Mattyasovszky Miklós
Mattyasovszky Miklós

2025. április 18. Péntek

Mattyasovszky Miklós, alsómátyásfalvi

agrárpolitikus

Születési adatok

1875. szeptember 30.

Budapest

Halálozási adatok

1939. október 12.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jog- és államtud. doktori okl. szerzett (1897), a berlini egyetemen tanult (1897–1898), Bp.-en ügyvédi vizsgát tett (1899), az agrárpolitika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1911), az MTA tagja (l.: 1931. máj. 15.).

Életút

A Földmívelésügyi Min. tisztviselője (1900–1911), osztálytanácsosa (1911–1918), miniszteri tanácsosa (1918–1921). A bp.-i tudományegyetemen (1911–1918), a József Műegyetemen (1918–1922), a bp.-i tudományegy. közgazdaság-tud. karon az agrárpolitika magántanára (1925–1934), a József Műegyetemen, ill. a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetemen az agrárpolitika c. ny. rk. tanára (1922–1939). – Földjáradékkal, vízjoggal, a földreform közgazdasági vonatkozásaival, a föld forgalmi és hozadéki értékével fogl. Agrárpolitikusként jelentős szerepet vállalt az 1909. évi telepítési tv. és az 1920. évi földreformtv. kidolgozásában.

Főbb művei

F. m.: A socialismusról, különös tekintettel az agrármozgalmakra. (Közgazdasági Szemle, 1898)
Törzsöröklési jog és törzsöröklési szokás. (Bp., 1904)
Telepítés. – Törzsöröklés. (Bp., 1907)
A földjáradék. (Bp., 1908)
A vízjogról. (Bp., 1914)
A gazdasági eltolódás és a háború. (Közgazdasági Szemle, 1917)
A földreformtörvény magyarázata. (Bp., 1920)
A földmívelés közgazdaságtana. (Bp., 1927)
Adórendszerünk agrárpolitikai bírálata. (Mezőgazdasági Közlöny, 1929)
A földreform eredményei. (Mezőgazdasági Közlöny, 1930)
A föld forgalmi és hozadéki értékéről. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1931. dec. 7.
Közgazdasági Szemle, 1932).

Irodalom

Irod.: Heller Farkas rendes tag gyászbeszéde M. M. levelező tag felett. (Akadémiai Értesítő, 1939).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője