Ladányi Erzsébet
Ladányi Erzsébet

2024. december 8. Vasárnap

Ladányi Erzsébet

levéltáros, történész

Névváltozatok

Gerics Józsefné

Születési adatok

1937. június 29.

Budapest

Halálozási adatok

2013. október 27.

Budapest


Család

Sz: Ladányi Sándor térképész tiszt, Marton Ilona. F: 1982-től Gerics József (1931–2007) történész, tudománydoktor, egyetemi tanár. 

Iskola

A budapesti (= kispesti) Landler Jenő Gimnáziumban éretts. (1956), az ELTE BTK-n történelem szakos középiskolai tanári és levéltáros okl. szerzett (1962), a történelemtudomány kandidátusa (1994). 

Életút

A BME intézeti laboránsa (1956–1957). Pest és Nógrád Megye Levéltára segédlevéltárosa, levéltárosa (1962–1968), Az MTA–TMB-n Elekes Lajos aspiránsa (1968–1971). Az ELTE BTK Középkori, ill. Közép- és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék tanársegéde (1971–1975), egy. adjunktusa (1975–1995), egy. docense (1995-től). Az ELTE BTK Történelem Segédtudományai és Középkori Történeti Tanszék mb. előadója (1962–1968). 

Középkori magyar társadalom- és művelődéstörténettel, elsősorban várostörténettel, a korai magyar városi intézmények és a jogélet feltárásával, a városi írásbeliség vizsgálatával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a városi önkormányzat eredetének kutatása terén. Forráskritikai tevékenysége is értékes, tisztázta az ún. Ilosvay-kódex keletkezésének körülményeit, ill. néhány Zsigmond-kori törvény keletkezési idejét. Férjével, Gerics Józseffel alapvető jelentőségű tanulmányokat közölt a korai magyarországi krónikák művelődés- és eszmetörténeti jelentőségéről, a kialakuló államelmélet előzményeiről és a szentkorona fogalmának alakulásáról.

Elismertség

A Magyar Levéltárosok Egyesülete, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság és a Magyar Középkorkutatók Egyesülete tagja. 

Főbb művei

F. m.: A Budapestvidéki M. Kir. Pénzügyigazgatóság és a Budapestvidéki M. Kir. Pénzügyigazgatóság mellé rendelt Számvevőség iratainak rendezése. (Levéltári Szemle, 1965)
A magyar állami levéltárak fondjegyzéke. III. köt. 12. rész. Nógrád Megyei Levéltár. Összeáll. Jánosi Ferenccel, Romhányi Emillel. (Bp., 1970)
A Comenius-kori sárospataki „schola” végzett diákjai a Hegyalja mindennapi életében. (Pedagógiai Szemle, 1971
angolul: The Graduates of the Sárospatak School in the Time of Comenius in the Everyday Life of the Hegyalja District. Comenius and Hungary. Bp., 1973)
Az Euzidinus-oklevél hitelességének kérdéséhez. (Levéltári Közlemények, 1977)
Libera villa, civitas, oppidum. Terminológiai kérdések a magyar városfejlődésben. (Történelmi Szemle, 1980
németül: Libera villa, civitas, oppidum. Terminologische Fragen in der ungarischen Städteentwicklung. Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1977)
Die Eichtheit der Euzidinus-Urkunde. Einige Probleme der frühen ungarischen Kirchenorganisation. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1980)
Az Ilosvay-kódex keletkezésének körülményei. (Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára. Szerk. Bertényi Iván. Bp., 1980)
Umstände der Entstehung des Ilosvay-Kodex. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1983)
Zsigmond 1405. évi törvényeinek keletkezési körülményeihez. (Mályusz Elemér-emlékkönyv. Bp., 1984)
Középkori elemek továbbélése a XVI–XVII. századi hegyaljai oklevéladásban. (A magyar hivatali írásbeliség fejlődése. 1181–1981. Szerk. Kállay István. Bp., 1984)
Über die Rolle des königliches Rates in der Gerichtsbarkeit und Gesetzgebung Ungarns am Anfang des 15. Jahrhunderts. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1985)
III. András egy ítéletlevelének értelmezéséhez: az esztergomi kommuna. (Levéltári Szemle, 1985)
Az „új adomány” jogintézménye a 13. századi magyar okleveles gyakorlatban. Gerics Józseffel. (Levéltári Szemle, 1986)
Beitrag zur Geschichte der Stadt Esztergom – Gran – des 13. Jahrhunderts. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1987)
Nemesi jog – királyi jog. A középkori magyarországi birtoklásban. Gerics Józseffel. (Agrártörténeti Szemle, 1988)
A Szent István lándzsájára és koronájára vonatkozó források értelmezése. Gerics Józseffel. (Levéltári Szemle, 1990)
Szent István királlyá avatása és egyházszervezése Theotmar krónikájában. Gerics Józseffel. (Magyar Könyvszemle, 1990)
A birodalmi szent lándzsa és Szent István lándzsája. Gerics Józseffel. (Unger Mátyás-emlékkönyv. Szerk. E. Kovács Péter, Kalmár János és V. Molnár János. Bp., 1991)
Szent István „apostoli követségének” egyik középkori értelmezéséhez. (Egyházak a változó világban. Szerk. Bárdos István és Beke Margit. Esztergom, 1991)
A magyarországi birtokjog kérdései a középkorban. Gerics Józseffel. (Levéltári Szemle, 1991)
A nemesi lét: jogállás, mentalitás a magyar középkorban. Gerics Józseffel. (Fejezetek a magyar művelődés történetéből. Bp., 1992)
Az oppidum fogalom használata a középkori Magyarországon. Az oppidumok jogélete. (Levéltári Szemle, 1992)
A városfogalom kutatásának módszertani kérdései. (Történelmi Szemle, 1992)
Kumorovitz Lajos Bernát. Gerics Józseffel. (Századok, 1992)
Irányzatok, kérdésfelvetések a középkor városának kutatásában. (Perlekedő évszázadok. Tanulmányok Für Lajos történész 60. születésnapjára. Szerk. Horn Ildikó. Bp., 1993)
Esztergom, a kiváltságlevél nélküli város. (Esztergom Évlapjai, 1993)
Imperium merum et mixtum und nova donatio in Ungarn im 13. Jahrhundert. Gerics Józseffel. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1993)
Kumorovitz L. Bernát professzor és a diplomatika. Gerics Józseffel. (Magyar egyháztörténeti évkönyv. Bp., 1994)
Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában. Monográfia és kand. értek. is. (Studia theologica Budapestinensia. 15. Bp., 1996)
De Hungaria Beatae Maria Virgini commendata. – Szent Istvántól Szent Lászlóig. Gerics Józseffel. – Sopron, a katonai kommuna. (Magyar egyháztörténeti évkönyv, 1996)
Egyház és patrónusa. Országok és városállamok védőszentjei. (In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs, 1996)
Sopron és a normandiai katonai kommunák. (Hadtörténelmi Közlemények, 1996)
Gesta és legenda a krónikában: Gesta Ladislai regis. Gerics Józseffel. (Magyar Könyvszemle, 1996)
A 11. századi keresztény néptudat kezdetei a két szent király alatt: Szent Istvántól Szent Lászlóig. Gerics Józseffel. (Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. VII–VIII. 1995/97. Bp., 1997)
Szempontok a Zsigmond-kori jogszabályalkotás vizsgálatához. (Fuga temporum. Ünnepi kötet Eperjessy Géza 70. születésnapjára. Szerk. Závodszky Géza. Bp., 1997)
Tulajdon és közszabadság. (R. Várkonyi Ágnes-emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Rihmer Zoltán, Thoroczkay Gábor és Tusor Péter. Bp., 1998)
„Iobagio, liber iobagio, ignobilis.” A telekkatonaság és a partikuláris nemesség eredete. (Hadtörténelmi Közlemények, 1998)
Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyságról Magyarországon. Három tanulmány: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon. – A jobbágytelek kialakulásának kérdéséhez. – Egy XIV. századi státusper és tanulságai. – Sajtó alá rend. L. E. (2. kiad. Bp., 1998
3. kiad. 2005)
Királyi jogközlés és átruházás a 13. században. (A középkor szeretete. Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére. Szerk. Klaniczay Gábor és Nagy Balázs. Bp., 1999)
A magyarországi birtokjog kérdései a középkorban. Gerics Józseffel. (Levéltári Szemle, 1999)
„Sem ingyen, sem ellenszolgáltatásért.” Az invesztitúra és a kánoni választás fogalmának történetéhez. Gerics Józseffel. (Turul, 1999)
A magyarországi keresztény egyházszervezés forráskritikájához. („Magyaroknak eleiről.” Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc és Szabados György. Szeged, 2000)
A „Bodrog-parti Athén” kezdeteiről. (Magyar Könyvszemle, 2000)
Honi néptudat Közép-Európa 11. századi történeti eseményeiben. Gerics Józseffel. (Századok, 2001)
Szent László ‘csodás’ tettei krónikáinkban. Gerics Józseffel. (Magyar Könyvszemle, 2001)
Jog és társadalom: az universitas. (Turul, 2001)
Gondolatok a győri kiváltságlevélről. (Jubileumi csokor Csapodi Csaba tiszteletére. Szerk. Rozsondai Marianne. Bp., 2002)
A Szent László-ábrázolás forráskérdései legendájában és krónikáiban. Gerics Józseffel. – Források Szent István királlyá avatásának kérdéséhez. Gerics Józseffel. (Magyar Könyvszemle, 2002)
„Önkormányzat királyi elhatározásra” a 13. századi Magyarországon. (Történelmi Szemle, 2002)
Kőszeg 1328. évi királyi kiváltságlevele értelmezéséhez. (Laudatio et Salutatio. Tanulmányok Farkas Gábor születésnapjára. Szerk. Csurgai Horváth József, Demeter Zsófia és Vizi László Tamás. Székesfehérvár, 2004)
Adatok a locus communis – locus communior hazai alkalmazásához. (Változatok a történelemre. Tanulmányok Székely György tiszteletére. Szerk. Erdei Gyöngyi és Nagy Balázs. Bp., 2004)
Királyeszmény – Szent István – Európa. Szent István királlyá avatási szertartásának honi jelentősége és európai háttere. Gerics Józseffel. (Levéltári Szemle, 2004)
A Hartvik-legenda keletkezési körülményeiről. Gerics Józseffel. (Magyar Könyvszemle, 2004)
A miles fogalom Magyarországon és Európában Szent István korában. (Studia professoris – professor studiorum. Tanulmányok és írások Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára. Szerk. Almási Tibor, Draskóczy István és Jancsó Éva. Bp., 2005)
A római és a kánonjog alkalmazása a XIII. századi törvényeinkben. Gerics Józseffel. (Memoriae tradere. Tanulmányok és írások Török József hatvanadik születésnapjára. Szerk. Füzes Ádám és Legeza László. Bp., 2006)
11. századi történeti események középkori történetírásunkban. Gerics Józseffel. (Századok, 2006)
Bartolus de Saxoferrato 14. századi jogtudományi tevékenysége – kutatásainak jelentősége korunkban. Gerics Józseffel. (Levéltári Közlemények, 2007). 

Irodalom

Irod.: Csapodi Csaba: L. E.: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában. (Magyar Könyvszemle, 1997)
Veszprémy László: L. E.: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában. (Hadtörténelmi Közlemények, 1998)
Horváth Attila: L. E.: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában. (Turul, 1998)
Zsoldos Attila: L. E.: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában. (Századok, 1999)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
„Vedd ezeket az iratokat…” Jubileumi kötet az ELTE levéltár szak alapításának hatvanadik évfordulójára. Szerk. Mihalik Béla és Zarnóczki Áron. (Bp., 2010). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője