Kubinyi Ferenc
Kubinyi Ferenc

2024. december 9. Hétfő

Kubinyi Ferenc, felsőkubini és nagyolaszi

régész, geológus, művészettörténész

Születési adatok

1796. március 21.

Videfalva, Nógrád vármegye

Halálozási adatok

1874. március 28.

Videfalva


Család

Sz: Kubinyi András, Prónay Éva. Testvére: Kubinyi Ágoston (1799–1873) régész, természettudós.

Iskola

A besztercebányai gimnáziumban (1808–1811), a debreceni református kollégiumban tanult (1812–1814), a pesti egyetemen jogot hallgatott (1815–1819). Az MTA tagja (l.: 1841. szept. 3.; t.: 1858. dec. 15.).

Életút

Pesten patvarista (= joggyakornok és ügyvédjelölt; 1819–1821), kir. táblai jegyző (1821–1832), Nógrád vm. szolgabírája (1832– 1842). A reformországgyűléseken Nógrád vm. követe (1832–1847), az első népképviseleti országgyűlésen Losonc város követe (1848), a forradalom és szabadságharc idején végig Kossuth Lajos politikáját követte (1848–1849), a világosi fegyverletétel után (1849. aug. 13.) 9 évi várfogságra ítélték (1852-ben kegyelmet kapott). A Bach-korszakban kizárólag tudományos kérdésekkel foglalkozott (1853–1861). A Határozati Párt képviseletében ismét Losonc város országgyűlési képviselője (1861). A Magyar Természettudományi Társulat alapító tagja (1841-től). A Magyarhoni Földtani Társulat alakuló ülését videfalvi kastélyában hívták össze (1848. jan. 3-án, ahol alelnökké is megválasztották). Igen jelentős tudományszervezői tevékenysége: a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek alapítója, szervezője (Bene Ferenccel, Bugát Pállal, 1841-ben), Az 1842. évi pesti vándorgyűlésen mutatta be a híres ipolytarnóci kövült fatörzset, ill. az ott található gazdag ősmaradvány-együttest. Később, az ország területét járva jelentős mennyiségű ősmaradványanyagot gyűjtött és ismertetett. Petényi Salamon Jánossal együtt elindította a Villányi-hegységben lévő beremendi fosszilis gerinces fauna gyűjtését, majd részletesen foglalkozott a Tisza medréből előkerült ősemlőscsontokkal. Földtani és őslénytani adatai a Vahot Imrével együtt kiadott és szerkesztett Magyarország és Erdély képekben (1853–1854) c. munkában is megjelentek. Ipolyi Arnolddal és Henszlmann Imrével tett törökországi útja során sokat fáradozott a szultáni tulajdonban lévő korvinák hazajuttatása érdekében (1862-ben; a kódexek végül az MTA Könyvtárába kerültek). Az 1865. évi Országgyűlés megnyitása előtt önként vállalta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) vármegyék szerint összeállítja Magyarország földtani gyűjteményét (a hiányzó anyagot saját maga pótolta). A magyar irodalom és művészetek támogatója. Blaskovich Ferenccel együtt jelentős anyagi áldozatokkal járult hozzá Kisfaludy Károly Aurora c. évkönyvének megjelentetéséhez. Az 1832–1835. évi országgyűlésen 500 000 forintot adott a még hely nélküli Magyar Nemzeti Múzeum épületére, ill. ezen kívül még 120 000 forintot adott az értékes Jankovich-gyűjtemény megvásárlására. Gazdag régiséggyűjteménye 1849-ben Losoncon teljesen elpusztult, rövid idő alatt újabb, hasonlóan értékes kollekciót gyűjtött össze (s azt 1873-ban, a Pest megyei városházán bemutatta). Végrendeletében 2400 koronát adott az MTA- nak. Róla nevezték el a helyreállított Forgách-kastélyban megnyílt szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumot (1975-ben).

Emlékezet

Vácott és Szécsényben is utcát neveztek el róla.

Főbb művei

F. m.: A Hegyalja földismei tekintetben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1841. nov. 15.
megjelent: Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. 1841–1842. Pest, 1845)
Magyarország és Erdély képekben. I–IV. köt. Szerk. Vahot Imrével. (Pest, 1853–1854
hasonmás kiad. Szerk. Sebestyén Lajos. Bp., 1985)
A Tisza medre, mint az ősemlősök sírkertje, föld- és őslénytani tekintetben. (Pest, 1855)
őslénytani adatok Magyarországról. (Pest, 1856)
A teve és ló, állat- és őslénytani, s a magyarok keletről kijövetelére vonatkozólag történelmi tekintetben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1859. dec. 6. és dec. 12.
Akadémiai Értesítő, 1859)
Magyarországon talált kő- és bronzkori régiségek. (Archaeologiai Közlemények, 1861)
Petényi Salamon János hátrahagyott munkái. (Pest, 1864)
Doctor Zipser Keresztély András életrajza. (Pest, 1866).

Irodalom

Irod.: Nendtvich Károly: K. F. és Kubinyi Ágoston. (Értekezések a természettudományok köréből. VII. 12. Bp., 1876)
Nagy István Zoltán: K. F., a természettudós. – Praznovszky Mihály: K. F. közéleti tevékenysége. – Soós Virág: K. F., a régész. (Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 1980)
Praznovszky Mihály: K. F. (Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. században. Salgótarján, 1989)
Nagy István Zoltán: K. F. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője