Főbb művei

F. m.: Párhuzam Vörösmarty és Arany, mint eposköltők között. Egy. doktori értek. is. (Baja, 1875)
Lucanus Pharsaliája. (Baja, 1876)
Emlékbeszéd Deák Ferencz felett. (Baja, 1876
2. kiad. 1881)
Bácskai közmondások és szólásmódok. (Baja, 1877)
Latin– magyar közmondások. (Magyar Nyelvőr, 1878)
Hősi eposzok meséi. Középtanodai segédkönyv. (Bp., 1881)
Három év után. Beszédek és hírlapi cikkek. (Zombor, 1884)
Zrínyi Miklós, a költő. 1–3. (Katholikus Szemle, 1893)
Páter Lukács, a Sólyom, Szlavónia felszabadítója. (Katholikus Szemle, 1894)
Florilegium proverbiorum universae latinitatis. Összeáll. (Bp., 1895)
Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Gyűjtötte és rendezte. (Bp., 1897)
Zrínyi Péter és Frangepán Katalin. – Pethő Gergely és Ratkay György. Horvát–magyar történetírók. (Katholikus Szemle, 1897)
Zrínyi, a költő eddig ismeretlen levelei. (Századok, 1898)
A dalmát tengerpart. Primorje népszokásai. (Ethnographia, 1898)
Horvát–magyar és magyar–horvát zsebszótár, tekintettel a két nyelv szólásaira. (Az Athenaeum zsebszótárai. 1–2. kiad. Bp., 1898)
Horvát népszokások és babonák Belovár-Kőrösmegyében és Károlyváros vidékén. (Ethnographia, 1899)
A magyar közmondások és szólások rostája. (Nyelvtudományi Közlemények, 1899)
Horvát történelmi repertórium. I–II. köt. (Bp., 1900–1902)
Kötelességek a katholikus irodalommal szemben. (Magyar Állam, 1901)
Magyar tudományosság. (Magyar Szemle, 1901
önállóan: Bp., 1901
3. kiad. 1903)
Karnarutic éneke és a Magyar Zrínyiász. (Századok, 1903)
Kapisztráni Szent János ilokai templomának restaurálása. 3 táblával. (Palánka, 1905)
Kercselich Ádám Boldizsár. (Századok, 1907)
Isten a világ közmondásaiban. Közmondások latin, magyar, német, horvát, szerb, szlovén, szlovák, román, lengyel, cseh, rutén és olasz nyelven, magyar fordítással. I–II. köt. Összeáll. (Bp., 1910)
Supplementum ad opus Florilegium proverbiorum universae latinitatis. Összeáll. (Bp., 1910)
Sententiae in Classicis Latinis. I–III. köt. (Bp., 1911–1913)
Szerb történelmi repertórium. (Bp., 1918)
Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Gyűjtötte és rendezte. Hasonmás kiad. (Az Akadémiai Kiadó reprint sorozata. Bp., 1990
2. kiad. 1993
3. kiad. 1995)
Horvát–magyar és magyar–horvát zsebszótár, tekintettel a két nyelv szólásaira. Hasonmás kiad. (Bezenye, 2002
2. kiad. 2003)
ford.: Márk királyfi. Kraljevics Márkó. Délszláv népballadák a XIV. és XV. századból. (1–2. Katholikus Szemle, 1896
önállóan: A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből. 26. Bp., 1897
2. kiad. 1899
új kiad. 1999)
Csengics Szmail aga halála. Mazsuranics, Iván eposza. Ford. (Budapesti Szemle, 1896
önállóan: Olcsó Könyvtár. Bp., 1896)
Nikolic, Vladimir: Átok és áldás. Beszély. Ford. (Budapesti Szemle, 1898)
A rigómezei ütközet. Szerb népdal a XIV. századból. Ford. (Bp., 1899)
Senoa, August: A pálosok végrendelkezése. Ford. – Senoa, August: Kővé vált násznép. Ford. (Katholikus Szemle, 1900)
Roskadozó kastélyok. Beszély. Leskovár Jankó után, horvátból ford. (Budapesti Szemle, 1900
önállóan: Olcsó Könyvtár. Bp., 1900)
Lazarevics: Jóvá teszi a nemzet. Elbeszélés. Ford. (Katholikus Szemle, 1900)
Lazarevics: A kútnál. Elbeszélés. Ford. (Katholikus Szemle, 1901).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Gulyás Pál: M. E. (Irodalomtörténet, 1940)
Herceg János: M. E. (Kalangya, 1940)
Ijjas Antal: Egy behavazott sírra. (Nemzeti Újság, 1941. febr. 14.)
Veselinovic-Andelic, M.: M. E., a horvát és a szerb irodalom magyar tolmácsolója. (Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1969)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. II. köt. (Újvidék, 2003)
Bene Annamária: M. E. frazeológiai gyűjteményéről. (Magyar Nyelv, 2004).

Megjegyzések

Magyar Irodalmi Lexikon téves halálozási hely: Bp.! MÉL II.: téves halálozási hely: Zombor!