Lőwy Sándor
Lőwy Sándor

2024. december 8. Vasárnap

Lőwy Sándor

politikus

Születési adatok

1906. február 12.

Mád, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1929. október 27.

Vác


Család

Berlinben hathónapos pártiskolát végzett, eredeti szakmája péksegéd volt.

Iskola

A Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja (1922–1926) és kassai szervezetének titkára (1924–1926). Áttelepült Magyarországra. A KIMSZ titkára és az MSZMP ifjúsági alosztályának vezetője, egyúttal az illegális KMP KB tagja (1926–1929). Árulás következtében letartóztatták (1927. febr.), bíróság elé állították és izgatás vádjával három és félévi fegyházra ítélték (1927). A váci fegyházban a politikai foglyok éhségsztrájkjának egyik vezetője (1929. okt. 21-étől, utóbb a sztrájk az ország összes börtönére kiterjedt), mesterséges táplálás ürügyén – Sztáron Sándorral együtt – meggyilkolták (a tejet a gumicsövön keresztül gyomra helyett a tüdejébe engedték). Temetése napján Hámán Kató szervezett tüntetést és megemlékezést.

Életút

A magyarországi ifjúkommunista mozgalom egyik legjelentősebb személyisége. Hősies magatartása és meggyilkolása miatt II. vh. után kialakult munkásmozgalmi emlékezetben kiemelt szerepet játszott: elsősorban a Rákosi-korszakban és a Kádár-rendszer első éveiben igen sok megemlékezés jelent meg róla. Róla nevezték el – többek között – a váci Lőwy Sándor Ipari Szakközépiskola és Technikumot. Budapesten emlékét őrizte a VIII. kerületi, józsefvárosi Lőwy Sándor utca (1991-től Gázláng utca). De utcanevet kapott Szegeden, Vácott és Szolnokon is (2013-tól Dobos Károly utca). Írásai a Kassai Munkásban jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Ruszin dolgozók között. – Mi itt veletek vagyunk. (Kassai Munkás. 1907–1937. Szerk. Király István, Szabolcsi Miklós. Bp., 1969).

Irodalom

Irod.: Értünk halt meg L. S. (Szabad Nép, 1949. okt. 27.)
Horthy pribékjei meggyilkolták L. S.-t és Sztáron Sándort. Ifjúmunkások tüntetése L. S. temetésén. (Válogatott írások a magyar ifjúmunkás-mozgalom harcos múltjából. II. köt. Bp., 1954)
Aranyosi Magda: L. S. (Néphadsereg, 1954. okt. 27.)
L. S. elvtárs emléke. (Esti Budapest, 1954. okt. 27.)
Márkus László: „Kövessük elhunyt elvtársunk példáját és elveit!” L. S. halálának 25. évfordulójára. (Szabad Ifjúság, 1954. okt. 28.)
Kiss Károly: Emlékezés L. S.-ra. (Szabad Nép, 1954. okt. 29.)
Kara Anna: Értünk harcolt. 25 esztendeje gyilkolták meg L. S.-t, a kommunista fiatalok vezetőjét. (Új Március, 1954. 10.)
Réti Ervin: Emléketek szívünkben él. Egy élet a Párt ügyéért. (Szabad Ifjúság, 1955. máj. 15.)
Mindnyájunk Sándora. Régi harcostársak emlékezése L. S.-ról. (Szabad Ifjúság, 1955. okt. 27.)
Réti Ervin: A lelkesedő Sanyi. (Szabadság, 1956. febr. 7.)
Hofman Éva: Előre, harca ifjúmunkás! Emlékezés L. S.-ra. (Népszava, 1956. febr. 12.)
Svéd László: „Mindent megér az, hogy egy szép napon szabadok legyünk.” L. S. születésének 50. évfordulójára. (Néphadsereg, 1956. febr. 12.)
Vas Zoltán: Emlékezés L. S.-ra. (Szabad Ifjúság, 1956. febr. 12.)
Kara Anna: Megszólal a hegedű. (Ifjúkommunista, 1959)
Jolsvay Vilmos: Éhségsztrájk, 1929. (Élet és Irodalom, 1959. 43.)
Betlen Oszkár: A váci temetés. (Vagyunk az ifjú gárda. Emlékezések az ifjúmunkás-mozgalomra. 1900–1944. 2. kiad. Bp., 1960)
Gilicz Márta, R.: Ifjúságunk példaképei. L. S. (Történelemtanítás, 1964)
Gilicz Márta, R.: Ifjúságunk példaképei. Vál. bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. (Bp., 1965)
Vadász Ferenc: Tündöklő fiatal élet. (Népszabadság, 1966. 47.)
Liptai Ervinné: L. S. élete és mártírhalála. (Bp., 1980)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője