Laky Dezső
Laky Dezső

2024. december 8. Vasárnap

Laky Dezső, alistáli

statisztikus

Születési adatok

1887. február 1.

Csurgó, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1962. július 30.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1926. máj. 6.; r.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1950. jan. 14.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen államtud. doktori okl. (1909), a népességi statisztika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1918), az MTA tagja (l.: 1926. máj. 6.; r.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1950. jan. 14.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - A Közp. Statisztikai Hiv. (KSH) tisztviselője (1907-1921), min.-i segédfogalmazó (1909-1919), min.-i osztálytanácsos (1919- 1921). A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem magántanára (1918-1921), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a statisztika ny. r. tanára (1921-1926); közben a Jog- és Államtud. Kar dékánja (1925-1926). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem Közgazdaság-tud. Karán az alkalmazott közgazdaságtan és statisztika ny. r. tanára (1926-1946); közben a Közgazdasági Oszt. (1928-1931), majd a Közgazdaság-tud. Kar dékánja (1936-1937). Az árellenőrzés orsz. kormánybiztosa (1938-1939), kormánypárti programmal a csurgói választóker. ogy.-i képviselője (1939-1944), tárca nélküli miniszter az ország közellátásának vezetésére (1940. dec. 17.-1941. szept. 15.). M. kir. titkos tanácsos (1941-1944). Mo. német megszállása után a Gestapo letartóztatta (1944. márc. 21.), a lanzendorfi koncentrációs táborban, majd a Gestapo bp.-i Fő u.-i fogházában raboskodott (1944. márc.-okt.), kiszabadulása után Bp.-en bujkált (1944. okt. 15.-1945. febr.). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a statisztika ny. r. tanára (1946-1948), kényszernyugdíjazták (1948 dec.). Családjával együtt kitelepítették Etyekre (Hajdú-Bihar m., 1951), a Tiszamenti Vízművek gyökérkúti telepének kubikosa és nádvágója (1951- 1953). Nyugdíját megvonták, vagyonát elkobozták (1951), Maglódon (1953-1955), Budakeszin alkalmi munkákból élt (1955- 1958), halála előtt Bp.-en a KSH szaktanácsadója (1958-1961).A mo.-i társadalomstatisztika és üzemgazdasági statisztika megteremtője. Alapvetően új eredményeket ért el az öngyilkosságok vizsgálata, a törvénytelen születések, a válások, a bűnügyi statisztika, a munkásság életmódjának feltárása, ill. a statisztika és a közigazgatás kapcsolatának kutatása terén. A részletek feltárására bevezette a reprezentatív felvételi módszert, amit a legjobb kutatási eszköznek tekintett. Szociológiai szemléletét alapvetően A. Comte pozitivizmusa és az amerikai altruisták befolyása határozta meg. Elsőként szorgalmazta a háztartás- statisztikai megfigyelés bevezetését és évenkénti közlését (1940-es évek eleje). Kezdeményezte és megvalósította az egy. hallgatók kötelező testnevelését.

Főbb művei

F. m.: Magyarország városainak háztartása 1910-ben. Budapest,1916
Tizenöt év kivándorlásunk történetébõl. Budapest,1918
Csonka-Magyarország megszállásának közgazdasági kárai. In: Emlékkönyv Kenéz Béla negyedszázados professzori munkásságának évfordulójára Budapest,1932
A gümõkorhalandóság Magyarországon a XX. század elején. Budapest,1925
Buday László élete és munkássága. Budapest,1925
Budapest székesfõváros népességének fejlõdése 1900-tól 1920-ig, különös tekintettel a fejlõdés gazdasági rugóira. Budapest,1927
Az általános forgalmi adó. Budapest, 1921-1927. Budapest,1929
Budapest épületviszonyai. Budapest,1929
Az albérlõk és ágybérlõk szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Budapest,1929
A kereskedõk szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Budapest,1930
Az iparosok szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Budapest,1930
A magyar egyetemi hallgatók statisztikája 1930. Budapest,1931
Csonka-Magyarország kriminalitása. In: Emlékkönyv Kenéz Béla negyedszázados profeszori munkásságának évfordulójára Budapest,1923
A törvénytelen gyermekek Budapesten. Budapest,1932
A háztulajdon alakulása Budapesten. Budapest,1933
Népesedéspolitika. Budapest,1933
A közületi alkalmazottak szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Budapest,1934
A magyar statisztika nagy korszakának akadémikus képviselõi. Megelmékezés Kõrösy Józsefrõl, br. Láng Lajosról és Vargha Gyuláról. Budapest,1938
Statisztika. Budapest,1941
Statisztikai elõadások 1946/47. Budapest,1948
Statisztikai módszerek. Budapest,1959.

Irodalom

Irod.: Thirring Lajos:L. D. Életrajz és bibl. Statisztikai Szemle 1992
Horváth Róbert:L. D. - az egyetemi tanár. Szeged,1992
Balás Judit:L. D. In: Magyar közgazdászok a két világháború között Budapest,1994

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője