Latinovits Zoltán
Latinovits Zoltán

2024. október 11. Péntek

Latinovits Zoltán, borsodi és katymári

színész, előadóművész, rendező, író

Születési adatok

1931. szeptember 9.

Budapest

Halálozási adatok

1976. június 4.

Balatonszemes, Somogy megye

Temetési adatok

1976. június 8.

Balatonszemes


Család

Anyai dédszülei: Gundel, Johann (= Gundel János, 1844. máj. 3. Ansbach, Bajorország–1915. dec. 28. Budapest), Kommer Anna (1851. dec. 24. Pest–1920. dec. 12. Budapest); Blasutigh Mátyás (1840. San Pietro al Natisone, Itália), Gerlits Ilona (1851. Veszprém–1919. Gölle). Apai dédszülei: borsodi és katymári Latinovits Pál (†1914. nov. 28. Budapest. Temetés: 1914. dec. 1. Bácsborsod) Bács-Bodrog vármegye főispánja, Stiborszky Janka (†1907. máj. 7. Bácsborsod. Temetés: 1907. máj. 10. Bácsborsod); Nirnsee Lajos, Schoppal Szidónia (1854–1880. júl. 4. Pozsony).

Nagyszülei: borsodi és katymári Latinovits Pál (1880. márc. 29. Zombor–1911. okt. 28. Kolozsvár. Temetés: 1911. okt. 31? Bácsborsod) földbirtokos, a zombori Agrár Takarék vezértitkára, Nirnsee Szidónia (†1947. márc. 6. Madaras); Gundel Károly (1883. szept. 23. Budapest–1956. nov. 28. Budapest) vendéglős, Blasutigh Margit (1885. máj. 30. Veszprém–1961. júl. 5. Budapest. Temetés: 1961. júl. 10. Kerepesi út). Nirnsee Szidónia féltestvére: Nirnsee Gyula (1883. ápr. 8. Budapest–1946. febr. 3. Budapest) gépészmérnök, atléta, válogatott labdarúgó.

Szülei: borsodi és katymári Latinovits Oszkár földműves (1905. Budapest), Gundel Katalin (1910. máj. 2. Budapest–2010. jún. 13. Budapest). Édesanyja 2. férje Frenreisz István (1907. máj. 7. Budapest–1982. okt. 23. Budapest) orvos. Féltestvérei: Bujtor (Frenreisz) István (1942. máj. 5. Budapest–2009. szept. 25. Budapest) színész, rendező és Frenreisz Károly (1946. nov. 8. Budapest): zeneszerző, előadóművész.

Iskola

A négy elemit a budapesti VII. kerületi [Erzsébetváros] Damjanich utcai iskolában végezte (1937–1941), a budapesti Szent Imre Gimnáziumban éretts. (1949), gimnáziumi osztálytársa volt, többek között Abody Béla, Györgyi Géza és Vajda Miklós; tanárai közül kiemelkedett az iskolaigazgató Brisits Frigyes és Rajeczky Benjámin. Az érettségi után, „egyéb“ származása miatt két évig nem tanulhatott tovább, Blaha István műbútorasztalos tanonca (1949–1950), majd a MÁVAG Boráros téri Hídépítés Kirendeltségének segédmunkása, előrajzolója (1950–1951).

Az ÉKME Építészmérnöki Karán építészmérnöki okl. szerzett („vörös diplomával“, 1956). Tanoncévei alatt Galamb Sándor, majd Lehotay Árpád magántanítványa.

Életút

A MÁVAG Színjátszó Csoport, a Műegyetem és a Népművészeti Intézet színjátszó stúdió amatőr együttesek tagja (1950–1956), a műkedvelő csoportokat Versényi Ida, Kalmár András és Keres Emil rendezők patronálták. A debreceni Csokonai Színház (1956–1959 és 1961–1962), a Miskolci Nemzeti Színház (1959–1961), a budapesti Vígszínház tagja (1962–1966 és 1969–1971). A veszprémi Petőfi Színház színésze és rendezője (1971–1973), az Irodalmi Színpadon és az Egyetemi Színpadon önálló esteket adott (1973–1975). Utolsó szerepét a Fővárosi Operettszínházban játszotta el (1976: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak). Rendszeresen fellépett a budapesti Körszínházban (1965) és a Thália Színházban (1966–1968), valamint a kecskeméti Katona József Színházban (1968–1969). Súlyos betegsége és tragikus halála félbetörte ígéretesen induló, súlyos szakmai és magánéleti konfliktusokkal teli életét.

Különleges adottságú, korszakos jelentőségű művész. Rendkívüli drámai erővel, minden részletre kiterjedő aprólékossággal ábrázolta figuráit. Kivételes beszédtechnikájával, árnyalt gesztusaival, szemléletes arcjátékával elsősorban romantikus hősöket, vívódó, önpusztító, önmagukkal elégedetlen jellemeket, groteszk alakokat formált meg. Előadóművészként szakított az értelmező szavalás hagyományával, a pódiumon szuggesztív előadásmódjával, különleges orgánumának minden regiszterét felhasználva a vers megszületésének folyamatát is képes volt felidézni.

Elismerés

Jászai Mari-díj (1966), Balázs Béla-díj (1970), érdemes művész (1975), a Rádiókritikusok Díja (1975), Kossuth-díj (posztumusz, 1990), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 1998).

Főbb művei

F. m.: írásai: Ködszurkáló. Önéletrajzi jegyzetek. 12 táblával. (Bp., 1973
2. kiad. 1994)
Verset mondok. Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok. Szerk., a dokumentumokat vál. és összegyűjtötte Surányi Ibolya. Fotó: Reich Jenő és Wellesz Ella. (Szkénetéka. Bp., 1978
2. kiad. 1979
3. kiad. 1983
új kiad. 2002)
Emlékszem a röpülés boldogságára. Összegyűjtött írások. Vál., szerk., az előszót írta Szigethy Gábor. (Bp., 1985)
Drága jó Mamikám! Levelek Édesanyjához. Vál., szerk. Balatoni Monika. (Magyar Thália. 4. Bp., 2003).

 

F. m.: írásai a Vigiliában: Költő versét mondani. (1972. 4.)
Drámát rendezni. (1972. 7.)
A Bagó story. 1–6. (1976. 1–6.)
Az „izgága Jézusok.“ (1977. 6.).

F. szerepei: a Debreceni Csokonai Színházban: Pázmán Sándor (Heltai Jenő: Tündérlaki lányok, 1957)
István (Kálmán Imre: Marica grófnő, 1957. febr. 8.)
Ádám (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban, 1957. márc. 15.)
Callimaco (Macchiavelli, Niccolò: Mandragóra, 1957. máj. 30.)
Hajóskapitány (Jacobi Viktor: Leányvásár, 1957. aug. 17.)
Titkár (Heltai Jenő: Az orvos és a halál, 1957. szept. 26.)
Lipitlotty (Csokonai Vitéz Mihály: Özvegy Karnyóné s az két szeleburdiak, 1957. szept. 26.)
Gordon Whitehouse (Priestley, John Boynton: Veszélyes forduló, 1958. jan. 24.)
Fred (Sartre, Jean-Paul: A tisztességtudó utcalány, 1958. márc. 23.)
Coco Feteanu-Brancomir herceg (Méliusz József: Hamiskártyások, 1958. ápr. 4.)
Ephesusi Antipholus (Shakespeare: Tévedések vígjátéka, 1958. máj. 16.)
Viktor (Bródy Sándor: A dada, 1958. szept. 12.)
Péter (Kohout, Pavel: Ilyen nagy szerelem, 1958. okt. 31.)
Lucien (Anouilh, Jean: Rómeó és Jeanette, 1959. márc. 5.)
Ruy Blas (Hugo, Victor: A királyasszony lovagja, 1961. szept. 3.)
Orsino herceg (Shakespeare: Vízkereszt, 1961. nov. 17.)
Henry Higgins (Shaw, G. B.: Pygmalion, 1962. márc. 30.)
Frank (Kielland, Axel: Az ember, aki nemet mondott, 1962. ápr. 13.)
a Miskolci Nemzeti Színházban: Gastone Califano (De Filippo, Eduardo: Vannak még kísértetek, 1959. okt. 1.)
Pongó Károly (Szinetár György: Az első tavasz, 1959. nov. 7.)
Feri (Csizmarek Mátyás–Semsei Jenő–Nádassi László: Érdekházasság, 1959. nov. 27.)
Robert de Rochemore (Sardou, Victorien: Párizsiak New Yorkban, 1960. jan. 22.)
Az utazó (Druon, Maurice: Amerikából jöttem, 1960. febr. 25.)
Fred (Sartre, Jean-Paul: A tisztességtudó utcalány, 1960. febr. 25.)
Lenin (Trenyov, Konsztantyin Andrejevics: A Néva partján, 1960. ápr. 3.)
Baradlay Jenő (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, 1960. máj. 27.)
Ruy Blas (Hugo, Victor: A királyasszony lovagja, 1960. okt. 28.)
Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia, 1961. márc. 17.)
Jevgenyij Melnyikov (Gorkij: Vássza Zseleznova, 1961. máj. 5.)
Buttler János gróf (Mikszáth Kálmán: Különös házasság, 1961. jún. 9.).

 

F. szerepei a Thália Színházban: Bolingbroke Henrik, a későbbi IV. Henrik (Shakespeare: III. Richárd, 1962. júl. 14.)
Girolamo Savonarola (Mann, Thomas: Fiorenza, Thália Színház–Körszínház, 1965. júl. 10. és 1965. okt. 5.)
Cipolla lovag (Mann, Thomas: Mario és a varázsló, Thália Színház–Körszínház, 1965. júl. 10. és 1965. okt. 5.)
Ifj. Nagy István (Bródy Sándor: A tanítónő, 1966. szept. 23.)
Őrnagy (Örkény István: Tóték, 1967. febr. 24.)
Miksa császár (Darvas József: Zrínyi, 1967. dec. 14.)
a Vígszínházban: Le Guéven (Robert, Jacques–Duvier, Julien–Jeanson, Henri: Különös találkozó, 1962. szept. 26.)
Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia, 1963. jan. 17.)
Sanderson dr. (Chase, Mary: Barátom, Harvey, 1963. márc. 21.)
Christian Theodor árnyéka (Svarc, Jevgenyij: Az árnyék, 1963. máj. 16.)
Orin (O’Neill, Eugene: Amerikai Elektra, 1963. okt. 29.)
János (Molnár Ferenc: Az ördög, 1963. dec. 19.)
Havas Béla (Dunai Ferenc: Az asszony és pártfogói, 1964. ápr. 30.)
Minchett, koronaügyész (Vercors: Zoo, avagy az emberbarát gyilkos, 1964. dec. 22.)
Karel (Kundera, Milan: Zárt ajtók mögött, 1965. febr. 11.)
Lebeau (Miller, Arthur: Közjáték Vichyben, 1965. ápr. 3.)
Ivan Karamazov (Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek, 1965. okt. 28.)
Ivan Petrovics Vojnyickij (Csehov: Ványa bácsi, 1970. ápr. 3.)
IV. Henrik (Pirandello, Luigi: IV. Henrik, 1970. szept. 11.)
Pierre-Amiel pápai legátus (Illyés Gyula: Tiszták, 1970. okt. 29.)
az Ódry Színpadon: Louis Dubedat festőművész (Shaw, G. B.: Az orvos dilemmája, 1965. dec. 10.)
a Gyulai Várszínházban: Agárdi Péter (Heltai Jenő: A néma levente, 1966. júl. 22.)
az Irodalmi Színpadon: Odüsszeusz (Devecseri Gábor: Odüsszeusz szerelmei, 1968. máj. 19.)
a Kecskeméti Katona József Színházban: Liliom (Molnár Ferenc: Liliom, 1968. nov. 15.)
a Szegedi Szabadtéri Játékokon: Talthybios (Euripidész: Trójai nők, 1970. júl. 25.)
a Veszprémi Petőfi Színházban: Teleki László gróf (Illyés Gyula: A különc, 1972. febr. 11.)
Willy Loman (Miller, Arthur: Az ügynök halála, 1972. dec. 8.)
a Fővárosi Operettszínházban: dr. Edvardo Bozzi (Békeffy István–Fényes Szabolcs: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak, 1976. febr. 27.).

 

 

F. rendezései: Németh László: Győzelem. (Veszprémi Petőfi Színház, 1972. márc. 17.)
Gorkij: Kispolgárok. (Veszprémi Petőfi Színház, 1973. febr. 16.)
Alegría, Alonso: Kötélen a Niagara felett. (Dunaújvárosi Kamaraszínpad, 1973. máj. 2.).

F. filmjei: Gyalog a mennyországba (1959)
Az aranyember (Krisztyán Tódor, 1962)
Kertes házak utcája (1962)
Foto Háber (Csíky Gábor, 1963)
Oldás és kötés (dr. Járom Ambrus, 1963)
Pacsirta (Miklós, szerkesztő, 1963)
Karambol (Weber István, 1964)
Fény a redőny mögött (1965)
Iszony (1965)
Jövedelmező állás (1965)
Aranysárkány (Fóris tanár, 1966)
Egy magyar nábob (gróf Szentirmay Rudolf, 1966)
És akkor a pasas… (1966)
Hideg napok (Büky őrnagy, 1966)
Kárpáthy Zoltán (gróf Szentirmay Rudolf, 1966)
Minden kezdet nehéz (1966)
Szegénylegények (Veszelka, 1966)
A kártyavár (1967)
Csend és kiáltás (1967)
Egy szerelem három éjszakája (Menyhért, 1967)
Falak (Ambrus Zoltán főmérnök, 1967)
Keresztelő (1967)
Sellő a pecsétgyűrűn (Borsy Kálmán, 1967)
Sok hűség semmiért (Szentirmai Vince szobrászművész, 1967)
Tanulmány a nőkről (1967)
Alfa Rómeó és Júlia (1968)
Egri csillagok (Varsányi Imre, 1968)
Hazai pálya (1968)
A nagy kék jelzés (1969)
Az alvilág professzora (1969)
Az örökös (1969)
Isten hozta, őrnagy úr! (Őrnagy, 1969)
Kéktiszta szerelem (Feri, 1969)
Komédia a tetőn (1969)
Régi nyár (1969)
Szemtől szembe (1970)
Utazás a koponyám körül (Karinthy Frigyes, 1970)
A legszebb férfikor (1971)
Csárdáskirálynő (Miska főpincér, 1971)
Szindbád (Szindbád, 1971)
A magyar ugaron (1972)
Volt egyszer egy család (1972)
141 perc a befejezetlen mondatból (Wavra professzor, 1974)
A Pendragon legenda (dr. Bátky János, 1974)
Amerikai anzix (1975)
Az öreg (1975)
Ballagó idő (1975)
Az ötödik pecsét (1976).

 

 

F. tv.: Heine-versek (1965)
Bencsik Imre–Tardos Péter: Veszedelmes labdacsok. (1966)
Baudelaire, Charles: A romlás virágai. (1967)
Fejes Endre: Mocorgó (Iric, 1967)
Bánk bán (Katona József: Bánk bán, 1968)
Sarkadi Imre: Farkaskaland. (1969)
Ginsberg, Allen: Üvöltés. (1970)
Euripidész: Trójai nők. (1973)
Gárdonyi Géza: A lámpás. (Pap, 1973)
Jókai Mór: És mégis mozog a Föld. (Bálvándy báró, 1973)
Mark Twain: A lóvátett város. (1973)
Shakespeare: III. Richárd (Buckingham herceg, 1973)
Szakonyi Károly: Benn a szobában. (1973)
Gorkij: Az áruló. (1974)
Weöres Sándor: Kőbéka. (1976)
Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja Názáretben. (1977)
Verne, Jules: A dunai hajós. (Monsieu Boris, 1977).

 

 

F. rádió: Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia, 1961)
Ferdinánd (Schiller, Friedrich: Ármány és szerelem, 1963)
Rodolphe (Flaubert, Gustave: Bovaryné, 1964)
Don Carlos (Schiller, Friedrich: Don Carlos, 1965)
Valentyin Szeliscsev (Rozov, Viktor Szergejevics: A bohóc, 1966)
Regélő (Arany János: Buda halála, 1967)
Beszélő (Solohov, Mihail: Csendes Don, 1967)
Hübele Balázs (Arany László: A délibábok hőse, 1968)
Middleton (Abody Béla: Szegény jó Billy, 1968)
Anyegin (Puskin: Anyegin, 1969)
Vonó Ignác (Fejes Endre: Vonó Ignác, 1969)
Molière (Bulgakov, Mihail Afanaszjevics: Molière, 1970)
Giordano Bruno (Maróti Lajos: Az utolsó utáni éjszaka, 1971)
A komtur (Lope de Vega: A hős falu, 1971)
Hadzsi Murat (Tolsztoj, Lev: Hadzsi Murat, 1971)
Dmitrij (Dosztojevszkij: Karamazov testvérek, 1971)
Oblomov (Goncsarov, Ivan Alekszandrovics: Oblomov, 1972)
Hannibál (Sarkadi Imre: Hannibál utolsó csatája, 1974)
Merlin Oldtime (Karinthy Frigyes: Mennyei riport, 1974)
Rezeda Kázmér és Árnyék (Török Tamás: Krúdy-fantázia, 1974)
Kiss (Görgey Gáboor: Komámasszony hol a stukker?, 1975)
Kreón (Szophoklész: Antigoné, 1976)
A költő (García Lorca, Federico: A csendőralezredes, 1976)
Pilátus (Bulgakov, Mihail Afanaszjevics: A Mester és Margarita, 1976)
Aegistus király (Bornemisza Péter: Tragoedia magyar nyelven, az Sophocles Electrájából, 1977).

Irodalom

Irod.: Beke Albert: Széljegyzetek egy színész játékstílusához. (Élet és Irodalom, 1963. 47.)
Földes Anna: A dráma sugarainak gyűjtőlencséje. Beszélgetés L. Z.-nal. (Szkénetéka. 2. F. A.: A rendezőé a szó… Tizennégy beszélgetés a színházról. Bp., 1974)
Halálhír. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1976. jún. 6.)
Surányi Ibolya: A versmondó L. Z. (Kortárs, 1976. 12.)
Thurzó Gábor: L. Z. epitáfiuma. (Filmvilág, 1976. 13.)
L. Z. Emlékezések, versek, dokumentumok. Szerk. Ablonczy László és Szendrey Júlia. (A színész arca. 4. Bp., 1977)
Mezei Mária: A bujdosó lány. In memoriam L. Z. (Vigilia, 1977. 6.)
Sütő András L. Z. Ady-lemezéről. (Alföld, 1977. 6.)
Koltai Tamás: L. Z. kalandozásai. (K. T.: Színházfaggató. Bp., 1978)
L. Z. levelei. Egy elmaradt vendégjáték és egy megvalósult barátság. (Jászkunság, 1979. 3.)
Bános Tibor: Kívülről ostromolta a pályát. (B. T.: Pályák és sorsok. Bp., 1981)
Mezei Mária: Vallomástöredékek. (Bp., 1981)
Abody Béla: Piki. Rekviem staccatóban. (A. B.: Emlékezetem pályája. Bp., 1981
2. kiad. 1987)
Kelecsényi László: L. Z. Kismonográfia. (Filmbarátok kiskönyvtára. Kortársaink a filmművészetben. Bp., 1981 és utánnyomások
2. bőv. kiad. 1989)
Hegyi Béla: L. Z. (H. B.: Alkotó időszakok. Bp., 1982)
L. Z. levele. Közli Szigethy Gábor. (Mozgó Világ, 1982. 6.)
Hegyi Béla: Latinovits. Legenda, valóság emlékezet. (Bp., 1983)
L. Z. hangarchívum. Összeáll. Kelemen Tamás. (A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadványa. Bp., 1985)
Gelléri Ágnes: Kezdő lépések a színjáték-pszichológia kutatási területeihez. L. Z., Major Tamás és Jordán Tamás alakításának vizsgálata a költő, a művek, előadóik és a közönség egymásra hatásának tükrében az Irodalmi Színpad „Eszmélet“ és a Radnóti Miklós Színpad „Amit szívedbe rejtesz“ című József Attila műsoraiban. Egy. doktori értek. (Bp., ELTE, 1987)
Ablonczy László: L. Z. tekintete. Dokumentumok, tűnődések, beszélgetések. (Bp., 1987)
Földes Anna: Színésznek született. (Bp., 1987)
L. Z. Hang- és Filmarchívum. 1986–1987. Összeáll., szerk., az előszót írta Kelemen Tamás. (A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadványa. Bp., 1987)
Baló Júlia: Sztárinterjúk forgatás közben. (Bp., 1988)
Latinovits. Fotóalbum. Vál., szerk. Szigethy Gábor. (Bp., 1988)
Szigethy Gábor: L. Z. cédulái. (Színház, 1988. 3.)
Király István: Latinovits, az előadóművész. (K. I.: Útkeresések. Bp., 1989)
Molnár Gál Péter: Latinovits. (Bp., Szabad Tér Kiadó, 1990
2. kiad. 2005)
Győzelem. Szövegek, legendák, dokumentumok. Szerk. Szigethy Gábor. (Bp., 1991)
Szigethy Gábor: L. Z. töredékei. 1970. (Színház, 1991. 9.)
Somló István levelei L. Z.-hoz. 1961–1966. 13 magánlevél. Közli Szigethy Gábor. (2000 [folyóirat], 1994. 11.)
Magasból a mélybe. L. Z. levelei 37 levele Beke Alberthez. 1959–1961. Szerk. Heged Zsuzsanna és Lukáts János. – Pethő Bertalan: A test zsenije a színpadon. (Bp., 1996)
Szigethy Gábor: Tündérkirálynő. Töredékek Ruttkai Éváról. (Bp., 1997)
Szigethy Gábor: 1976. jún. 3. 19:40. (Beszélő, 1998)
Szigethy Gábor: Latinovits. Jelenetek egy színész életéből. Vál., szerk. Kelecsényi László. (Bp., 1999)
Kulcsár István: Mesterek és komédiások. (Bp., 2001)
„…csönd vagy Te, Színészkirály.” Költők L. Z.-ról. Vál. és szerk. Kelecsényi László. (Bp., 2001)
„A művészet antisors.” Irodalmi mozaikok L. Z.-ról. Szerk. Dömötör Adrienne. (Bp., 2003)
Szindbád, a halhatatlan. Krúdy Gyula, Huszárik Zoltán, Sára Sándor és L. Z. Szerk., a fotókat készítette B. Müller Magda. (A Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány kiadványa. Bp., 2006)
Latinovits verset mond. Vál., szerk., a grafikákat készítette Vészabó Noémi. 1 CD melléklettel. (Bp., Kossuth, 2006)
Baló Júlia: Az utolsó interjú L. Z.-nal. 1 CD melléklettel. (Bp., Retro Media, 2008)
Mészáros Balázs: A L. Z. Emlékmúzeum reneszánsza Balatonszemesen. (Magyar Múzeumok, 2008. 5.)
Gábor Júlia–Szigethy Gábor: Álomszínészpár. Történetek Ruttkai Éváról és L. Z.-ról. (Bp., 2010)
Ablonczy László: L. Z. élete, halála és feltámadásai. (Bp., 2011)
Szigethy Gábor: Győzelem diadal nélkül. A rendező L. Z. (Balaton Akadémia Könyvek. 72. Keszthely, 2011)
Varga Róbert: A veszprémi ködszurkáló. Vallomások L. Z.-ról. (Veszprém, 2011)
Ablonczy László: Világosan látott. Nyolcvan éve született L. Z. (Hitel, 2011. 10.)
Timon Kálmán: L. Z. színész, építész emlékkiállítása. (Metszet, 2011. 5.)
Aki az életével játszott. Latinovits. Összeáll., az összekötő szöveget írta Kelecsényi László. (Bp., Noran Libro, 2011
2. jav. kiad. 2015)
Vajda Miklós: Aki az életével játszott. L. Z. (V. M.: Éj volt, egy síró költővel az ágyon. Bp., 2012)
Tarics Péter: (I)gazság és lehetőség között. Hogyan élt és halt meg L. Z.? (Bp., Hungarovox, 2013)
Koltai Tamás: L. Z. két rendezése. (K. T.: Zsöllyerablét. 50 év színházban. Bp., 2013).

Irod.: Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. (Bp., 1964)
Molnár Gál Péter: Olvasópróba. Színészportrék. (Bp., 1968)
Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. (Bp., 1969)
Sándor Iván: Arcok, szerepek. (Bp., 1971)
Új filmlexikon. I–II. köt. Főszerk. Ábel Péter. (Bp., 1971–1973)
Ki kicsoda? (Bp., 1975)
„Én a komédiát lejátsztam, mulattattam, de nem mulattam.“ (Bp., 1981)
Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? (Bp., 1983)
Baló Júlia: Forgatás közben. Harminc beszélgetés filmről, világról, hangulatokról. (Bp., 1983)
Sándor Iván: Quo vadis Thalia? (Kozmosz Könyvek. Bp., 1986)
Magyar színházművészeti lexikon. (Bp., 1994)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. (Veszprém, 1998)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Csiffáry Gabriella: Rejtett arcok. Híres magyarok más oldalról. (Bp., 2009)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009)
Csizmadia Éva: Színház a világ. Színészlegendák. (2 bőv. kiad. Bp., 2015)
Szigethy Gábor: Időtörés. Esszék. (Bp., Kortárs, 2015).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője