Láczay Szabó László
Láczay Szabó László

2024. december 8. Vasárnap

Láczay Szabó László

szőlőnemesítő

Névváltozatok

Szabó László, láczay 

Születési adatok

1845. április 28.

Sárospatak, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1906. augusztus 22.

Erdőbénye, Zemplén vármegye


Iskola

Jogi végzettséget szerzett, jogakadémián végzett. 

Életút

Megyei hivatalokat vállalt Zemplén vármegyében, de elsősorban tokalj-hegyaljai szőlőiben gazdálkodott (1890–1906). 

A tokaj-hegyaljai szőlőrekonstrukció, a borgazdaság újratelepítésének úttörőjeként elsősorban a szőlő oltási módjaival, azok kísérleti összehasonlításával foglalkozott, a tokaj-hegyaljai bor minőségének megőrzésén és javításán fáradozott Meghonosította a „fordított nyergezést” a zöldoltásoknál, szabadalmaztatta a párizsi világkiállításon (1900) sikert elért „hézagos fásoltást”, az 1800-as évek filoxéravésze után kezdeményezte az újratelepítést, megalkotta a tokaj-hegyaljai boroknak védelmet biztosító rendszabálytervezetet. Sárospataki telepe mintaértékű volt a korban. 

Elismertség

A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének alapító tagja, a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület Borászati Szakosztályának elnöke. 

Főbb művei

F. m.: A metszés kérdése Tokaj-Hegyalja szempontjából. (Sátoraljaújhely, 1898)
Útmutató hézagos oltványok készítésére. (Sárospatak, 1901)
A tokaji borvidék részére alkotandó rendszabályok tervezete. (Sátoraljaújhely, 1904)
Tokaj-Hegyalján létesítendő pinceszövetkezetek tervezete. Hammersberg Jenővel. (Sátoraljaújhely, 1904). 

Irodalom

Irod.: Kossuth János: Szőlőművelés és gyümölcstermesztés. (Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely. Bp., 1906)
L. Sz. L. (Borászati Lapok, 1906)
Geday Gusztáv: Emlékezés nagy elődeinkre: L. Sz. L. (Borászati füzetek, 2008). 

Megjegyzések

Gulyás: Magyar írók élete és művei. téves halálozási adat: aug. 31.! 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2017

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője