Máday Andor
Máday Andor

2024. március 29. Péntek

Máday Andor, 1899-től marosi

jogász, könyvtáros

Névváltozatok

Marosi Máday Andor 

Születési adatok

1877. április 16.

Budapest

Halálozási adatok

1958. december 29.

Genf, Svájc


Család

Sz: Máday Izidor (1839–1925) mezőgazda, közgazdász, böröllei Nagy-Szabó Linda (†1927. jan. 12. Budapest. Temetés: 1927. jan. 14. Alsószalmavár, Veszprém vm.). Testvére: Máday István (1879–1959) orvos, neurológus. F: Hentzelt Márta (†1914. júl. Neuchâtel) szociológus. Leánya: Máday Éva; fia: Máday Dénes.

Iskola

A genfi és a lipcsei tudományegyetemen tanult, a budapesti tudományegyetemen államtudományi doktori okl. (1899), magántanári képesítést szerzett (1906).

Életút

A Pest-vidéki Pénzügyigazgatóság tisztviselője (1900–1902), a budapesti Kereskedelmi Akadémia r. tanára (1902–1906). Svájcban telepedett le (1906, svájci állampolgár: 1914), a genfi tudományegyetem magántanára (1906–1911), a neuchâteli egyetem ny. r. tanára (1911–1913), a genfi Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Könyvtárának vezetője (1913–1920-as évek vége); közben megalapította a genfi magyar diákok Hungária Egyesületét.

Munkavédelemmel, a munkavédelem nemzetközi összehasonlító jogi vizsgálatával, a szociális törvényalkotás általános kérdéseivel foglalkozott, elsők között vizsgálta a nők jogait, az ezzel összefüggő esélyegyenlőségi kérdéseket: a magyarországi társadalminem-kutatások úttörője. Könyvtárosként a nemzetközi decimális rendszer egyik bevezetője, elterjesztésének kezdeményezője. Magyarországon, a 20. század elején, jelentős szerepet játszott a polgári radikális mozgalmakban.

Emlékezet

Budapesten született, majd 1906-ban Genfben telepedett le, Genfben és Neuchâtelben élt és tevékenykedett, Genfben hunyt el. A genfi temetőben nyugszik. Írásai francia és német nyelven; André de Maday és Andreas von Máday néven is megjelentek. 

Elismertség

Az Általános Közjótékonysági Egyesület főtitkára (1904–1905) és jelentései szerkesztője (1904–1905. Bp., 1905–1906).

Elismerés

A Huszadik Század c. folyóirat munkatársa. A genfi Genèvois és a Democrate c. lapok állandó munkatársa. Az Études de législation sociale Suisse c. kiadványsorozat szerkesztője (1911–1927).

Főbb művei

F. m.: A női munka. (Bp., Pallas, 1900)
A nők éjjeli munkájának törvényes szabályozása. Jelentés és javaslat a Nemzetközi Törvényes Munkásvédelmi Egyesülethez. (Huszadik Század, 1903 és külön: Bp., 1903)
Le droit des femmes au travail. Étude sociologique. Monográfia. (Paris–Genève, 1906)
Társadalomtudományi alapfogalmak. (A magyar kereskedő könyve. I. köt. Kereskedelmi alapismeretek. Szerk. Schack Béla. Bp., 1907 és külön: Bp., 1907)
A család átalakulása és a feminizmus. (Műveltség könyvtára. VI. A társadalom. Az emberiség művelődésének és gazdasági életének fejlődése. Szerk. Stein Lajos. Bp., 1908)
A törvényes munkásvédelem nemzetközi szabályozása. (A Társadalmi Múzeum Kiadványai. 7. Bp., 1910)
Enquestre sur le travail à domicile chez le bijoutiers du canton de Genève. Máday-Hentzelt Mártával. (Études de législation ouvrière et de prévoyance sociale. 1. Neuchâtel, 1911)
Essai d’une nouvelle classification des systèmes politico-sociaux et de ses applications. (Paris– Neuchâtel, 1911)
Essai d’une explication sociologique de l’origine du droit. (Paris, 1911)
La Hungaria. Société des étudiants hongrois à Genève au seuil de son dixième semestre. (Genève, 1911)
Versuch einer neuen Theorie von den Staatverbindungen mit besonderer Berüchsichtigung der Schweiz und Österreich-Ungarns. (Bern, 1912)
A háború és béke szociológiája. (Modern Könyvtár. 423–425. Bp., 1913)
Sociologie de la paix. (Paris, 1913)
A magyar nő jogai a múltban és a jelenben. (A Feministák Egyesülete kiadványa. Bp., 1913)
Législation sociale comparée. I. tom. (Paris–Genève, 1917)
Les femmes et les tribunaux de prud’hommes. (Revue Suisse d’utilité publique, 1917)
La charte internationale du travail. (Bibliothèque Socialiste. Paris, 1921)
L’Organisation Internationale du Travail et la Paix. (Annales de l’Institue International de Sociologie, 1931)
Introduction à la sociologie envisagée comme connaissance des faits sociaux par les causes. (Bibliothèque Sociologique Internationale. Paris, 1937).

Irodalom

Irod.: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Dezsényi Béla: M. A. (Könyvtáros, 1967).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője