Máday Izidor
Máday Izidor

2024. november 13. Szerda

Máday Izidor, 1899-től marosi

mezőgazda, közgazdász, gazdasági író

Névváltozatok

Marosi Máday Izidor 

Születési adatok

1839. július 26.

Pest

Halálozási adatok

1925. április 3.

Budapest


Család

Kikeresztelkedett zsidó családból származott. Sz: Máday János (†1897. aug. 20. Budapest. Temetés: 1897. aug. 22. Kerepesi út), Tottis Eleonóra. Testvére: Herzberg Sándorné Máday Paulina. Unokaöccse: jánoshegyi Mauthner Ödön (1848–1934) vetőmag-kereskedő, kertészeti író. F: böröllei Nagy-Szabó Linda (†1927. jan. 12. Budapest. Temetés: 1927. jan. 14. Alsószalmavár, Veszprém vm.). Fia: Máday Andor (1877–1958) jogász, könyvtáros és Máday István (1879–1959) orvos, neurológus.

Iskola

A pesti tudományegyetem jogtudományi karán tanult, a magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézetben gazda okl. szerzett (1860).

Életút

Gr. Károlyi György orosházi uradalmának gyakornoka, gazdatiszti írnoka (1857–1866), majd a Bittó-féle gazdaságban (1866–1867) és Arad vármegyében, bérelt földön gazdálkodott (1867–1868). Arad vármegye t. aljegyzője (1868–1869), a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, ill. a Földművelésügyi Minisztérium (FM) fogalmazója, c. miniszteri titkára (1869–1870), tényleges miniszteri titkára (1870–1880), minisztériumi osztálytanácsosa (1880–1891), minisztériumi osztályfőnöke és a VI. Főosztály vezetője (1891–1895), miniszteri tanácsosa (1895–1904).

A 19. század egyik jelentős gazdasági írójaként alapvető szerepet játszott a korszerű mezőgazdasági ismeretek terjesztésében, számos dolgozatban népszerűsítette az állattenyésztés és a növénytermesztés nyugat-európai eredményeit. Különösen értékes a filoxéra által elpusztított szőlők újratelepítésében kifejtett munkássága. Elsőként vetette fel egy magyarországi mezőgazdasági múzeum felállításának szükségességét. A szervezett állatvédelem egyik magyarországi úttörője, de foglalkozott az alkoholizmus elleni küzdelem hazai megszervezésével, első intézményeinek felállításával is.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett (utolsó lakcíme: VI. kerület Aréna út 108.). A fővárosban hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) temetőben nyugszik.

Elismertség

Az MTA Nemzetgazdasági Bizottságának ún. kültagja (1884–1892). Az Országos Állatvédő Egyesület alapító elnöke (1899–1924). A Magyar Gazdatisztek és Erdőstisztek Országos Egyesülete első alelnöke.

Szerkesztés

A Közgazdasági Közlöny (Bernáth Dezsővel, 1870–1878), a Magyar Gazda szerkesztője (1873). A Földmívelési Érdekeink (1873–1878), a Falusi Gazda alapító szerkesztője (1873–1878) és a Falusi Gazda Naptára szerkesztője (1875–1885). A Gazdák Lapja szerkesztője (Mórocz Istvánnal, 1878–1880) és a Magyar Föld c. gazdasági napilap alapító szerkesztője (1879-től).

Főbb művei

F. m.: Jelentés a békésmegyei gazdasági egyesület által Békés-Csabán rendezett aratógépversenyről. (Gazdasági Lapok, 1869)
Népszerű útmutatás a lennek belga mód szerinti mívelése és kikészítéséről, különös tekintettel Felső-Magyarország viszonyaira. (A Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium kiadványa. Pest, 1870)
Jelentés és javaslat egy országos gazdasági múzeum czélszerű szervezése tárgyában. (Pest, 1871)
Adatok a gazdasági szakoktatás szervezésének kérdéséhez Magyarországon. Összeáll. (Pest, 1872)
A világkiállítás. Útmutatás az azokban résztvenni szándékozók számára. Összeáll. (Pest, 1872)
A világ- vagy nemzetközi kiállítások haszna és jelentősége. – A világkiállítások történetéről. (Gyakorlati Mezőgazdaság, 1872)
Az állam és mezőgazdaságunk. (Nemzetgazdasági Szemle, 1874)
Szarvasmarha-tenyésztésünk emelésének eszközeiről. M. I. előadása a magyar országos gazda egylet szarvasmarha-tenyésztési szakosztálya ülésén, 1874. febr. 9-én. (Bp., 1874)
A phylloxera. (Magyar Gazda, 1874)
A phylloxera ügyében. (Borászati Lapok, 1874 és Természettudományi Közlöny, 1874)
A magyar gazdatiszti nyugdíj- és segély egyesület alapszabály-tervezete. Név nélkül. (Bp., 1875)
A szőlők veszedelme. A phylloxera természete és irtása. Hazai szőlőbirtokosaink figyelmeztetéséül. 19 táblával. (Bp., 1876)
Élőállat-kivitelünk a külföld előtt. – A borgyártás kérdése. – Adatok a gazdasági tanügy és a reá fordított államsegélyről. (Nemzetgazdasági Szemle, 1877)
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által gazdasági bajaink kipuhatolása és orvoslása érdekében tartott enquéte-tárgyalások. 1–5. füz. Előadó M. I. (Az OMGE kiadványai. Bp., 1880–1881)
A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium intézeteinek és közegeinek kiállítása a mezőgazdasági csarnokban. (Bp., 1885)
Adatok az alkoholizmus kérdésének ismertetéséhez. (Bp., 1905)
Az Országos Állatvédő Egyesület huszonöt évi működése és az állatvédelmi törekvések Magyarországban. (Bp., 1907
németül: Bp., 1908)
Madárvédelmi törekvések Magyarországban. A társadalom közreműködése. Függelék: Madárvédelmi rendeletek és az Országos Állatvédelmi Egyesület hivatalos kiadványai. Chernel Istvánnal. (Bp., 1911)
A madárvédelem fejlesztése társadalmi úton. (Aquila, 1912 és külön: Bp., 1913
németül is)
Bezerédj Pál emlékezete. (Bp., 1919).

Irodalom

Irod.: M. I. (Akadémiai Értesítő, 1883)
Fabricius Endre: M. I. (Köztelek, 1925)
Csörgey Titusz: M. I. (Aquila, 1926)
Fodor Árpád: Marosi M. I. emlékezete. (Népjólét, 1935)
Vörös Éva: M. I. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002 *nem volt az MTA kültagja!).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője