Lengyel Béla
Lengyel Béla

2024. december 8. Vasárnap

Lengyel Béla, ebesfalvi vitéz

honvéd tábornok

Születési adatok

1897. április 19.

Szarvas, Békés vármegye

Halálozási adatok

1988. december 20.

Graz, Ausztria


Család

Régi örmény eredetű, katolikus nemesi családból származott. Sz: Lengyel Sándor jogász, ügyvéd, Kontur Ilona. Unokatestvére: Lengyel Béla (1903–1990) kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Iskola

A budapesti cs. és kir. gyalogsági hadapródiskolán tanult, zászlóssá avatták (1914), majd a Ludovika Akadémia tiszti továbbképző tanfolyamán, a Hadiakadémián végzett (1925).

Életút

Az I. világháborúban, a 101. gyalogezred tisztjeként, frontszolgálatot teljesített (1914–1918), olasz hadifogságban volt (1918. nov.–1919); hadnagyi (1915–1917), főhadnagyi rangban (1917–1919). Hazatérése után belépett a Nemzeti Hadseregbe (1919). A 2. honvéd gyalogezredben (1920–1925), a 3. vegyes dandár parancsnokságán és a Honvédelmi Minisztérium (HM) VI/I. Osztályán szolgált (1925– 1934); közben őrnaggyá léptették elő (1933). A varsói magyar követség katonai attaséja (1934. máj. 1.–1939. márc. 1.), a IV. hadtest (1939. júl. 1.–1940. márc. 1.) és a gyorshadtest vezérkari főnöke (1940. márc. 1.–1940. dec. 24.); alezredesi (1936–1939), ezredesi rangfokozatban (1939–1940). A HM Elnöki Osztálya (1940. dec. 24.–1941. aug. 1.) és 10. Osztályának vezetője (1941. aug. 1.–1942. augusztus 1.), a 16. könnyűhadosztály (1942. aug. 1.–1943. aug. 1.), ill. a 16. gyalogos hadosztály parancsnoka (1943. aug. 1.–1944. júl. 22.), a VIII. hadtest parancsnoka (1944. szept. 22.–1944. dec. 1.); vezérőrnaggyá (1942. nov. 1.), altábornaggyá léptették elő (1944. szept. 1.). Nem volt hajlandó letenni az esküt Szálasira, várakozási állományba helyeztette magát (1944. dec. 1.), kényszernyugdíjazták (1945. márc. 18.).

 

A II. világháború végén Ausztriában, amerikai hadifogságba esett (1945. ápr.); hazatérése után vizsgálati fogságban tartották (1946. febr.–nov.), bizonyíték hiányában megszüntették ellene az eljárást (1947. okt. 15.), de a honvédségtől elbocsátották. Elhagyta az országot és Ausztriában telepedett le (1948. okt.).

Az emigrációban a Keresztény Magyarok Egyesülete alapító tagja, majd részt vett az Elsősegély Magyarországnak (First Aid for Hungary) nevű segélyszervezet (1957-től) és az Európai Szabad Magyar Kongresszus nevű emigráns politikai szervezetek munkájában (1970).

Irodalom

Irod.: Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek. (Bp., 1997)
Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. (Bp., 2000)
Szakály Sándor: A magyar katonai felsővezetés. 1938–1945. Lexikon és adattár. (Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője