Márkus László
történész, szerkesztő
Születési adatok
1920. július 9.
Budapest
Halálozási adatok
2011. június 24.
Budapest
Család
Sz: Márkus Viktor (1890–1973) gépészmérnök, Rákosi Teréz (1890–1971). F: 1. 1948-tól Herczeg Éva, a Kultúrkapcsolatok Intézete előadója. Fia: Márkus László (1953. jún. 16.). 2. Lustig Gizella lektor.Iskola
A budapesti Szent István Reálgimnáziumban éretts. (1937), Bécsi Kereskedelmi Akadémiát (= Handelsakademie Wien Abturienkurs) végzett (1938), Budapesten, a Szinyei-Merse utca tanonciskolában autószerelő-tanonc, majd -segéd (1938–1941). Az ELTE Történettudományi Karán történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), a BTK-n doktorált (1958), a történelemtudományok kandidátusa (1967).Életút
Tanulmányai idején, Bécsben került kapcsolatba az akkor, ott illegális osztrák szociáldemokrata mozgalommal (1937–1938), hazatérése után belépett az MSZDP-be, a párt propagandistájaként a budapesti V. kerületi ifjúmunkás-tagozatban végzett agitációs és propagandamunkát (1940–1943). A II. vh.-ban Szentkirályszabadján, majd Ukrajnában munkaszolgálatos (1943–1944). Átszökött a Vörös Hadsereghez, Vas Zoltán felhívására ejtőernyős partizántevékenységre jelentkezett. A kijevi partizániskola elvégzése után Földes Pál partizánalakulatában részt vett a nemzeti ellenállásban, Magyarországnak a német megszállás alóli felszabadításában (1944–1945; leszerelt: 1945. máj. 14-én). A Szabad Nép újságíró-gyakornoka (1945. máj.–aug.), a Debreceni Néplap (1945. aug.–1947), a Friss Újság (1947–1949), ismét a Szabad Nép újságírója (1949), a Nők Lapja szerkesztője (1949–1950). A Bibliotheca Kiadó társadalomtudományi lektorátusának vezetője, ill. a Művelt Nép Könyvkiadó lektora (1950–1957), fegyelmi úton elbocsájtották (1957. júl.). Az MTA Történettudományi Intézete III. Magyar Osztályának tud. munkatársa (1958–1969), tud. főmunkatársa (1969–1984). 19–20. sz.-i magyarországi és kelet-európai történelemmel, elsősorban két világháború közötti politikatörténettel foglalkozott. Vizsgálta a nagy gazdasági világválság hatását a magyarországi politikai rendszer működésére, a belpolitikai küzdelmek alakulására. Jelentős eredményeket ért el a magyarországi és a közép-európai politikai gondolkodás történetének tanulmányozása, a magyarországi szociáldemokrata történetszemlélet feltárása terén. Sajtótörténeti tevékenysége is értékes. A rendszerváltozás idején részt vett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) újjászervezésében. Szerkesztőként, még tudományos pályafutása kezdetén elsősorban művelődés- és kultúrtörténeti műveket, Ráth-Végh István (1870–1959) munkáit rendezte sajtó alá.Elismertség
Az MTA Sajtótudományi Bizottsága tagja. A Gesellschaft für Deutsche Presseforschung l. tagja (1970-től).Elismerés
Szocialista Hazáért Érdemrend (1967).Szerkesztés
A Magyar sajtótörténet és a Magyarország története c. monográfiasorozatok szerkesztőbizottságának tagja. A Szociáldemokrata Értesítő alapító társszerkesztője (Szilágyi Gáborral, 1989–1990).Főbb művei
F. m.: Guyon Richard. Egy. doktori értek. is. 4 táblával, 1 térképpel. (Bp., 1955)A szélhámosok királya, Casanova. (Vigyázat! Szélhámos! Nagy szemfényvesztők, kuruzslók műhelytitkaiból. Bp., 1957)
A leninizmus hatása a szociáldemokrata történetfelfogásra a Tanácsköztársaság idején. (Századok, 1960)
A szociáldemokratizmus és nacionalizmus a Horthy-rendszer idején. (Történelmi Szemle, 1960)
A két világháború közötti francia fasiszta irányzatok jellegéről. (Történelmi Szemle, 1962)
A magyar szociáldemokrata történetfelfogás fejlődéséhez. A kezdetektől 1918-ig. Monográfia és benyújtott kand. értek. is. (Tudománytörténeti tanulmányok 4. Bp., 1963)
A bethleni kormányzati rendszer bukása. 1–2. (Századok, 1964)
A Horthy-rendszer uralkodó elitjének jellegéről. Vita és hozzászólások. (Történelmi Szemle, 1965
és A közép- és délkelet-európai államok a két világháború között. Szerk. Incze Miklós. Bp., 1986)
Az ellenkormányzati erők átcsoportosulása a gazdasági válság hatására 1931–1932-ben. A Károlyi Gyula-kormány bel- és külpolitikája. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1968)
Kászonyi Dániel. (Századok, 1968)
Az 1890–1918 közötti magyar történet „fehér foltjai.” (Történelmi Szemle, 1969)
A legújabbkori sajtótörténet kutatásának módszertanáról. – A kormányzati erők a bethleni uralmi koncepció szolgálatában. (Történelmi Szemle, 1971)
Ellenforradalom és irodalom a húszas években. (Történelmi Szemle, 1976)
A Bethlen-kormány erősödése és aktív külpolitikája. Károlyi Gyula kormánya. Szakács Kálmánnal. (Magyarország története. VIII. köt. 1918–1919, 1919–1945. Bp., 1976)
Az ellenforradalmi rendszer sajtója. 1919–1944. (A magyar sajtó története. Bp., 1977)
A legújabbkori magyar sajtó-történetírás módszertanáról, különös tekintettel az 1919–1944 közötti magyar sajtó történetére. (Századok, 1979)
A sajtó szerepe Magyarországon a háborús propaganda terjesztésében. Vásárhelyi Miklóssal. (Történelmi Szemle, 1979)
Kunfi Zsigmond társadalom- és történetszemléletéről. (Történelmi Szemle, 1980)
Szabó Ervin „újraolvasva.” (Történelmi Szemle, 1981)
Forog a hinta. Szocdemek. 1989–1994. (Bp., 1999)
szerk.: A középkor világából. Ford. Gellért György. Szerk. (Bp., 1952)
Ráth-Végh István: Az emberek butításának történetéből. Parókás tudományok – boszorkányüldözés, udvari világ. Sajtó alá rend. (Bp., 1952)
Ráth-Végh István: Fejedelmi bálvány. Sajtó alá rend. (Bp., 1954)
Ráth-Végh István: Mendemondák és történelmi hazugságok. Sajtó alá rend. (Bp., 1957)
Ókor. Európa. Középkor. Újkor. (Egyetemes történelmi kronológia. Az őstörténettől 1977-ig. Bp., 1967
5. kiad. Bp., 1987)
Az ellenforradalom korszaka. A népi demokrácia korszaka. (Magyar történelmi kronológia. Az őstörténettől 1970-ig. Bp., 1968
5. átd. kiad. 1984)
1640–1815. (Világtörténet képekben. II. köt. 1640-től 1970-ig. Bp., 1975
2. kiad. 1981)
Nem engedélyezem! A Cenzúra Bizottság dossziéjából. Összeáll., sajtó alá rend. Szinai Miklóssal, Vásárhelyi Miklóssal. (Bp., 1975)
Az ellenforradalmi rendszer baloldali sajtójáról. 1919–1944. Szöveggyűjtemény. I–II. köt. Összeáll. Vásárhelyi Miklóssal. (Bp., 1975)
Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka. Ford. Kosáry Domokos. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Századok. Bp., 1977)
A magyar sajtó története. Szerk. MÚOSZ Újságíró Iskola tankönyve. (Bp., 1977)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)