Lederer Ábrahám
Lederer Ábrahám

2024. október 12. Szombat

Lederer Ábrahám

pedagógus

Születési adatok

1827. január 9.

Libschovitz, Csehország

Halálozási adatok

1916. szeptember 17.

Budapest


Iskola

Középiskoláit (1840-1843) és az egyetemet (1846–1849) és a tanítóképző intézetet is Prágában végezte (1850–1851); közben a csehországi Teplicben egy nagykereskedő segédkönyvvezetője, majd uo. nevelő (1843–1846), ill. br. Habern házánál szintén nevelőként működött (1849–1850). Csak az 1850-es években tanult meg magyarul.

Életút

Mährisch-Neustadtban házitanító, egyúttal behatóan foglalkozott a természettudományokkal (1852–1853), Ludenburgban altanító (1853). Magyarországon telepedett le: Tatán igazgató-tanító (1854–1857), a pesti izraelita mintaiskola alapító tanítója (1857–1858), a mintaiskolai tanítóképző intézet igazgatója (1858–1867), a pesti állami tanítóképző intézetek igazgatója (1868– 1889), nyugdíjazták (1889). Az Országos Közoktatási Tanács tagja (1869-től). A 19. sz. egyik jelentős pedagógusa. Tatai működése idején ő adta ki az első népiskolai értesítőt, s az ottani tanítóképző intézetet főiskolai rangra emelte. Miután a budai helytartótanács Pestre helyezte megszervezte az első izraelita mintatanodát, ill. később azt tanítóképezdévé alakította. A pesti zsidók támogatásával megalapította az Országos Izraelita Tanítóegyesületet (1867-ben), majd Mayer Miksával és Molnár Aladárral részt vett az Országos Nőiparegyesület alapításában. De ő rakta le az Országos Paedagogiai Múzeum alapjait is. A magyar kormány megbízta a népiskolai magyar olvasó- és tankönyvek német nyelvre történő átdolgozásával. ő honosította meg a szünidei gyermektelepeket is. Műfordítóként számos magyar pedagógiai szakmunkát tolmácsolt német nyelvre. Végrendeletében 40 000 koronát adott az MTA-nak.

Emlékezet

A hazai tanítók 1882-ben megünnepelték 25 éves működését, ebből az alkalomból arany tollat adtak át neki. A magyar kormány és az Országos Izraelita Tanítóegyesület születésének 70. évfordulójáról is megemlékezett (1897-ben).

Szerkesztés

Az Izraelita Mintaiskola és az Országos Izraelita Tanítóképző Intézet Értesítője szerkesztője (1857-1867).

Főbb művei

F. m.: A természettudományok befolyása az ember erkölcsi nevelésére. (Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye, 1873/74)
A lélek psychológiájának physikája. (Népnevelők Lapja, 1875)
Nevelés és embertan. (Néptanítók Lapja, 1876)
A szoktatás módszere. (Bp., 1877)
A példaadás módszere szülők, tanítók és más emberbarátok számára. (Bp., 1877)
Az oktatás módszere. (Bp., 1880)
Az én paedagogiai rendszerem. (Népnevelők Lapja, 1882)
Az ápolás módszere. (Bp., 1884)
A testi büntetés a családban és az iskolában. (Bp., 1884)
A tanító teendője az egy tanítóval bíró izr. népiskolában. (Bp., 1884)
Elmélkedések az emberi képességek felett. (Bp., 1888)
Az életkomolyságra való nevelés. (Bp., 1888)
A gyermekek iránti szeretet. (Bp., 1889)
A kedély nevelése. (Bp., 1889)
A Jelképzés, mint függelék minden neveléstanhoz. (Bp., 1891)
Neveljünk munkaszeretetre! (Bp., 1893)
A napi sajtó psychológiája és paedagogiája. (Bp., 1893)
A világnézet és a nevelés feladata. (Bp., 1895)
Az iskola belső életének szervezete. (Bp., 1896)
Híres emberek ismertető jelei és fejlődésük feltételei. (Pécs, 1896)
Állam és iskola, társadalom és iskola. (Bp., 1896)
A népiskolai tanterv revíziójához. (Bp., 1897)
A hosszú életre való nevelésről. (Bp., 1897)
A socialis kérdés és az iskola. (Bp., 1898)
A népiskolai közoktatás törvénye. 1868–1898. (Bp., 1899)
Az osztatlan iskolai tanterv kérdése. (Bp., 1900).

Irodalom

Irod.: Ferenczi Zoltán: L. Á. (Család és iskola, 1882)
Gy.: Egy öreg tanár jubileuma. (Vasárnapi Ujság, 1897)
Zsengeri S.: L. A. emlékezete. (Izraelita Tanügyi Értesítő, 1916).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője