Márton Lajos, zsarolyáni
régész, muzeológus
Születési adatok
1876. december 14.
Abony, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Halálozási adatok
1934. november 5.
Madrid, Spanyolország
Temetési adatok
1934. november 17.
Abony
Családi sírbolt
Család
Dédszülei, apai: zsarolyáni Márton Sámuel (1762–1830?) földbirtokos, Biczó Éva (= Bitzó Éva); zsarolyáni Márton József (1765–1845) uradalmi tiszttartó, kávai földbirtokos, Köpeczi-Tokosy Terézia, Köpeczi-Tokosy Sámuel nyercei (Kolozs vm.) református lelkész leánya. Márton Sámuel és Márton József testvérek, nagyszülei unokatestvérek voltak.
Dédszülei, anyai: ?, ?; ippi és érkeserüi Fráter Ádám (1763. dec. 18. Debrecen, Hajdú kerület–1829. júl. 10. Tiszavárkony, Jászkun kerület) táblabíró, Pély Julianna (= pélyi Nagy Judit, 1775–1831).
Nagyszülei: Márton Lajos (†1866. máj. 28. Abony. Temetés: 1868. máj. 30. Abony) földbirtokos, Pest, Nógrád és Heves vármegye táblabírája, zsarolyáni Márton Terézia (†1878. jún. 16. Abony); tasnádi Szűts Ábrahám (†1885. okt. 20. Tiszaföldvár, Jász-Nagykun-Szolnok vm. Temetés: 1885. okt. 21. Tiszaföldvár, Református Temető) gombai földbirtokos, ügyvéd, tiszaföldvári járási segédszolgabíró, Fráter Borbála (1801. dec. 6. Tiszavárkony, Jászkun kerület–1867. szept. 13. Gomba, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.).
Szűts Ábrahám maga is költő volt, összegyűjtött verseit és dalait barátja, Fáy András őrizte meg.
Fráter Borbála testvérei: Fráter Lajos (1799–1875. máj. 1. Tiszavárkony Jász-Nagykun-Szolnok vm.), ill. Benkó Jónásné Fráter Klára (1811. febr. 15. Tiszavárkony–1886. okt. 8. Tiszafüred, Jász-Nagykun-Szolnok vm.) és nagybócsai Sárközy Lőrincné Fráter Júlia (†1855. aug. 10. Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.).
Fráter Júlia férje: Sárközy Lőrinc (†1864. szept. Kecskemét) az utolsó nemesi felkelésben mint ún. svadronyos kapitány vett részt a Napóleon elleni harcokban, majd főszolgabíró.
Szülei: Abonyi Lajos (= zsarolyáni és mándi Márton Ferenc 1833. jan. 9. Kisterenye, Nógrád vm.–1898. ápr. 28. Abony. Temetés: 1898. ápr. 30. Abony, családi sírbolt) író, földbirtokos, Tasnádi Szűcs Klára (= tasnádi Szüts Klára, †1911. szept. 16. Abony. Temetés: 1911. szept. 18. Abony, Családi sírbolt).
Testvére: Szűcs Sámuelné Márton Borbála (= Márton Biri, 1862–1913).
Márton Borbála férje: 1904–1913: Szűcs Sámuel (= Szüts Samu, 1861. szept. 26. Nagykálló, Szabolcs vm.–1925. márc. Nagyvárad) mezőtelegdi gyógyszerész.
Szűcs Sámuel testvére: Szűcs Ilona (= Szüts Ilona, 1869. júl. 14. Debrecen, Hajdú vm.–1949. dec. 27. Hol?) Komlóssy József (= Kikinger József, 1862. nov. 18. Mezőkeresztes, Bihar vm.–1927. márc. 30. Nagyvárad, Bihar vm.) a trianoni békediktátum előtti utolsó nagyváradi polgármester (1919. aug. 1.–1920. febr. 8.) özvegye.
Márton Borbála valójában Abonyi Lajos unokahúga (édesanyja, Márton Terézia testvérének, Márton Benjáminnak a leánya) volt. Családi iratokon és gyászjelentéseken azonban mint Márton Lajos húga szerepel.
Felesége: 1900. aug. 22.–1934. nov. 5.: nagyrákói és kelemenfalvi Rakovszky Ida (1876. nov. 20. Bp.–1963. nov. 10. Bp.), Rakovszky István (1847. szept. 26. Kocsóc, Trencsén vm.–1910. márc. 4. Bp. Temetés: 1910. márc. 6. Kerepesi út) az Állami Számvevőszék elnöke és szilasi és pilisi Szilassy Ida (1851. jún. 9. Dánszentmiklós puszta [Pánd], Pest vm.–1913. júl. 28. Maglód, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1913. júl. 31. Nagyrákó, családi sírbolt) leánya.
Iskola
A nagykőrösi református gimnáziumban éretts. (1894), a budapesti tudományegyetemen államtudományi doktori okl. (1899), az ősrégészet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1933. febr. 1.).
A budapesti tudományegyetemen régészetet és művészettörténetet hallgatott (1901–1902), a Képzőművészeti Főiskolán is tanult (1916).
Életút
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási gyakornoka tb. aljegyzője (1898–1899), minisztériumi segédfogalmazó (1899–1900), Temes vármegye segédtanfelügyelője (1900–1902). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régiségtárának II. osztályú segédőre (1902. febr. 24.–1907. máj. 11.), I. osztályú segédőre (1907. máj. 11.–1911. jan. 19.), múzeumi őre (1911. jan. 19.–1915. febr. 5.) és a Régiségtár vezetője (1911–1915), mint c. múzeumi igazgatót ideiglenesen nyugdíjazták (1915. febr. 5-ével). Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített (tolmácsként, 1917–1918), majd abonyi birtokán gazdálkodott (1918-tól). Reaktiválása után az MNM Régészeti Osztályának igazgatója (1929. márc. 15.–1934. nov. 5.). C. múzeumi főigazgató (1934-től).
A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az ősrégészet magántanára (1933–1934).
Őskori régészettel, a magyarországi bronzkor emlékeivel foglalkozott, ásatásai közül elsősorban a tószegi feltárásai jelentősek, amelyek módszertani újításai (ún. rétegkövetéses eljárás) miatt is kiemelkedőek. Monográfiát írt a La Tène-kultúra (= az európai vaskornak a hallstatti korszakot követő második korszaka) magyarországi és kárpát-medencei leleteiről. A Borovszky Samu-féle Magyarország vármegyéi és városai sorozatban megírta Gömör (1904), Pest-Pilis-Solt-Kiskun (1910) és Nógrád vármegye (1911) őstörténetét (valamennyi dolgozata önállóan is megjelent). Élete utolsó éveiben a magyarországi régészet kezdeteit és Schönvisner István (= Schönwisner István, 1738–1818) munkásságát kutatta a szombathelyi püspöki levéltárban (Géfin Gyula és a későbbi mártír sárvári pap, Abai Imre – akkor még csak papnövendék – közreműködésével, 1934-ben). A Református Egyetemes Konvent műemlékeket összeíró bizottsága tagjaként részt vett a magyarországi református egyház tulajdonában lévő műtárgyak feldolgozásában.
Emlékezet
Márton Lajos a zsarolyáni és mándi előnevű igen kiterjedt régi református nemesi család zsarolyáni ágából származott. A család egy másik (mándi) ágából származott Márton József (1771–1840) Bécsben élő magyar–német nyelvtan- és szótáríró, a Magyar Kurir szerkesztője (1827–1834), akit a Magyar Tudós Társaság már első nagygyűlésén levező taggá választott (1831. febr. 17-én) és Márton István (1760–1830) református lelkész, a pápai kollégium igazgatója (1790–1810). Édesapja Abonyi Lajos a 19. század második felének jelentős írója volt, fia, Márton Lajos régészeti kutatásai mellett összegyűjtötte édesapja irodalmi levelezését, az értékes dokumentumokat halála előtt néhány évvel a Magyar Nemzeti Múzeum Kézirattárának ajándékozta. (Ma az Országos Széchenyi Könyvtár – OSZK – Színháztörténeti Tára őrzi Abonyi Lajos több más kéziratával együtt.) Márton Lajos tervezte továbbá édesapjáról szóló visszaemlékezései kiadását, írásai és anekdotagyűjteménye azonban befejezetlen maradt.
Márton Lajos Abonyban született, Budapesten élt és tevékenykedett. Tudományos pályafutása előtt közigazgatási pályán működött, 1902-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, 1915-ben azonban megromlott egészségi állapota miatt nyugdíjazását kérte: visszavonult Abonyba családi birtokára gazdálkodni. Az I. világháború végén tolmácsként dolgozott, az összeomlás után visszatért Abonyba, és megkezdte édesapja és a Márton család emlékeinek összegyűjtését. 1929-ben az MNM átszervezése után Hóman Bálint kérte fel a Régészeti Osztály vezetésére, utolsó éveiben kizárólag régészeti kutatásaival foglalkozott. Madridban, 1934 nov.-ében, a Nemzetközi Múzeumi Kongresszuson képviselte a magyar közgyűjteményeket. Hivatalos kiküldetésén, kiújuló szívbetegségében vesztette életét. A koporsót 1934. nov. 12-én indították útnak Spanyolországból. A madridi állomáson a spanyolországi külügyminisztérium és közoktatásügyi minisztérium képviselőin kívül megjelent gr. Csáky István, a madridi követség vezetője. Gyászszertartását – holtteste hazahozatala után – a budapesti Kerepesi úti Temetőben tartották. A szertartást Muraközy Gyula református lelkész végezte, gr. Zichy István mondott gyászbeszédet, a szegedi egyetem nevében Banner János régész, egyetemi tanár búcsúztatta. A ravatalnál megjelent Hóman Bálint – többek között – vallás- és közoktatásügyi miniszter és Preszly Elemér főispán. Márton Lajos az abonyi családi sírboltban nyugszik. Halálával kihalt a zsarolyáni és mándi előnevű régi nemesi Márton család.
Elismerés
Az MTA Archaeológiai Bizottsága meghívott tagja (1928–1933). A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat örökös tb. választmányi tagja. A Műemlékek Országos Bizottsága tagja.
A Német Birodalmi Régészeti Intézet r. tagja. A londoni Régészeti Társulat és a helsingforsi Finnugor Társaság tb. tagja.
Szerkesztés
A Kommission für prähistorische Typenharten c. nemzetközi ősrégészeti térképsorozat szerkesztőbizottságának tagja (1910-es évek).
Főbb művei
F. m.: Gömör vármegye őskora. (Az Országos Monográfia Társaság kiadványa. Bp., 1904)
Új leletek az abonyi régibb középkori sírmezőből. 94 ábrával és 1 képes táblával. (Archaeologiai Értesítő, 1904. 4.)
Skytha aranylelet gyomai halomsírból. Két ábrával. (Archaeologiai Értesítő, 1905. 3.)
1904. évi kutatások az abonyi régibb középkori sírmezőben. (Archaeologiai Értesítő, 1906. 1.)
A félegyházi őskori aranylelet. 14 ábrával. (Archaeologiai Értesítő, 1907. 1.)
Skytha sírleletek Gyöngyösön. (Archaeologiai Értesítő, 1908. 1.)
La répartition locale des monuments de l’âge du fer en Hongrie. (Compte Rendu du XIII. Congrès International d’Anthropologie et d’Archéologie préhistoriques, Monaco, 1908)
Őskori élet a Tisza mentén. (Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1908. évi állapotáról. Bp., 1909)
Archaeologiai kutatások a külföldön. Éber Lászlóval és Hekler Antallal. (Archaeologiai Értesítő, 1909. 1.)
Egy sajátságos kőkori edény-alak. 7 ábrával. (Archaeologiai Értesítő, 1909. 2.)
Az ottlakai őskori aranykincs. 13 ábrával. (Archaeologiai Értesítő, 1909. 5.)
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye őskora. (Az Országos Monográfia Társaság kiadványa. Bp., 1910)
Nógrád vármegye őskora. (Az Országos Monográfia Társaság kiadványa. Bp., 1911)
A magyarhoni fibulák osztályozása. 1–2. rész. 8 táblával. (Archaeologiai Értesítő, 1911. 4.–1913. 2. és külön egy füzetben: Bp., 1913)
M. L. jelentése a tószegi ásatásról. (A Magyar Nemzeti Múzeum 1912. évi jelentése. Bp., 1913)
Jelentés az Országos Régészeti és Embertani Társulat 1912. évi állapotáról. (Archaeologiai Értesítő, 1913. 1.)
Hampel József. 1 táblával. (Archaeologiai Értesítő, 1913. 1.)
Múltunk emlékeinek védelme. (A nagykőrösi Arany János Társaság évkönyve. Nagykőrös, 1926)
Bronzkardjaink markolatának és hüvelyének csontdíszítményei. 35 képpel. (Archaeologiai Értesítő, 1930 és külön: Bp., 1930)
Szalay Ákos. – Krecsmárik Endre. (Archaeologiai Értesítő, 1930)
Dolchstäbe aus Ungarn. (Praehistorische Zeitschrift, 1931)
Ősrégészeti kutatásunk feladata. (Magyar Szemle, 1930. 1-4.)
A magyar ősrégészeti kutatás múltja. (Magyar Szemle, 1931. 1-4.)
Fehér Géza: A bolgár-török műveltség emlékei és magyar őstörténeti vonatkozásaik. Az előszót írta M. L. (Archaeologia Hungarica 7. Bp., 1931)
Móra Ferenc. (Archaeologiai Értesítő, 1932–1933)
A korai La Tène-kultúra Magyarországon. – Die Frühlatènezeit in Ungarn. Monográfia. 30 táblával és 29 szövegközti képpel. (Archaeologia Hungarica 11. Bp., 1933)
A korai La Tène-sírok leletanyaga. (Dolgozatok a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből, 1934).
Irodalom
Irod.: családi és egyéb források: Kecskeméten a város egyik kitűnő polgára, Sárközy Lőrincz elhalálozott. (Fővárosi Lapok, 1864. szept. 25.)
Abonyi Lajos ismert írótársunkat szomorúság érte. Édesatyja, Márton Lajos f. hó 28-án elhunyt. (Pesti Napló–Sürgöny, 1866. jún. 2.–Magyarország és a Nagyvilág, 1866. jún. 3.)
Rakovszky István Pest megyei aljegyző szombaton vezeté oltárhoz a terézvárosi templomban Szilassy Ida kisasszonyt, a Pest megyei alispán kedves leányát. (Budapesti Közlöny, 1872. nov. 27.)
Elhunyt özvegy zsarolyáni Márton Lajosné szül. Márton Terézia. Márton Ferencz elveszíté édesanyját. (Pesti Hírlap, 1878. jún. 18.–A Hon, 1878. jún. 19.)
Főbe lőtte magát a köztiszteletben állott szolgabíró, Szűcs Ábrahám. (Budapesti Hírlap, 1885. okt. 22.–Fővárosi Lapok, 1885. okt. 23.)
Komlóssy József városi tisztviselő és tartalékos huszár hadnagy oltárhoz vezette Szüts Ilonát, néhai Szüts Isván leányát Nagyváradon. (Ország–Világ, 1889. máj. 4.)
Abonyi Lajos meghalt. (Budapesti Hírlap–Hazánk–Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1898. ápr. 29.)
Abonyi bácsi meghalt. (Magyar Hírlap, 1898. ápr. 29.)
Ábrányi Emil: Abonyi Lajos. (Budapesti Napló, 1898. ápr. 29.)
Elhunyt Abonyi Lajos. (Alkotmány–Magyarország, 1898. ápr. 30.)
Abonyi Lajos temetése. (Magyar Hírlap, 1898. máj. 1.–Pesti Napló, 1898. máj. 2.–Budapesti Hírlap, 1898. máj. 3.)
Abonyi Lajos. Ellinger Ede fényképével. (Vasárnapi Ujság, 1898. 18.)
V. L.: Az utolsó táblabíró-litterator. Abonyi Lajos. (A Hét, 1898. 18.)
Abonyi Lajos. (Magyar Géniusz, 1898. 19.)
Abonyi Lajos halála. (Magyar Szemle, 1898. 12.)
Szánthó Elek–Tóth Bertalan: Alkalmi beszéd és ima Márton Ferencz felett. (Bp., 1898)
Zsarolyáni Márton Lajos dr. abonyi földbirtokos és Pest vármegye tiszteletbeli jegyzője, Abonyi Lajosnak, a tavaly elhunyt írónak fia eljegyezte rahó Rakovszky Ida kisasszonyt. (Magyar Hírlap, 1899. okt. 23.)
Házasulandók. Márton Lajos és Rakovszky Ida. (Magyar Nemzet, 1900. aug. 12.)
Szűcs Samu mezőtelegdi gyógyszerész kedden esküdött örök hűséget Márton Birike kisasszonynak, néhai Abonyi Lajos kiváló író unokahugának. (Czegléd [hetilap], 1904. nov. 20.)
Rakovszky István, a számvevőszék elnöke meghalt. (Az Újság–Budapesti Hírlap–Pesti Napló, 1910. márc. 5.)
Abonyi Lajos író özvegye meghalt. (Az Újság–Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1911. szept. 17.)
Rakovszky Istvánné Szilassy Ida, Rakovszky István titkos tanácsosnak, az állami számvevőszék volt elnökének az özvegye a Pest megyei Maglódon hosszú szenvedés után meghalt. (Budapesti Hírlap, 1913. júl. 29.)
Vargha Zoltán: A Márton-család. (Turul, 1916)
A mezőtelegdi gyógyszerész halála. [Szűts Samuról.] (Magyarság [napilap], 1925. márc. 25.)
Meghalt Nagyvárad utolsó magyar polgármestere. (8 Órai Újság–Budapesti Hírlap, 1927. márc. 31.–Pesti Hírlap, 1927. ápr. 1.)
Márton Lajos lett a Nemzeti Múzeum Régiségtárának igazgatója. (Pesti Hírlap, 1929. márc. 15.)
Móricz Pál: Abonyi születésének századik évfordulójához. Beszélgetés Márton Lajos nemzeti múzeumi igazgatóval, az író fiával. (Magyarság, 1932. dec. 18.)
Elfelejtett írók. Abonyi Lajos. Márton Lajos: Édesapám. Visszaemlékezés. (Literatura, 1933)
Márton Lajos magántanári kinevezése. (Hivatalos Közlöny, 1933. febr. 1.)
Váratlanul meghalt Márton Lajos a Nemzeti Múzeum főigazgatója. (Budapesti Hírlap–Függetlenség, 1934. nov. 6.)
Felvinczi Takáts Zoltán: Márton Lajos. (Protestáns Szemle, 1934)
Tompa Ferenc: Márton Lajos. (Archaeologiai Értesítő, 1934)
Tompa Ferenc: Márton Lajos. (Napkelet, 1934)
M. L.: A korai La Tène-kultúra Magyarországon. (Literatura, 1934. 1.)
Tompa Ferenc: M. L.: A korai La Tène-kultúra Magyarországon. (Magyar Művészet, 1934)
Banner János: Márton Lajos. (Dolgozatok a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből, 1935)
Smidt Lajos: Márton Lajos. (Vasi Szemle, 1935. 1-2.).
Irod.: lexikonok és feldolgozások: Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. I–II. köt. Szerk. Borovszky Samu. (Bp., 1910–1911)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939V-MS26-G (Márton Ferencz [= Abonyi Lajos] születési anyakönyve, 1833)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VRWQ-8JG (Szilassy Ida születési anyakönyve, 1851)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/216663 (Márton Lajos, Abonyi Lajos [= Márton Ferenc] édesapja gyászjelentése, 1866)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8JB-2LD (Rakovszky Ida születési anyakönyve, 1876)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/216695 (Márton Lajosné Márton Terézia, Abonyi Lajos [= Márton Ferenc] édesanyja gyászjelentése, 1878)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/216352 (Márton Ferencz [= Abonyi Lajos] gyászjelentése, 1898)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/654622 (Tasnádi Szűts Ábrahám gyászjelentése, 1885)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/477629 (Rakovszky István gyászjelentése, 1910)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:Z4LJ-522M (Rakovszky István halotti anyakönyve, 1910)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/216354 (Márton Lajosné Tasnádi Szűts Klára gyászjelentése, 1911)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/477641 (Rakovszky Istvánné Szilassy Ida gyászjelentése, 1913)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/216671 (Márton Lajos, Abonyi Lajos [= Márton Ferenc] fiának gyászjelentése, 1934)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZJW-L6JS (Márton Lajosné Rakovszky Ida halotti anyakönyve, 1963)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2023
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)