Főbb művei

F. m.: Magerők. (Energia és Atomtechnika, 1957)
Termikus neutronok fluxusának mérése aktivációs módszerrel. Ádám Andrással. – Belső fékezési sugárzás polarizációja. (MTA KFKI Közleményei, 1957)
Heisenberg új egységes anyagelmélete. (A Pedagógiai Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1958)
Rugalmasan szórt fotonok polarizációja. – A diffúziós és a lelassulási hossz mérése vízben. Ádám Andrással. (MTA KFKI Közleményei, 1958)
A Cserenkov-effektusról. (Természettudományi Közlöny, 1958)
Magyarország egyes fontosabb kőszénterületeinek átvizsgálása uránium-nyomelőfordulás szempontjából. Többekkel. (ATOMKI Közleményei, 1959)
Polarizált pozitronok megsemmisülése mágnesezett anyagokban. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1960
angolul: Annihilation of Polarized Positrons in Magnetized Material. Nuclear Physics, 1960)
Lassú neutronok befogását követő gammasugárzás energiájának mérése. Többekkel. (MTA KFKI Közleményei, 1960)
A sűrűségi és az érzékenységi mátrix. (Fizikai Szemle, 1961)
A fotonok szóródása Coulomb-térben. (Fizikai Szemle, 1962)
A polarizált neutron mint a magfizikai kutatás eszköze. (Fizikai Szemle, 1963)
A Cl³⁶ atommag alap- és gerjesztett állapotainak vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1963
megjelent, kivonatosan: Magyar Fizikai Folyóirat, 1964)
Pile Neutrons in Nuclear Physics. Zámori Zoltánnal. (Atomic Energy Review, 1965)
Az atommagok kollektív rezgéseinek mikroszkopikus leírása. (Fizikai Szemle, 1965)
Rugalmas neutronszórás a C¹² atommagon. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1965
angolul: Elastic Neutron Scattering on C¹². Nuclear Physics, 1966)
Properties of the Low-Lying States of ⁶³Cu in the Single Particle Plus Quasi-Boson Scheme. Doleschall Pállal. (Physics Letters, 1966)
Isobaric Analogue Resonances in Nuclei of Closed Neutron Shells. Beregi Péterrel. (Nuclear Physics, 1968)
An Exactly Soluble Model for Resonance Scattering. Révai Jánossal. (Acta Physica, 1968)
On the Interaction of Alpha Particles. (Acta Physica, 1970)
An Exactly Soluble Three-Body Model of the Resonance Scattering. Beregi Péterrel, Révai Jánossal. (Annals of Physics [New York], 1970)
Rezonanciajelenségek a magreakciókban. Doktori értek. (Bp., 1970)
A neutron tulajdonságai. A magreakciókról általában. (Neutronfizika. Bp., 1971)
W. Heisenberg a szépről és a harmóniáról. Egy fizikus megjegyzései. (Világosság, 1971)
Rezonanciajelenségek a magreakciókban. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1971)
A magfizikai háromtestprobléma. (Fizikai Szemle, 1972)
Léteznek-e szupernehéz elemek? (Természet Világa, 1976)
Nagyenergiájú – p, p’ és d – reakciók és a rövidtávú nukleon–nukleon korrelációk. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1978)
Szalay Sándor és a magyar kísérleti magfizika. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1979)
Rezonanciajelenségek. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1980. márc. 5.)
Three-Component Fluid Dynamics for the Description of Energetic Heavy-Ion Reactions. Többekkel. (Physics Review, 1982)
Is the Pion Condensate Isotropic? Németh Judittal, Sailer Kornéllal. (Physics Letters, 1984)
A Coulomb-mérték. (Fizikai Szemle, 1984)
Pion-kondenzált, normál állapotú, anizotrop maganyag fázisegyensúlya. Németh Judittal, Sailer Kornéllal. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1984)
Fizikusok a kutatásban, az oktatásban és a termelésben. – Miből áll az atommag? (Fizikai Szemle, 1985)
A Dirac-egyenlet sajátértékei. Algebrai megoldás számítógéppel. Lovas Erikával, Sailer Kornéllal. (Fizikai Szemle, 1985)
Heavy-Ion Collision in an Anisotropic Hydrodynamics. Wolf Gy.-vel, Balázs Nándorral. (Physics Review, 1987)
Magerők és molekuláris erők. (Fizikai Szemle, 1987)
A nagy kísérlet. Trócsányi Zoltánnal. (Fizikai Szemle, 1988)
A maganyag halmazállapot-változásai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1988. ápr. 13.)
A radioaktív bomlás újabb fajtái. (Természet Világa, 1989)
A Központi Fizikai Kutatóintézet átalakulása. (Magyar Tudomány, 1990 és Fizikai Szemle, 1992)
Az atommagok kollektív gerjesztései. Szerk. (Bp., 1991)
A részecskecsaládok száma. (Fizikai Szemle, 1991)
Hogyan ne tanítsunk fizikát. (Iskolakultúra, 1992)
A KFKI átalakítása. (Magyar Tudomány, 1993)
Analog of the Peierls-Type Phase Transition in Nuclear Matter. Többekkel. (Physics Letters, 1994)
Merre tartson a műszaki fejlesztés és a tudományos kutatás Magyarországon? (Magyar Tudomány, 1994)
Generalized Rarita–Schwinger Equations. Többekkel. (Heavy-Ion Physics, 1998)
Kvantáltak-e a gravitációs hullámok? (Fizikai Szemle, 1998)
Squeezing and Quantization of the Gravitational Waves. Többekkel. (Heavy-Ion Physics, 1999)
Emlékezés Szalay Sándorra. (Debreceni Szemle, 2000)
Kvantált-e az elektromágneses tér? – Az idő nyila. (Fizikai Szemle, 2000)
Az Acta Physica Hungarica sorsa – 1994–2000 – egy sikertörténet. (Magyar Tudomány, 2001)
Györgyi Géza. (Természet Világa, 2001)
Várható fejlődés a természettudományokban. (Várad [folyóirat], 2002)
Miért szeretem a szénatomot? (Várad [folyóirat], 2002 és Debreceni Szemle, 2003)
2002)
Asztrofizika. (Bp., 2003)
Az első tizenötmilliárd év. A világegyetem története. (Várad [folyóirat], 2003 és Fizikai Szemle, 2003)
Balázs Nándor. (Fizikai Szemle, 2003) Út a Bolyai-geometria felé. (Természet Világa, 2003)
Milyen lenne a világ, ha a fénysebesség végtelen, a Planck-állandó zérus lenne? (Természet Világa, 2003 és (Várad [folyóirat], 2005)
A legősibb atommagok. (Fizikai Szemle, 2004)
Miért nem kapott Nobel-díjat Teller Ede? (Debreceni Szemle, 2004 és Fizikai Szemle, 2008)
Korlátozza-e a precessziós átmágnesezés sebességét a kvantummechanikai bizonytalanság? Kádár Györggyel. (Műszaki Szemle, 2005)
Rend és szabadság a természet világában. (Várad [folyóirat], 2005)
Szimmetriák. (Várad [folyóirat], 2006)
A sötét anyag és a sötét energia „megvilágítása.” 1–2. (Firka, 2007)
Betekintés az elemi részecskék világába. (Debreceni Szemle, 2009). 

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004).