Lazarits Jenő
Lazarits Jenő

2024. december 8. Vasárnap

Lazarits Jenő

orvos, sebész

Születési adatok

1911. december 13.

Alsódabas, Pest vármegye

Halálozási adatok

1976. április 15.

Budapest

Temetési adatok

1976. április 26.

Budapest

Megyeri úti temető


Család

Sz: Lazarits Miklós tanító, Jávorszky Lujza. F: Balogh Margit. 

Iskola

Elemi iskoláit Alsó- és Felsődabason végezte, Újpesten éretts. (1930), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1936), sebész szakorvosi vizsgát tett (1940?), az orvostudományok kandidátusa (1966). Az MLEE általános tagozatán végzett (1966). 

Életút

A budapesti Szent István Kórház gyakornoka (1936–1937), az újpesti Károlyi Sándor Kórház Belgyógyászati Osztálya (1937–1940), Sebészeti Osztálya segédorvosa (1940–1941). A Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Sebészeti Klinika műtőorvosa, egy. tanársegéde (1941–1945), ismét a Károlyi Sándor Kórház Sebészeti Osztálya klinikai adjunktusa (1945–1950), az újpesti, ill. budapesti Árpád Kórház igazgató főorvosa és a Sebészeti Osztály osztályvezető főorvosa (1950–1953), a Károlyi Sándor Kórház, ill. az Egyesített Újpesti Kórházak igazgató főorvosa (1953–1976). 

Hasi és gyomorsebészettel, ill. baleseti sebészettel, azok szövődményeivel és a traumatológiai rehabilitáció kérdéseivel foglalkozott, alapvetően új eredményeket ért el a cukorbetegség szövődményeinek sebészi megoldásai terén. Kutatási területei: rosszul gyógyult végtagtörések műtéti problémái; belgyógyászati traumatológiai sérülések gyógyítása; balesetek következtében kialakult mellékvesekéreg-elégtelenség és ezzel összefüggő akut epe, gyomor, vékony- és vastagbélbetegségek műtétei és azok szövődményei; epekő és epeúti kövek mikroflórája. 

Emlékezet

Alsódabason született, iskoláit is ott és Felsődabason végezte. Újpesten (= 1950-től Budapest IV. kerület) telepedett le, a Dessewffy utca 11-ben lakott. Budapesten hunyt el, az újpesti Megyeri úti temetőben nyugszik. 

Elismerés

Kiváló orvos (1959), Munka Érdemrend (arany). 

Főbb művei

F. m.: Elülső gátorba áttört gennyes mellhártyagyulladás. (Orvosi Hetilap, 1944. 8.)
Háborús sérülések utáni vérzések és ellátásuk. (Orvosi Hetilap, 1944. 10.)
A szigmabélsérülések ellátásáról. (Orvosi Hetilap, 1946. 3.)
Bevált carbunculus-kezelés. (Orvosi Hetilap, 1948. 36.)
Rosszul gyógyult, kettős alkarcsonttörések gyógyításáról. (Magyar Sebészet, 1951)
Ileitis terminalis. Major Zsuzsannával. (Orvosi Hetilap, 1951. 12.)
Gyermekkori felkarcsont supracondyler-törések ellátásáról. (Magyar Sebészet, 1954)
Über einige praktische Fragen der Venenthrombose. (Wiener Medizinische Wochenschrift, 1956)
A visszértrombózis gyakorlati kérdései. Horn Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1956. 38.)
Die Behandlung des Diabetes bei chirurgischen Komplikationen. (Zentralblatt für Chirurgie, 1959)
Sztereoröntgen-felvételek alkalmazása a baleseti sebészetben. (Magyar Radiológia, 1959)
Hegesedő idült pajzsmirigygyulladásról. Riedel-féle golyva. (Magyar Sebészet, 1959)
A poszttrombotikus oedemák kezelése panthesinnel és hyderginnel. Alánt Oszkárral és Horn Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1959. 2.)
Hyperthyreosis szerepe a mellékvesekéreg-elégtelenség létrejöttében. Alánt Oszkárral. (Orvosi Hetilap, 1959. 18.)
Az epe mikroflórájának vizsgálata epeköves betegekben. Rózsa Máriával. (Orvosi Hetilap, 1961. 38.)
Sebészi szövődmények korszerű kezelése cukorbetegeknél. Kand. értek. (Bp., 1965)
A mechanikus vékonybél-ileus korai diagnosztikája. Horváth Sándorral és Nagy Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1971. 6.)
Chirurgie bei Diabetes. Monográfia. Alánt Oszkárral és Kothe Wernerrel. (Bp., 1973). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1976. ápr. 21.). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője