Lőrincz Zsuzsa, B.
Lőrincz Zsuzsa, B.

2022. január 19. Szerda

Lőrincz Zsuzsa, B.

történész, levéltáros

Névváltozatok

B. Lőrincz Zsuzsa;  Barna Péterné;  Pethes Róbertné 

Születési adatok

1925. szeptember 12.

Budapest

Halálozási adatok

2009. március 31.

Budapest


Család

Sz: Lőrincz Jenő (†1943) kiskereskedő, Stern Hanna. F: 1. Barna Péter gépészmérnök. 2. Pethes Róbert. Fia: Barna György Péter (1954–); leánya: Barna Éva (1961–).

Iskola

A budapesti Dobó Katalin Női Felsőkereskedelmi Iskolában kereskedelmi és a budapesti Fáy András Gimnáziumban gimnáziumi érettségi vizsgát tett (1943), az ELTE BTK-n történelem–magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1950), a történelemtudományok kandidátusa (1971).

Életút

Az ELTE BTK Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszéke gyakornoka (1949–1950). A Magyar Országos Levéltár segédlevéltárosa (1950–1952), levéltárosa (1952–1970), főlevéltárosa (1970–1980); osztályvezető-helyettese (1955–1965), osztályvezetője (1965-től) és a Magyar Külügyminisztérium Levéltára referense (1954-től).

A Magyar Országos Levéltár párttitkára (1951–1962).

Tudományos pályafutásának kezdetén, gazdaságtörténészként, a magyarországi céhek kialakulásával és kezdeti működésével foglalkozott, majd érdeklődése az egyházpolitika története és a diplomáciatörténet, mindenekelőtt a római katolikus egyház magyarországi tevékenysége és a magyar Külügymininisztérium története felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a vatikáni–magyar kapcsolatok 20. századi története, ill. a magyar külügymininisztérium szervezetének, felépítésének, iratkezelésének vizsgálata terén.

Forráskiadói tevékenysége is jelentős, kiadta Andorka Rudolf (1891–1961) honvéd tábornok naplóját, elkészítette a Magyar Külügyminisztérium Levéltára repertóriumát.

Elismerés

Munka Érdemérem (1956).

Főbb művei

F. m.: A Magyar Külügyminisztérium Levéltára. I. Külügyminisztérium. Levéltári leltárak. Repertórium. Összeáll. (Bp., 1959)
A Magyar Tanácsköztársaság levéltárügye. (Levéltári Közlemények, 1959)
Adatok a római katolikus egyház társadalomszervező tevékenységéhez Budapesten. 1919–1945. (Tanulmányok Budapest múltjából. XIV. Bp., 1961)
A náci csizma nyomában. Magyar–német diplomáciai kapcsolatok. (Bp., Kossuth, 1961)
A Magyar Külügyminisztérium Levéltára. II. Külképviseletek. Repertórium. (Bp., 1964)
Adatok a Vatikán politikájához a magyar diplomáciai iratokban. 1939–1940. (Századok, 1966)
A vatikáni magyar követ jelenti. Dokumentumok a Vatikán és az európai fasiszta államok kapcsolatáról. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., Kossuth, 1969)
A Vatikán európai politikájának egyes kérdései, különös tekintettel a magyarországi kapcsolatokra a vatikáni magyar követjelentések nyomán. Kand. értek. (Bp., 1969)
Iratkezelés – levéltáros szemmel. (Levéltári Közlemények, 1973)
Az iktatási gyakorlat néhány tapasztalata az államigazgatási és vállalati szerveknél. (Levéltári Szemle, 1977)
A madridi követségtől Mauthausenig. Andorka Rudolf naplója. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., Kossuth, 1978)
Iratkezelési alapismeretek. Szerk. (Bp., 1981)
A vegyes iratkezelési rendszer gyakorlatának néhány problémája a KGM szervezetében. (Levéltári Szemle, 1981)
Adatok a Heinrich Brüning-kormány tevékenységéhez. (Levéltári Közlemények, 1982)
Iratkezelési-irattárosi ismeretek. Szerk. (Bp., 1986 és utánnyomások)
Magyar honos munkások Németországban. Adatok a berlini követség munkásgondozó hivatalának működéséhez. (Levéltári Szemle, 1991)
Tárgyalások a magyar–szovjet diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felvételéről, 1924-ben. (Múltunk, 1994)
Az önálló magyar külügyi szervezet újjáalakításának kezdetei. 1919–1921. (Levéltári Szemle, 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője