlicher Verein l., a Deutsche Gesellschaft für Blutgruppenforschung t. tagja. – Orsz. Kiállítás Nagy Érme és Díszoklevele (1885), az MTA Díja (1897), a Természettud. Egyesület Margó Díja (1906), az MTA Marczibányi Jutalma (1910). – A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem t. doktora (1906). – Az Állattani Közlemények (1902–1908), a Mathematikai és Természettudományi Közlemények szerkesztője (1913–1920) és a Studia Zoologica főszerkesztője (1929–1932). A Cél c. fajvédő folyóirat szerkesztője.Főbb művei
F. m.: A magyar fauna Bombinatorjai s egy új, Triton – Molge – faj hazánkból. (Bp., 1891)Magyarország barna békái. Monográfia. (Bp., 1892)
A Barczaság herpetológiai viszonyai. (Brassó, 1892)
A nyugat-palearctikus gőték két vérrokonáról. (Bp., 1893)
Magyarország kurta kígyói. Monográfia. (Bp., 1895)
Magyarország denevéreinek monographiája. Részben akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1900. jan. 22.
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1900
monográfia: Bp., 1900)
Adatok az új-guineai szűkszájú békák – Engystomatidae – ismeretéhez. (Bp., 1902)
A származástan mai állása. (Bp., 1905)
A földi kutyák fajai származás és rendszertani tekintetben. (Bp., 1909)
A meggátolt fejlődés – epistasis – jelentősége a fajkeletkezésben. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1910. okt. 16.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1911)
A hazai viperákról. (Természettudományi Közlöny, 1912)
Magyarország csíkos egerei. Monográfia. (Bp., 1913)
Die Streifenmäuse – Sicistinae – Europas. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1913)
Fibrinae Hungariae. Magyarország harmad- és negyedkori gyökeresfogú pockai. Monográfia. (Bp., 1914)
A Planáriák elterjedése a Magas-Tátrában és a Kőszegi-hegységben. (Bp., 1918)
Új adatok a magyarországi féreg-fauna ismeretéhez. (Bp., 1925)
A Magyar Középhegység, jelesen a Bükk, a Bakony és a Mecsek Planáriái. (Bp., 1925)
Egy élő kövületről. Protelsonia hungarica. (Bp., 1925).
Irodalom
Irod.: Dely Olivér György: Die wissenschaftliche und literarische Tätigkeit von Ludwig Méhelÿ auf dem Gebiete der Zoologie. (Vertebrata Hungarica, 1967)Boros István–Dely Olivér György: Einige Vertreter der ungraischen Zoologie an der Wende des 19–20. Jahrhundertes und die wissenschaftshistorische Bedeutung ihrer Tätigkeit Ludwig Méhelÿ. (Vertebrata Hungarica, 1967)
Horváth Csaba–Korsós Zoltán: M. L. emlékezete. (Karszt és Barlang, 1988). *MÉL II., az MTA tagjai. 1825–2002: téves születési hely: Kisfaludszögi!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)