Maday Pál
Maday Pál

2022. január 22. Szombat

Maday Pál

jogász, történész

Névváltozatok

Madai Pál 

Születési adatok

1914. november 8.

Debrecen

Halálozási adatok

1992. október 20.

Szeged


Család

Sz: Madai Pál (1883. okt. 1. Hajdúhadház–1967. febr. 7. Debrecen. Temetés: 1967. febr. 14. Debrecen, Köztemető) középiskolai tanár, a debreceni gyakorlógimnázium igazgatója, tanügyi főtanácsos; tokaji Oláh Ilona. Testvére: Kristóf Jánosné Madai Ilona tanítónő, Gyarmathi (Lakner) Lászlóné Madai Piroska tanítónő és Madai Zsolt orvos. F: Elek Márta tanítónő.

Hét gyermeke: Maday Lilla (1942–), Maday Enikő (1943–), Maday Emese (1944–), Maday Tünde (1949–), Maday Emőke (1951–), Maday Márta (1952–) és Maday László (1954–).

Iskola

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1937), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1963).

Életút

Debrecen város műszaki ügyosztályának ÁDOB-gyakornoka (1937–1940), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) tanügyi segédtitkára (1940–1945). A Kecskeméti Jogakadémia előadó tanára (1939–1946), a Jogbölcseleti Tanszék tanszékvezető r. tanára és az Akadémia dékánhelyettese, egyúttal az Alkotmányjogi Tanszék, ill. a Statisztika Tanszék vezetője (1946–1949). A Debreceni Mezőgazdasági Főiskola Jogi Tanszékének vezetője (1945–1946). A Szegedi Tudományegyetem ÁJTK intézeti tanára (1949–1950), kényszernyugdíjazták (1950). A Szegedi Közgazdasági Középiskola (1952), a békéscsabai Rózsa Ferenc Fiúgimnázium tanára (1952–1956), a Hazafias Népfront (HNF) Békés megyei titkára (1957).

A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE ÁJTK Jogtörténeti Tanszéke tanszékvezető egy. docense (1957–1965) és a Kar dékánhelyettese (1958–1960), egyúttal a Pécsi Tudományegyetem Jogtörténeti Tanszékének a vezetője (1957–1958).

Jogtörténettel, az alföldi mezővárosok jogviszonyával, Békés megye, elsősorban Orosháza és Szarvas helytörténetével, a magyar irodalom- és művelődéstörténet Békés megyei emlékeivel foglalkozott. Feldolgozta Békés megye városainak és községeinek történetét.

Elismertség

A Magyar Jogász Szövetség alapító elnöke.

Az Országos Gárdonyi Társaság, a Katona József Társaság és a Petőfi Társaság tagja.

Szerkesztés

A Körös Népe c. könyvsorozat (1957–1963) és a Békési Üzenet c. folyóirat szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Az állam személyiségének tana. (Debrecen, 1935)
A társadalmi lét törvényszerűsége. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1939)
Jogalkotás és jogalkalmazás. (Bp., 1940)
A jogi nevelésről. (Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Népművelés, 1940 és külön: Szolnok, 1942)
Tüzek útján. Versek. (Kecskemét, 1943)
Általános állam- és jogelmélet. I–II. köt. Főisk. jegyz. (Kecskemét, 1948)
Magyar alkotmányjog. I–II. köt. Főisk. jegyz. (Kecskemét, 1948)
A Békés megyei jakobinusok pere. 3 táblával. (Körös népe. Történelmi és néprajzi antológia. I. köt. Békéscsaba, 1956)
Anonymus Körösközre vonatkozó adatai a Gesta Hungarorumban. (Körös népe. Történelmi és néprajzi antológia. II. köt. Békéscsaba, 1957)
Az 1735. évi békésszentandrási parasztfelkelés. (Békés megyei népszerű-történelmi ismeretterjesztő sorozat. 1. Békéscsaba, 1957
2. kiad. 1961)
Árendás jobbágyok szerződésformulái a mindszent-ányási uradalomban. (Jogi tanulmányok Buza László egyetemi tanár, akadémikus, oktatói működésének 50. évfordulójára. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, 1958)
Békés megye városainak és községeinek története a legrégibb időktől 1955-ig. I–II. köt. 15 táblával. (A Békés megyei Tanács kiadványa. Békéscsaba, 1960)
Szarvas község a Tanácsköztársaság idején. 4 táblával. (A Szarvas Községi Tanács VB kiadványa. Szarvas, 1960)
Szarvas mezőváros jogéletének néhány főbb vonása. Kand. értek. (Szeged, 1961)
A gyulai uradalom polgári perrendtartása 1792-ből. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, 1961 és külön: Szeged, 1961)
Szarvas története. Monográfia. 25 táblával. (Szarvas, 1962)
Az endrődi csendőrsortűz 1935-ben. (Körös népe. Történelmi és néprajzi antológia. III. köt. Békéscsaba, 1962)
Falusi tisztségviselők hivatali esküje a gyulai irodalomban. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, 1963)
Magyar állam- és jogtörténet. I–II. köt. Buzás Józseffel, Csizmadia Andorral, Kovács Kálmánnal. Egy. tankönyv. (Bp., 1968–1970).

Irodalom

Irod.: Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője