Laziczius Gyula
Laziczius Gyula

2024. október 12. Szombat

Laziczius Gyula

nyelvész

Születési adatok

1896. augusztus 18.

Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1957. augusztus 4.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1935. máj. 16.; r.: 1945. máj. 30.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

Az újpesti főgimn.-ban éretts. ahol m. tanára Babits Mihály volt. (1914), a bp.-i tudományegyetemen tanult (1914-1915, 1918- 1920), bölcsészdoktori okl. (1919), m.-német szakos tanári okl. (1920), az ált. hangtan, különös tekintettel a magyarra és a szláv nyelvekre tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1933), a nyelvtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (külön eljárás nélkül, 1957). Az MTA tagja (l.: 1935. máj. 16.; r.: 1945. máj. 30.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - Az I. vh.-ban az orosz fronton frontszolgálatot teljesített (1915-1916), Nyizsnyij Novgorodban hadifogoly (1916-1918). A bp.-i VII. ker.-i (István úti) főgimn. r. tanára (1919. máj.-szept.), a Tanácsköztársaság idején több, nagy visszhangot keltő előadást tartott (1919). A bp.-i községi női (1919-1921), ill. fiú felsőkeresk. isk. r. tanára (1921-1922), a Tanácsköztársaság alatti szerepvállalása miatt végül állásából elbocsátották (1922). Bp.-en magántisztviselő, majd a Kohner- bankház külföldi levelezési oszt.-ának vezetője (1922-1932), a mátyásföldi gimn. óraadó helyettes tanára (1932-1933); közben belföldi kutatási ösztöndíjas (1930-1932). A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettud. Karának dékáni titkára (1933-36), a M. Nyelvészeti Int. magántanára (1933-1938) és helyettes tanára (1936-1938), az ált. nyelvészet és fonetika ny. rk. (1938- 1940), ny. r. tanára (1940-1949), rendelkezési állományba helyezték (1949), nyugdíjazták (1950); az Ált. Nyelvészeti és Fonetikai Int. ig.-ja (1938-1950). Az MTA Nyelvtud. Int. Nyelvtörténeti Adattára munkálatainak vezetője (1951-1957).Tud. pályafutása kezdetén kortárs és klasszikus orosz irodalomtörténettel fogl., majd érdeklődése ált. nyelvészeti kutatások felé fordult. A m. nyelvtudomány egyik legjelentősebb 20. sz.-i meghatározó személyisége, úttörő ált. nyelvészeti és fonetikai kutatásaival nemzetk. hírnevet szerzett. A m. nyelvjárások vizsgálatában is alapvetően új, iskolateremtő eredményeket ért el.

Főbb művei

F. m.: A phonológiáról. Magyar Nyelv 1930
Bevezetés a fonológiába. Budapest,1932
Bevezetés a fonológiába. 1977
A magyar nyelvjárások. Budapest,1936
Általános nyelvészet. Alapelvek és módszertani kérdések. Budapest,1942
Fonétika. Budapest,1944
Egy nagy per felújítása. Nyelvtudományi Közlemények 1944
Phonétique et phonologie. Lingua 1948
Fonetika. Budapest,1963
Fonetika. Budapest,1979
Lehrbuch der Phonetik. Berlin,1961
Selected Writings of Gyula Laziczius. The Hague,1966.

Irodalom

Irod.: Vértes Edit:L. Gy. Magyar Nyelv 1957
Harmatta János:L. Gy. Nyelvtudományi Közlemények 1958
Sebeok Th. A.:Gyula Laziczius. In: Portraits of Linguists Bloomington-London,1966
Károly Sándor:L. Gy. szellemi hagyatékából. Magyar Nyelv 1976
Emlékkönyv L. Gy. születésének nyolcvanadik évfordulójára. Nyelvtudományi Közlemények 1976
Kovács Ferenc:L. Gy. és a Prágai Nyelvészkör. Magyar Nyelvõr 1976
Sebeok Th. A.:The Sign and Its Masters. Austin-London,1979
Dukkon Ágnes:L. Gy. tanulmányaiaz orosz irodalomról. Filológiai Közlöny 1982
Balázs János:L. Gy. és a korabeli általános nyelvészet. Magyar Nyelv 1990
Dukkon Ágnes:Az „irodalomtörténész” L. Gy. M. Nyelv 1990
Kassai Ilona:L. Gy. hangtani munkássága. Magyar Nyelv 1990
Kovács Ferenc:Hegel hatása L. Gy. nyelvelméletének kialakulására. Magyar Nyelv 1990
Kincses Kovács Éva:L. Gy. szellemi hagyatéka. Miskolc,1995
Kiefer Ferenc:L. Gy. Magyar Nyelv h.n.,1997

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője