Család

Testvére: Kun János (1820–1886) jogász, ügyvéd és Kun Lajos (1821–1882) Borsod vm. táblabírája. Fia: Kun Árpád (†1907) és Kun Géza (†1904); leánya: Mikuleczky Istvánné Kun Ilona és Kun Zsuzsanna.

Iskola

A miskolci evangélikus főgimnáziumban tanult, az eperjesi jogakadémián jogot hallgatott.

Életút

A reformnemzedék egyik ismert vidéki képviselője, Miskolc város főbírája (1841–1844). A forradalom és szabadságharc idején nemzetőrhadnagyként szolgált, a bukás után visszavonult a közélettől. Az okszerű gazdálkodás és a növénynemesítés híveként éppúgy ismerték, mint a kultúrát és a miskolci színházat támogató emberként. Amatőr kutatóként Miskolc város történetével is foglalkozott, kutatásait monográfiában is kiadta (1842-ben).

Emlékezet

Kossuth Lajos életében egyszer járt Miskolcon (A Három Rózsa fogadóban szállt meg, 1840-ben). A vendéget Kókai Kun Miklós, a későbbi főbíró üdvözölte. ő kezdeményezte először, hogy Kossuth szobrot állítsanak fel. Magyarország első, egészalakos Kossuth szobrát végül is csak Kókai Kun Miklós halála után jóval később avatták fel (1898. máj. 30-án, Miskolcon).