Markó Jenő
jogász
Születési adatok
1880.
Szatmár, Szatmár vármegye
Halálozási adatok
1956. április 10.
Budapest
Család
Sz: apja kereskedősegéd volt.Iskola
A bp.-i és a kolozsvári tudományegyetemen tanult, Kolozsvárott jogtudományi doktori okl. szerzett (1904), Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1906), a jogalkalmazás tudománya tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1950), a jogtudományok kandidátusa (1955). Egyetemi tanulmányai idején a Galilei Kör tagja.Életút
Budapesten ügyvédjelölt (1904–1906), ügyvédi irodájának vezetője (1906–1948). A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság munkatársa (1919. márc.–júl.). A II. vh. után a Könnyűvegyipari Igazgatóság, majd a Chinoin és Richter Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek gyára ügyvédje (1948–1950), egyúttal a Háztartási Alkalmazottak Szakszervezete ügyvédje is (1949–1952). Az ELTE ÁJTK magántanára (1950–1954). – A Tudományos Intézmények Kommunista Szervezete jogi csoportjának tagja (1947– 1948), a Magyar Jogász Szövetség Világnézeti Oktatási Bizottságának vezetője (1948-tól). Az Országos Ügyvédvizsgáló Bizottság és az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottsága fegyelmi fellebbezési bíróságának tagja. A polgári és a szocialista jogalkalmazás összehasonlításával, elméleti kérdéseivel, az általános jogalkalmazás és az alkotmány összefüggéseivel foglalkozott. A II. vh. után jelentős szerepet játszott a marxista-leninista jogalkotás kidolgozásában, annak ideológiai megindokolásában.Főbb művei
F. m.: Aktuális gondolatok a közigazgatás reformjához. Tanulmány. (Kalocsa, 1927)Az optánsok pere Románia ellen. (Magyar Szemle, 1927)
A Nemzetek Szövetsége és a magyar–román optáns per. Tanulmány. (Bp., 1928)
A perköltség viselése kérdésének történelmi kialakulása és az ítélkezés. Tanulmány. (Bp., 1931)
A polgári jogi ítélkezés múltja és jelene. Monográfia. (Bp., 1932)
A jogalkalmazás tudományának alapjai. Monográfia. (Magyar Jogászegylet Könyvtára. 17. Bp., 1936)
A modern agrárközigazgatás Magyarországon. Tanulmány. (Bp., 1936)
Az állam és jog egyidejű keletkezésének elmélete. – Harc a marxi– lenini elmélet tisztaságáért a jogtudomány terén. (Jogtudományi Közlöny, 1949)
Az állam- és jogelmélet az alkotmányban. (Jogtudományi Közlöny, 1949
és önállóan: A Magyar Jogász Szövetség szemináriumi füzetei. Bp., 1950)
A marxista-leninista jogalkalmazás főkérdéseiről. (Jogtudományi Közlöny, 1952)
A marxista-leninista jogalkalmazás alapvető kérdései. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1954)
A valószínűség szerepe a bírói jogalkotásban. (Jogtudományi Közlöny, 1956).
Irodalom
Irod.: M. J. (Jogtudományi Közlöny, 1956).Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)