László Ferenc
László Ferenc

2024. december 8. Vasárnap

László Ferenc

állatorvos

Születési adatok

1897. december 11.

Pápa, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1967. március 9.

Budapest

Temetési adatok

1967. március 14.

Budapest

Farkasrét


Család

Fia: László Tamás (†1967) és László András (†1968).

Iskola

A bp.-i Állatorvosi Főiskolán állatorvosi okl. (1920), állatorvos-doktori okl. szerzett (1922), állatorvosi tiszti vizsgát tett (1924), az endokrin mirigyek kórbonctana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (az első vidéki állatorvosként, 1936), az állatorvos- tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953).

Életút

Az Állatorvosi Főiskola Anatómia Tanszék tanársegéde (1920–1921), honvéd állatorvos (1921–1926), a Győri Közvágóhíd igazgató- állatorvosa (1927. jan. 1.–1959. dec. 31.), nyugdíjas élelmiszer-higiénikus főállatorvosa (1960–1965). A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar magántanára (1936–1949). Állatorvosi patológiával, húshigiénével foglalkozott, alapvetőek a belső elválasztású mirigyek kórbonctanára vonatkozó megállapításai. Feldolgozta az első magyarországi mészároscéhek kialakulását és a hazai hentesség történetét.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőbe temették (1967. márc. 14-én). A sírt exhumálták (1970. dec. 16-án), majd áthelyezték egy másik parcellába, ahol két fia is nyugszik. A síremlék álló része hatalmas vörös márványkereszt, mellette virágtartó. Néhány kéziratát, köztük az Endokrinológia (1944) c. állatorvosi tankönyvét az Állatorvos-tudományi Könyvtárban őrzik.

Elismertség

A Deutsche Pathologische Gesellschaft tagja.

Főbb művei

F. m.: A házinyúl belsőfülének szerkezete. Egy. doktori értek. (Pápa, 1922)
Nagyfokú myopia lovon. (Állatorvosi Lapok, 1923)
Többszörös állkapocstörés lovon. (Állatorvosi Lapok, 1924)
A húshigiéne története Magyarországon a XIX. század közepéig. Átnézte és az előszót írta Magyary-Kossa Gyula. (Győr, 1928)
Izomelváltozások száj- és körömfájásnál. (Állatorvosi Lapok, 1928)
Akropachia szarvasmarhában. (Állatorvosi Lapok, 1929)
Az ovariotomia hatása a méh szerkezetére. – Fodor Patritius fráter orvoskönyve. – A megerőltetéses izomgyulladás kórbonctanáról. (Állatorvosi Lapok, 1930)
A koponya alaki rendellenességei. (Állatorvosi Lapok, 1931)
A sertés gázoedemájának kórszövettanáról, különös tekintettel a rothadás szöveti jeleire. (Állatorvosi Lapok, 1932)
Kórszövettani vizsgálatok a ló mellékpajzsmirigyén. (Állategészségügy, 1933)
Visszatekintés a magyar állati kórszövettan első félévszázadára. 1876–1926. (Állatorvosi Lapok, 1933)
Adatok a szarvasmarha endometriumának kórszövettanához. (Állatorvosi Lapok, 1935)
A sárgatest kórbonctana. – Pótló adatok a sárgatest kórbonctanához. Adatok a sertésvese kórbonctanához. (Állatorvosi Lapok, 1937)
A toboztest kórbonctana, élettani és kórtani vonatkozásai. – A sertés izomhypolasiája. (Állatorvosi Lapok, 1938)
Petecskór, mint istállójárvány, szarvasmarha-állományban. Rosta Miklóssal. (Állatorvosi Lapok, 1939)
Tyúkok daganatai. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1952)
A magzatmirigy kórbonctanáról, néhány eset kapcsán. – Szívtúltengés és a szívvénák tágulása szarvasmarhában. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1954)
Az agyfüggelék kórbonctana. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
A mellékvese kórbonctana. – A pajzsmirigy kórbonctana. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1956)
Egyes oltóanyagok és olajtartalmú gyógyszerek befecskendezése nyomán keletkező kórszövettani elváltozások. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
Az élelmiszerhigiéné első művelői. Mátyus István és Zsoldos János. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1964)
Állatorvosi szakoktatásunk őskoráról. 1–2. – Történeti adatok a mézről. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1965)
Adatok a győri mészároscéh történetéhez. (Arrabona, 1965)
Újhelyi Ferda reformgondolatai. 1848-ban. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1966)
Fejezetek a húsvizsgálat múltjából. 1–5. (Húsipar, 1966–1967)
Egy állatgyógyító sikeres műtétét elismerő 1840-es okiratról. Ifj. Kómár Gyulával. – Hússzemlei vonatkozások iskolánk első korszakának tananyagában. 1787–1851. – Homeopátia az állatorvoslásban. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1967)
Higiéniai vonatkozások a mészárosok céhleveleiben. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969).

Irodalom

Irod.: Bodrossy Leo: L. F. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1967)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Mészáros M. János: Az állatorvosképzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője