Kun Miklós
Kun Miklós

2024. október 12. Szombat

Kun Miklós, kókai

jogász

Névváltozatok

Kókai Kun

Születési adatok

1812.

Miskolc

Halálozási adatok

1875. április 13.

Miskolc

Temetési adatok

1875. április 15.

Miskolc

Mindszenti temető


Család

Testvére: Kun János (1820–1886) jogász, ügyvéd és Kun Lajos (1821–1882) Borsod vm. táblabírája. Fia: Kun Árpád (†1907) és Kun Géza (†1904); leánya: Mikuleczky Istvánné Kun Ilona és Kun Zsuzsanna.

Iskola

A miskolci evangélikus főgimnáziumban tanult, az eperjesi jogakadémián jogot hallgatott.

Életút

A reformnemzedék egyik ismert vidéki képviselője, Miskolc város főbírája (1841–1844). A forradalom és szabadságharc idején nemzetőrhadnagyként szolgált, a bukás után visszavonult a közélettől. Az okszerű gazdálkodás és a növénynemesítés híveként éppúgy ismerték, mint a kultúrát és a miskolci színházat támogató emberként. Amatőr kutatóként Miskolc város történetével is foglalkozott, kutatásait monográfiában is kiadta (1842-ben).

Emlékezet

Kossuth Lajos életében egyszer járt Miskolcon (A Három Rózsa fogadóban szállt meg, 1840-ben). A vendéget Kókai Kun Miklós, a későbbi főbíró üdvözölte. ő kezdeményezte először, hogy Kossuth szobrot állítsanak fel. Magyarország első, egészalakos Kossuth szobrát végül is csak Kókai Kun Miklós halála után jóval később avatták fel (1898. máj. 30-án, Miskolcon).

Főbb művei

F. m.: Miskolcz’ múltja’ s jelenje, tekintettel jövőjére. (Miskolcz, 1842)
Miskolcz’ múltja’ s jelenje, tekintettel jövőjére. A miskolci Lévay József Tudományos Könyvtár Lévay-hagyatékában őrzött, Miskolczon nyomtattatott kötet hasonmás kiadása. A bevezető tanulmányt Veres László írta. (A Lévay József Könyvtár kincsei. Miskolc, 1985).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1875. ápr. 25.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője