Család

Régi református családból származott. Sz: Madai Pál, Vörös Éva. Testvére: Madai Pál (1883. okt. 1. Hajdúhadház–1967. febr. 7. Debrecen. Temetés: 1967. febr. 14. Debrecen, Köztemető) középiskolai tanár, a debreceni gyakorlógimnázium igazgatója, tanügyi főtanácsos. F: Markovits Sarolta. Fia: Madai Gyula; leánya: Madai Éva.

Iskola

A debreceni református főgimnáziumban éretts., a budapesti tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári (1909) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1910).

Életút

A budapesti református főgimnázium óraadó tanára, h. tanára (1907–1910), majd r. tanára (1910–1937); közben Németországban járt hosszabb tanulmányúton (1911–1912). Kormánypárti programmal a Hajdúnánási választókerület nemzetgyűlési (1923–1926) és országgyűlési képviselője (1926–1937).

C. tankerületi főigazgató.

Költőként, íróként elsősorban nemzeti költeményeket, ódát és néhány színművet írt. Irodalomtörténészként Debrecen és környéke irodalmi hagyományaival, Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) munkásságával foglalkozott. Publicisztikai tevékenysége is jelentős.

Emlékezet

Hajdúhadházon született, iskoláit Debrecenben és Budapesten végezte. Budapesten élt és tevékenykedett, haláláig Hajdúnánáson volt országgyűlési képviselő. Balmazújvárosban tartott képviselői beszámolóján agyvérzést kapott (1937. márc. 7-én), másnap, Debrecenben hunyt el. Hajdúhadházon nyugszik.

Elismertség

A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság főtitkára (1918–1921). Az Országos Középiskolai Tanáregyesület főtitkára, alelnöke, majd elnöke (1924–1937).

A debreceni Bokréta irodalmi csoport tagja (Baja Mihállyal, Gyökössy Józseffel, Oláh Gáborral, 1908-tól).

Elismerés

Hajdúhadház díszpolgára.

Az MTA Bulyovszky-díja (A Magyar tenger c. ódájáért, 1910).

Szerkesztés

A Debreceni Gyorsíró (1901–1902) és a Protestáns Szemle szerkesztője (1920–1924). Írásai a fentieken kívül még a Debreczeni Ellenőrben (1899–1900 és 1902), a Képes Családi Lapokban (1899 és 1901), az Egyetemi Lapokban (1904–1905), a Debreczeni Független Ujságban (1904, 1910, 1912), a Debreczeni Képes Kalendáriumban (1905), a Hazánk c. lapban (1905), a Budapesti Hírlapban (1905, 1909–1911, 1918), a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1909), a Pesti Naplóban (1910), az Élet c. lapban (1911 és 1913), a Magyarországban (1917) és az Arad és Vidékében jelentek meg (1917).