Iskola

Az MTA tagja (l.: 1926. máj. 6.; r.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1950. jan. 14.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen államtud. doktori okl. (1909), a népességi statisztika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1918), az MTA tagja (l.: 1926. máj. 6.; r.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1950. jan. 14.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - A Közp. Statisztikai Hiv. (KSH) tisztviselője (1907-1921), min.-i segédfogalmazó (1909-1919), min.-i osztálytanácsos (1919- 1921). A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem magántanára (1918-1921), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a statisztika ny. r. tanára (1921-1926); közben a Jog- és Államtud. Kar dékánja (1925-1926). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem Közgazdaság-tud. Karán az alkalmazott közgazdaságtan és statisztika ny. r. tanára (1926-1946); közben a Közgazdasági Oszt. (1928-1931), majd a Közgazdaság-tud. Kar dékánja (1936-1937). Az árellenőrzés orsz. kormánybiztosa (1938-1939), kormánypárti programmal a csurgói választóker. ogy.-i képviselője (1939-1944), tárca nélküli miniszter az ország közellátásának vezetésére (1940. dec. 17.-1941. szept. 15.). M. kir. titkos tanácsos (1941-1944). Mo. német megszállása után a Gestapo letartóztatta (1944. márc. 21.), a lanzendorfi koncentrációs táborban, majd a Gestapo bp.-i Fő u.-i fogházában raboskodott (1944. márc.-okt.), kiszabadulása után Bp.-en bujkált (1944. okt. 15.-1945. febr.). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a statisztika ny. r. tanára (1946-1948), kényszernyugdíjazták (1948 dec.). Családjával együtt kitelepítették Etyekre (Hajdú-Bihar m., 1951), a Tiszamenti Vízművek gyökérkúti telepének kubikosa és nádvágója (1951- 1953). Nyugdíját megvonták, vagyonát elkobozták (1951), Maglódon (1953-1955), Budakeszin alkalmi munkákból élt (1955- 1958), halála előtt Bp.-en a KSH szaktanácsadója (1958-1961).A mo.-i társadalomstatisztika és üzemgazdasági statisztika megteremtője. Alapvetően új eredményeket ért el az öngyilkosságok vizsgálata, a törvénytelen születések, a válások, a bűnügyi statisztika, a munkásság életmódjának feltárása, ill. a statisztika és a közigazgatás kapcsolatának kutatása terén. A részletek feltárására bevezette a reprezentatív felvételi módszert, amit a legjobb kutatási eszköznek tekintett. Szociológiai szemléletét alapvetően A. Comte pozitivizmusa és az amerikai altruisták befolyása határozta meg. Elsőként szorgalmazta a háztartás- statisztikai megfigyelés bevezetését és évenkénti közlését (1940-es évek eleje). Kezdeményezte és megvalósította az egy. hallgatók kötelező testnevelését.