Mechwart András
Mechwart András

2024. október 12. Szombat

Mechwart András, 1899-től belecskai

gépészmérnök

Születési adatok

1834. december 6.

Schweinfurt, Bajorország

Halálozási adatok

1907. június 14.

Budapest


Család

F: Eichleiter Lujza. Három gyermeke született: Mechwart Ernő földbirtokos, Mechwart Hugó gépészmérnök és Mechwart Emma.

Iskola

Lakatos szakmát tanult, majd szülővárosa ösztöndíjával elvégezte az augsburgi műszaki egyetemet (ahol gépészmérnöki okl. szerzett, 1855-ben).

Életút

Nürnbergben élt, ahol egy gépgyár alkalmazottja (1855–1859), Budán telepedett le, Ganz Ábrahám öntödéjében műhelyfőnökként alkalmazta (1859–1867), majd Ganz halála után harmadmagával a Ganz és Társa cég üzem- és üzletvezetője (1867–1869), a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. műszaki igazgatója (1869–1874), vezérigazgatója (1874–1899). Nürnbergben ismerkedett meg a malomgépek, vasúti kocsik és hidak gyártásával, majd Ganz Budára hívta, és kinevezte 140 munkást foglalkoztató öntödéjének műhelyfőnökévé. Irányításával a Ganz-cég Európa-hírű, öt telephelyen működő nagyvállalattá fejlődött. Budapest–Vízivárosban, a Kacsa utcában az Osztrák–Magyar Monarchiában elsőként megalapította a Ganz-gyár elektromos osztályát (1878-ban), az ebből kifejlődő villamossági gyárban később 10 000 transzformátort készítettek (1885–1899), ill. a cég 300 villamos erőművet épített (1900-ig). Nemsokára megvette és jelentősen fejlesztette az ausztriai leobersdorfi gépgyárat (1887-ben) és megvásárolta az Első Magyar Kocsigyártó Rt. vagongyártó telepét (1888-ban), valamint bérbe vette a horvátországi petrovagorai nagyolvasztót. Érdemeiért 1899-ben belecskai előnévvel magyar nemességet kapott. A 19. sz. egyik legjelentősebb magyarországi feltalálója: megalkotta a kéregöntésű, rovátkolt hengerekkel dolgozó hengerszéket, amely új korszakot nyitott a malomiparban (1874-ben). Szabadalmaztatta a lokomobilra szerelhető forgóekéjét (ami ekevas helyett forgómozgást végző ún. maróvasakkal dolgozott, 1887-ben), a Mechwart-féle gőzekét (1889-ben), majd Bánki Donáttal együtt megalkotta a róluk elnevezett Mechwart–Bánki-féle motoros forgóekét (amelybe már a Bánki–Csonka-féle függőleges elrendezésű, kéthengeres petróleummotort építettek be, 1896 körül). 1897-ben 6000 koronát adott az MTA-nak.

Emlékezet

Síremléke a Kerepesi temetőben látható (Alpár Ignác építész és Telcs Ede szobrász alkotása). Róla nevezték el az egykori Ganz- öntöde (ma: Öntödei Múzeum) közelében lévő Mechwart-ligetet (Bp. II. ker. Országút), ahol mellszobrát is felállították. A parkban lévő szobor (Stróbl Alajos alkotása, felavatták 1913-ban) a II. vh.-ban elpusztult, a tér újrarendezése során Kocsis András Mechwart-portréját helyezték el (1965-ben). Nevét vette fel a debreceni Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola (Mechwart András Gépipari Technikum néven, 1955-ben), ill. a bp.-i Mechwart András Vasútgépészeti Szakközépiskola és Kollégium (1974-ben). Születésének 175. évfordulóján a Magyar Elektrotechnikai Egyesület emlékülést tart (2009. dec.-ben).

Elismerés

Az MTA Wahrmann-díja (elsőként, 1897).

Irodalom

Irod.: Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői. (Bp., 1887)
Rika Ferenc: M. A. (Vasárnapi Ujság, 1907)
Bánki Donát: Emlékbeszéd belecskai M. A. felett. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1908)
Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. (Bp., 1958)
Pénzes István: M. A. (Műszaki nagyjaink. II. Bp., 1967)
Réz Gyula: M. A. (Magyar agrártörténeti életrajzok. II. Bp., 1988)
Gajdos Gusztáv: M. A., a századforduló zseniális menedzsere, a megbecsült polgár. (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, 1996)
Gajdos Gusztáv: M. A. – Kühne Ede. (Magyar feltalálók, találmányok. Bp., 1997)
Gajdos Gusztáv: 125 éves M. A. gabonaőrlő hengerszéke. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1999)
Pénzes István: A kéregöntésű vas hengerszék. A Ganz-gyár további története. (Több nemzet vallja magáénak. Szerk. Endrei Walter, Jeszenszky Sándor. Bp., 2001)
Pénzes István: M. A. (Öntödei múzeumi füzetek. Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője