Iskola

Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1956. máj. 30.).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1933), áll. ösztöndíjjal a grazi egy. Farmakológiai Int.-ében (1935), majd a berlini Collegium Hungaricum ösztöndíjas tagjaként W. Trendelenburg berlini egy. Fiziológiai Int.-ében tanult (1936-1937), az élettani és kórtani kísérleti módszerek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1937). Az MTA tagja (l.: 1948. júl.; r.: 1956. máj. 30.). - A Pázmány Péter Tudományegyetem Kórtani Int.-ének gyakornoka (1931-1933), a debreceni Tisza István Tudományegyetem Élettani és Ált. Kórtani Int.-ének egy. tanársegéde (1933-1939), egy. adjunktusa (1939-1943); az élettan magántanára (1937-1941), c. ny. rk. tanára (1941-1943). A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen, ill. a Pécsi Tudományegyetemen az élettan ny. rk. tanára (1943-1946), ny. r. tanára (1945-1951) és az Élettani Int. ig.-ja (1943-1951); közben az Orvostud. Kar dékánja (1946-1947, 1950-1951), az egyetem rektora (1947-1949). A POTE-n az élettan ny. r. tanára (1951-1952), egy. tanára (1952-1978), egyúttal az Élettani Tanszék vezetője és az Élettani Int. ig.-ja (1951-1978); közben az egyetem ún. rektori jogú dékánja (1956-1957), majd az egyetemen működő MTA Idegélettani Tanszéki Kutatócsoport vezetője (1969-1978). A Harvard Egyetem Élettani Int.-ének Rockefeller- és Harvard Medical School-ösztöndíjas vendégkutatója (1937- 1939).Élettannal, elsősorban idegélettannal fogl., a magasabb idegműködés és a neuroendokrin szabályozás élettanának világhírű kutatóprofesszora. A mo.-i neuroendokrinológiai kutatások megalapítója. Nemzetközileg is az elsők között mutatta ki az idegszövetekben az adrenalint (1939), és felfedezett egy gátló hatású idegi faktort.