Markovits Györgyi
Markovits Györgyi

2024. december 13. Péntek

Markovits Györgyi

irodalomtörténész, könyvtáros, szerkesztő

Születési adatok

1919. november 22.

Sárbogárd, Fejér vármegye

Halálozási adatok

1985. március 7.

Budapest

Temetési adatok

1985. március 28.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Deutsch Erzsébet. Apja állatorvos volt. Szüleit Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tértek vissza. Testvére: Markovits Pál (1917–) állatorvos és Markos (Markovits) Miklós (1924–2000) filmrendező. Elvált. Leánya: Kocziha Zsuzsanna (1955. febr. 16.); fia: Kocziha Miklós (1957. márc. 27.).

Iskola

Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar–francia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1952), az irodalomtudományok kandidátusa (1972).

Életút

Temesvárott élt (1945–1946), majd a Magyar–Szovjet Olajipari Rt. (MASZOLAJ) adminisztrátora (1946–1949). Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) könyvtárosa (1949–1957), a Zárolt Kiadványok Tára vezetője (1957–1983).

Emlékezet

A magyarországi irodalompolitika történetével, elsősorban a két vh. közötti sajtócenzúra és az ezzel összefüggő irodalmi perek vizsgálatával, a kevéssé ismert szocialista irodalom feltárásával foglalkozott. Számos, addig ismeretlen vagy elfelejtett Bálint György, Gelléri Andor Endre és Radnóti Miklós művet fedezett fel, és közölt újra vagy ismét. Bibliográfiai tevékenysége is értékes. Összeállította – többek között – a két vh. közötti korszak üldözött politikai sajtójának irodalmát, a franciaországi emigráns magyar sajtó könyvészetét, továbbá az európai ellenállási mozgalom illegális kiadványainak jegyzékét. Bibliográfiái egy része kéziratban maradt.

Főbb művei

F. m.: A nemzeti könyvtár remotái nyomán. (Az OSZK Évkönyve. 1959. Bp., 1961)
Cenzor és költő harca Horthy-Magyarországon. Kondor Viktóriával. (Valóság, 1961)
Henri Barbusse előszava a betiltott kommunista daloskönyvben, 1926-ban. 1 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1961)
„Vallásgyalázó” versek és a horthysta cenzúra. (Világosság, 1961)
Üldözött költészet. Kitiltott, elkobzott, perbefogott verseskötetek a Horthy-korszakban. (Az OSZK Évkönyve. 1960. Bp., 1962)
„Mert szégyen élni…” Gábor Andor kitiltott verskötete. 6 képpel. Vers-perek Horthy-Magyarországon. Komját Aladár: Megindul a föld. (Magyar Könyvszemle, 1962)
Üldözött irodalom. Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban. (Az OSZK Évkönyve. 1961–1962. Bp., 1963)
Egy bátor könyv a fasizmus ellen… Gulliver felfedezi a Harmadik Birodalmat. 1 képpel. Tiétek a föld! Károlyi Mihály pere. Két ábrával. (Magyar Könyvszemle, 1963)
Illegális forradalmi versek 1932-ből. Gereblyés László versei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
Bálint György elfelejtett írása Radnóti védelmében. Független Szemle, 1933. nov. Betiltott művek borítólapjairól. Két vers a rendőrségi jelentések tükrében. Radnóti Miklós: Emlékezz, Hiroshi! és Ének a négerről. Látogatás a költő – Radnóti Miklós – barátjánál, Szalai Imrénél. Mozgalmi harcos és költő a Horthy-korszakban: Pápa József. Radnóti Miklós Horthy bírósága előtt. (Tiszatáj, 1964)
Francia vonatkozású kiadványok és a horthysta cenzúra. Vers-perek Horthy-Magyarországon. Kassák Lajos: Szolgálók élete. (Magyar Könyvszemle, 1964)
A „keresztény” Magyarország harca – versek ellen. (Világosság, 1964)
Üldözött költészet. Kitiltott, elkobzott, perbe fogott kötetek, versek a Horthy-korszakban. (Irodalomtörténeti füzetek. 45. Bp., 1964)
Látogatás Tihanyi Ernőnél. (Tiszatáj, 1965)
Magyar író, magyar könyv 1934-ben. Móricz Zsigmond ismeretlen írása. (Magyar Könyvszemle, 1965)
Egy illegális lap és József Attila. A Front. (Az OSZK Évkönyve. 1963–1964. Bp., 1966)
Írók harca a szabad sajtóért. (Magyar Könyvszemle, 1966)
Sajtóellenőrzés Magyarországon a két világháború között. (Magyar Sajtó, 1966)
Munkásmozgalom és cenzúra harca a két világháború között. (Az OSZK Évkönyve. 1965–1966. Bp., 1967)
Kassák Lajos az osztálybíróság előtt. 1 képpel. A Szovjetunió alkotmányának álcázott kiadása. 1 képpel. Az Új Hang és az ellenforradalmi cenzúra. 4 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1967)
Pápa József. Tihanyi Ernő. („Jöjj el szabadság!” Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Szerk. Király István és Szabolcsi Miklós. Bp., 1967)
Elfelejtett Bálint György-cikk egy elfelejtett irodalmi lapban: „Tisza irodalom?” Porond, 1933. febr. (Kritika, 1968. 4.)
Vető Miklós ismeretlen versei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
Kommunista könyvek álcázott köntösben. (Népszabadság, 1968. jan. 13.)
Három költő háza. Egy „negyvennyolcas” költőről, Bozzai Pálról. (Magyar Nemzet, 1968. aug. 11.)
Magyar haladó sajtó francia földön. 2 képpel. „Mai Figyelő.” 1935–1936. 1 képpel. A belgiumi illegális sajtó leltára. A Névtelen Jegyző c. folyóiratról. (Magyar Könyvszemle, 1968)
Elsüllyedt költészet. A háború alatti Népszava „kicenzúrázott” verseiből. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968–1969)
A magyar emigráció irodalmi munkássága a két világháború közötti korszakban. (Az OSZK Évkönyve. 1967. Bp., 1969)
Balázs Béla: Rokonok. B. B. ismeretlen elbeszélése a párizsi Magyar Szemlében. (Népszabadság, 1969. márc.)
Fiatal magyar írók lapja: a Keresztmetszet. A „gróf” úr és a cenzúra. Gömöri Jenő Tamás verseskötetéről. Bölöni Györgyné és Henri Barbusse levélváltása. Eredeti dokumentumok facsimilével. Les publications hongroises de la Résistance française. 7 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1969)
Kiadatlan és elfelejtett Radnóti írások. Chaplin: Cirkusz. (Tiszatáj, 1969)
Szerb Antal: Ruhahiány teszi az embert. Sz. A. ismeretlen írása a Magyar Nemzet 1944. ápr. 15-i számából. (Népszabadság, 1969. aug. 24.)
Tizenkilenc után… Ismeretlen dokumentum egy világhírű könyvről. R. Pilonchéry levele Bölöni Györgynéhez a Szenvedések könyvével kapcsolatban. (Magyar Nemzet, 1969. aug. 31.)
Magyar tollal francia földön. (Eszmei és irodalmi találkozások. Tanulmányok a magyar–francia irodalmi kapcsolatok történetéből. Szerk. Köpeczi Béla és Sőtér István. Bp., 1970)
A Népszava harca az új Magyarországért. 4 képpel. Elsüllyedt folyóiratok. Az 1933-as Munkáskórus. Két elsüllyedt folyóirat a felszabadulást követő évekből. 4 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1970)
Gelléri Andor Endre: Kisgerezdek. G. A. E. ismeretlen elbeszélése a Buenos-Airesi Új Világ c. lapból. (Népszabadság, 1970. máj. 5.)
Gelléri Andor Endre kiadatlan novellái. (Új Írás, 1970)
Gelléri Andor Endre: Orgonaág. Népszava Naptár, 1941. Magyar könyvek az emigrációban – a háború és a fasizmus ellen. (Látóhatár, 1970)
Rencontres spirituelles et littéraires. Des oeuvres françaises en traduction hongroise pendant la Seconde Guerre Mondiale. (Acta Litteraria, 1970)
Emigráns magyar lapok Dél-Amerikában a második világháború éveiben. (Az OSZK Évkönyve. Bp., 1970)
Fejezetek a magyarországi cenzúra történetéből. A haladó sajtó és irodalom küzdelme a sajtószabadságért. 1919–1944. Kand. értek. (Bp., 1971)
A cenzúratörténet kutatásának problémáiról. (Magyar Tudomány, 1972)
Elsüllyed folyóiratok: Kórusművészet, 1933. 1 képpel. Ismeretlen magyar „fond” egy franciaországi városi könyvtárban. (Magyar Könyvszemle, 1972)
Egy New Yorki magyar folyóirat a második világháború idején. (Az OSZK Évkönyve. Bp., 1972)
Magyar író a franciaországi baloldali irodalomról. Álcázott kiadványok a két világháború között. 2 képpel. Filozófus író és a munkásmozgalmi irodalom. Sándor Pál. 5 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1973)
Magyarok a fasizmus ellen Mexikóban a második világháború idején. (Az OSZK Évkönyve. Bp., 1973)
Concordances spirituelles et littéraires. (Acta Litteraria, 1973)
Knopp Imre. (Meghallói a Törvényeknek. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. Szerk. Szabolcsi Miklós. Bp., 1973)
Megemlékezés egy humanistáról: Cain Julien. (Tudományos és műszaki tájékoztatás, 1974)
Ismeretlen magyar lapok. A chilei Üzenet. (Magyar Könyvszemle, 1974)
Az emigráns Diogenes. 1923–1927. 1 képpel. Egy rövid életű folyóirat. Új Föld, 1927. 1 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1975)
A Bécsi Magyar Újság. 1919. okt.–1923. dec. (Magyar Könyvszemle, 1977)
Az „emigráns” Ady. (Irodalomtörténet, 1977)
Magyar emigránsok a fasizmus és a háború ellen. („Az Újnak tenni hitet.” Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. Szerk. Illés László és József Farkas. Bp., 1977)
Honi hontalanok és hontalan honiak – az új Magyarországért. (Az OSZK Évkönyve. 1974–1975. Bp., 1978)
A szocialista magyar irodalom dokumentumai az amerikai magyar sajtóban. 1920–1945. Kovács Józseffel. (Irodalomtörténet, 1978)
A bécsi „Új Világ.” 1920. (Magyar Könyvszemle, 1978)
Eszmei és irodalmi találkozások. (Az OSZK Évkönyve. 1976–1977. Bp., 1979)
Francia művek magyarul a második világháború idején. A Kanadai Magyar Munkás 1944-ben. 1 képpel. A bécsi Világosságról. (Magyar Könyvszemle, 1979)
Magyar írók Angliában, angol könyvek Magyarországon a hitleri uralom delelőjén. (Az OSZK Évkönyve. 1978. Bp., 1980)
Czakó Ambró elkobzott kiadványai a kurzus idején. (Irodalomtörténet, 1980)
Az Éjféli Kiadó. (Az OSZK Évkönyve. 1979. Bp., 1981)
A népfrontgondolat az amerikai magyar emigráció sajtójában. 1919–1945. (Magyar Könyvszemle, 1982)
Les Éditions de Minuit. (Acta Litteraria, 1983)
A szellemi ellenállásról. (Magyar Tudomány, 1985)
A magyar írók harca a cenzúra ellen. 1919–1944. Monográfia. (Irodalomtörténeti füzetek. Bp., 1985)
szerk.: Magyar pokol. A magyarországi fehérterror betiltott és üldözött kiadványok tükrében. Vál., összeáll. M. Gy. A bevezető tanulmányt Karsai Elek írta. 14 táblával. (Bp., 1964)
A cenzúra árnyékában. Vál., szerk. Tóbiás Áronnal. (Bp., 1966)
„Terjesztését megtiltom.” A két világháború közötti korszak üldözött sajtója. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1970)
„A szavak megmaradnak.” Az európai ellenállási mozgalmak irodalmának bibliográfiája. Összeáll. (A Heves Megyei Könyvtár Füzetei. 28. Eger, 1975)
Hazatért szövegek. Magyar emigráns antifasiszták írásai. 1919–1945. Összeáll. és a bevezető tanulmányt írta. 20 táblával. (Bp., 1975)
„Amíg szívünk dobog…” Válogatás a szocialista irodalomból. 1932–1944. Vál., szerk. Benjámin Lászlóval és Illés Lászlóval. A bevezetést Benjámin László írta. (Bp., 1975).

Irodalom

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1985. márc. 21.)
Vezér Erzsébet: M. Gy. (Irodalomtörténet, 1985)
Somogyi Pálné: M. Gy. irodalmi munkássága. (Az OSZK Évkönyve. 1984–1985. Bp., 1992).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője