Lengyel Béla
Lengyel Béla

2022. január 22. Szombat

Lengyel Béla

gépészmérnök, feltaláló

Születési adatok

1893. március 25.

Máramarossziget, Máramaros vármegye

Halálozási adatok

1973. október 16.

Budapest

Temetési adatok

1973. november 2.

Budapest

Farkasrét


Iskola

Elemi és középiskoláit Máramarosszigeten végezte (1911-ben éretts.), a József Műegyetem Gépészmérnöki Osztályán végzett (1915).

Életút

A budapesti Láng Gépgyár Kazánosztályának mérnök-gyakornoka (1915–1916), Bánki Donát (1859–1922) ajánlására, az Erste Brünner Maschinen-Fabriks-Gesellschaft gőzturbina-konstruktőre (Brünnben, 1916–1918). Hazatérése után Budapest Székesfőváros Elektromos Művei Váci úti központi áramfejlesztő telepének üzemmérnöke (1918–1923), a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára műszaki osztályvezetője (1923–1925), az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Telefon és Rádió Osztályának főkonstruktőre (1925–1927). A Standard Villamossági Rt. kutatómérnöke (1928–1939; kényszernyugdíjazták: 1939–1945). A II. világháború után a Standard Rt. Rádiólaboratóriumának kutató-fejlesztő mérnöke (1945–1949), főmérnöke (1949–1951), az MTA KFKI Ultrahang Osztálya, ill. Kémiai Főosztálya tud. munkatársa (1951–1953), a Dokumentációs Osztály műszaki fordítója és az Atomtechnikai Tájékoztató szerkesztője (1953–1956). Súlyos betegsége – infarktusa miatt nyugdíjazták (1956). Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya nyugdíjas tanácsadója (1956-tól).

Kutatási területe: távkábelek, távközlési rádió adó-vevő berendezések és rádiólokátorok tervezése, fejlesztése. Európában az elsők között kezdett el foglalkozni az interurbán telefonösszeköttetések távkábeleinek terhelésével (= pupinozás, 1928), jelentős szerepet játszott a mérési előírások kidolgozásában és a mérőberendezések tervezésében. Később érdeklődése a rádió adó-vevő berendezések antennarendszereinek, s az ezzel összefüggő segédberendezések és tartozékok tervezése felé fordult: úttörő tevékenységet fejtett ki ezen berendezések műszaki jellemzőinek, majd új konstrukcióinak kidolgozásában. A II. világháború után részt vett a magyarországi rádiólokátorok kifejlesztésében, tervező munkájában Magyarországon elsőként alkalmazta az akkor még világviszonylatban is újdonságban számító lineáris szervomechanizmusok elméletét. Kertész Gáborral, Magyarországon elsőként foglalkozott a forgó erősítőgépek elméletével (közösen fejlesztették ki az első magyar amplidin erősítőgépet). Mivel munkássága szigorúan titkos tervezési és fejlesztési kutatásokból állt, tudományos dolgozatai többsége nem publikus folyóiratokban jelenhetett meg.

Főbb művei

F. m.: Térfogati magnetostrikción alapuló ultrahang-kutatások. A II. Magyar Fizikus Vándorgyűlésen elhangzott előadás. (Fizikai Szemle, 1952).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1973. okt. 27.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője