Család

Sz: Kubinyi András, Prónay Éva. Testvére: Kubinyi Ágoston (1799–1873) régész, természettudós.

Iskola

A besztercebányai gimnáziumban (1808–1811), a debreceni református kollégiumban tanult (1812–1814), a pesti egyetemen jogot hallgatott (1815–1819). Az MTA tagja (l.: 1841. szept. 3.; t.: 1858. dec. 15.).

Életút

Pesten patvarista (= joggyakornok és ügyvédjelölt; 1819–1821), kir. táblai jegyző (1821–1832), Nógrád vm. szolgabírája (1832– 1842). A reformországgyűléseken Nógrád vm. követe (1832–1847), az első népképviseleti országgyűlésen Losonc város követe (1848), a forradalom és szabadságharc idején végig Kossuth Lajos politikáját követte (1848–1849), a világosi fegyverletétel után (1849. aug. 13.) 9 évi várfogságra ítélték (1852-ben kegyelmet kapott). A Bach-korszakban kizárólag tudományos kérdésekkel foglalkozott (1853–1861). A Határozati Párt képviseletében ismét Losonc város országgyűlési képviselője (1861). A Magyar Természettudományi Társulat alapító tagja (1841-től). A Magyarhoni Földtani Társulat alakuló ülését videfalvi kastélyában hívták össze (1848. jan. 3-án, ahol alelnökké is megválasztották). Igen jelentős tudományszervezői tevékenysége: a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek alapítója, szervezője (Bene Ferenccel, Bugát Pállal, 1841-ben), Az 1842. évi pesti vándorgyűlésen mutatta be a híres ipolytarnóci kövült fatörzset, ill. az ott található gazdag ősmaradvány-együttest. Később, az ország területét járva jelentős mennyiségű ősmaradványanyagot gyűjtött és ismertetett. Petényi Salamon Jánossal együtt elindította a Villányi-hegységben lévő beremendi fosszilis gerinces fauna gyűjtését, majd részletesen foglalkozott a Tisza medréből előkerült ősemlőscsontokkal. Földtani és őslénytani adatai a Vahot Imrével együtt kiadott és szerkesztett Magyarország és Erdély képekben (1853–1854) c. munkában is megjelentek. Ipolyi Arnolddal és Henszlmann Imrével tett törökországi útja során sokat fáradozott a szultáni tulajdonban lévő korvinák hazajuttatása érdekében (1862-ben; a kódexek végül az MTA Könyvtárába kerültek). Az 1865. évi Országgyűlés megnyitása előtt önként vállalta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) vármegyék szerint összeállítja Magyarország földtani gyűjteményét (a hiányzó anyagot saját maga pótolta). A magyar irodalom és művészetek támogatója. Blaskovich Ferenccel együtt jelentős anyagi áldozatokkal járult hozzá Kisfaludy Károly Aurora c. évkönyvének megjelentetéséhez. Az 1832–1835. évi országgyűlésen 500 000 forintot adott a még hely nélküli Magyar Nemzeti Múzeum épületére, ill. ezen kívül még 120 000 forintot adott az értékes Jankovich-gyűjtemény megvásárlására. Gazdag régiséggyűjteménye 1849-ben Losoncon teljesen elpusztult, rövid idő alatt újabb, hasonlóan értékes kollekciót gyűjtött össze (s azt 1873-ban, a Pest megyei városházán bemutatta). Végrendeletében 2400 koronát adott az MTA- nak. Róla nevezték el a helyreállított Forgách-kastélyban megnyílt szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumot (1975-ben).

Emlékezet

Vácott és Szécsényben is utcát neveztek el róla.