Kristó Gyula
Kristó Gyula

2024. október 12. Szombat

Kristó Gyula

történész

Születési adatok

1939. július 11.

Orosháza, Békés vármegye

Halálozási adatok

2004. január 24.

Szeged


Család

Sz: Kristó János, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat (= DÉLÉP) kőműves szakmunkása, Rostás Veronika (†1973). F: Fábián Ilona (1946–) nyelvész, nyelvtörténész, kandidátus.

Iskola

Általános és középiskoláit Orosházán végezte, a Táncsics Mihály Gimnáziumban éretts. (1957), a Szegedi Tudományegyetemen történelem–magyar (1962) és latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1969); közben egy évig, harmadik szakként orosz nyelvet és irodalmat is tanult (1958–1959), doktorált (1962). Az OTDK-n dolgozataival első (történelem, 1962) és második helyezést ért el (nyelvészet, 1962). A történelemtudományok kandidátusa (1969), doktora (1977), az MTA tagja (l.: 1998. máj. 4.).

Életút

A szegedi Radnóti Miklós Gimnázium tanára (1962–1963). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Történeti Tanszékek Könyvtára könyvtárosa (1962–1963), a Középkori Magyar Történeti, ill. a Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék tanársegéde (1963–1967), egy. adjunktusa (1968–1970), egy. docense (1970–1978), egy. tanára (1978. júl. 1.–2004. jan. 24.). A Tanszék vezetője (1983–1995), az JATE rektorhelyettese (1979–1982), rektora (1982–1985), a BTK dékánhelyettese (1978–1979), dékánja (1987–1989). A Szegedi Középkorász Műhely vezetője (1992-től). A JATE BTK Pártvezetőségének (1967–1970) és Egyetemi Tanácsának tagja (1969). Az MTA–TMB-n Elekes Lajos aspiránsa (1965–1968).

Középkori magyar történelemmel és történeti segédtudományokkal foglalkozott. Összefoglaló monográfiákban tárgyalta a 9–14. századi magyarság különböző kérdéseit (pl. honfoglalás, államalapítás, a vármegyék kialakulása, a 11. századi hercegség kérdései, a magyar nemzet megszületése, a székely nép eredete stb.). Feldolgozta az Árpád-kor és az Anjou-kor magyar hadtörténetét, vizsgálta a korai magyar helynevek kialakulását. Forráskiadói tevékenysége is jelentős. 

Emlékezet

Tiszteletére tanulmánykötetet állítottak össze (Kelet és Nyugat között, 1995), ill. születésének 70. évfordulóján emlékkonferenciát rendeztek (Pécsett, 2009. dec. 4–5-én). Szegeden (Petőfi Sándor sugárút 40.) élt és tevékenykedett. Végakaratának megfelelően hamvait szűk családi körben, Szegeden, a Dugonics Temetőben helyezték örök nyugalomra. 

Elismertség

Az MTA Történettudományi Bizottságának tagja (1980-tól), a Szegedi Akadémiai Bizottság Történettudományi és Filozófiai Szakbizottságának elnöke (1985–1990). Az MTA Közgyűlés választott tagja (1994–1998). A Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának tagja (1985–1995). 

 

A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végrehajtó bizottságának tagja (1991–2001), t. tagja (2001-től). 

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1985). 

 

Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem (1963), Kuun Géza-díj (1986), Szent-Györgyi Albert-díj (1994), Szűcs Jenő-díj (1996), a Szegedért Alapítvány Tudományos Díja (1996), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999–2002). 

 

A Pécsi Tudományegyetem díszdoktora (2002). 

 

Szeged Díszpolgára (1998). 

Főbb művei

F. m.: Megjegyzések az ún. pogánylázadások kora történetéhez. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1965)
Korai levéltári és elbeszélő forrásaink kapcsolatához. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1966)
Anjou-kori krónikáink. (Századok, 1967)
A történeti és politikai gondolkodás elemeinek fejlődése krónikairodalmunkban. Kand. értek. (Bp., 1968)
Megjegyzések középkori historiográfiánkhoz. (Századok, 1968)
A locsmándi várispánság és felbomlása. (Soproni Szemle, 1969)
Az Exordia Scythica, Regino és a magyar krónikák. (Filológiai Közöny, 1970)
Ősi epikánk és az Árpád-kori írásos hagyomány. (Ethnographia, 1970)
A középkori Csaba. (Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Békéscsaba, 1970)
A tihanyi alapítólevél és a XI. századi szóbeliségünk. (Magyar Nyelv, 1970)
A középkori Tápé. (Tápé története és néprajza. Tápé, 1971)
Anonymus magyarországi írott forrásainak kérdéséhez. (Magyar Könyvszemle, 1972)
Kézai Simon és a XIII. század végi köznemesi ideológia néhány vonása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
XI–XIII. századi epikánk és az Árpád-kori írásos hagyomány. (Ethnographia, 1972)
I. István és családja Árpád-kori történetírásunkban. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1972)
Krónikáink keletkezéstörténetéhez. Makk Ferenccel. (Történelmi Szemle, 1972)
Szempontok és adatok a korai magyar határvédelem kérdéséhez. Makk Ferenccel, Szegfű Lászlóval. (Hadtörténelmi Közlemények, 1973)
Csák Máté tartományúri hatalma. Monográfia. (Bp., 1973)
Vésztő a középkorban. T. Juhász Irénnel. (Vésztő története. Monográfia. Vésztő, 1973)
Adatok a „korai” helyneveink kérdéséhez. I–II. köt. Makk Ferenccel, Szegfű Lászlóval. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1973–1974)
A feudális széttagolódás Magyarországon. Doktori értek. (Szeged, 1974)
A XI. századi hercegség története Magyarországon. Monográfia. (Bp., 1974)
Legitimitás és idoneitás. Adalékok Árpád-kori eszmetörténetünkhöz. (Századok, 1974)
Egy 1235 körüli Gesta Ungarorum körvonalairól. Riccardus és Albericus tanúsága. (Középkori kútfőink kritikus kérdései. Bp., 1974)
A Kőszegiek kiskirályságáról. (Vasi Szemle, 1975)
Néhány megjegyzés a magyar nemzetségekről. (Századok, 1975)
Az aranybullák évszázada. (Magyar História. Bp., 1976
2. kiad. 1981)
Szempontok korai helyneveink tipológiájához. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1976)
A legrégibb Naum-legenda és a magyar honfoglalás. H. Tóth Imrével. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1977)
Törzsek és törzsnévi helynevek. (Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Bp., 1977)
História és kortörténet a Képes Krónikában. (Gyorsuló idő. Bp., 1977)
A rozgonyi csata. Kismonográfia. 16 táblával. (Sorsdöntő történelmi napok. 3. Bp., 1978)
A feudális széttagolódás Magyarországon. Monográfia. (Bp., 1979)
Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. (Elvek és utak. Bp., 1980)
Magyarországi írott források és a magyar őstörténet. (Magyar Tudomány, 1980)
Oroszok az Árpád-kori Magyarországon. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1980)
Koppány felnégyelése. (Századok, 1982)
Az alföldi bolgár uralom kérdéséhez a IX. században. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1983)
Tanulmányok az Árpád-korról. (Nemzet és emlékezet. Bp., 1983)
A források kritikája és a kritikus források az 1040-es évek magyar történetére vonatkozóan. 1–2. (Magyar Könyvszemle, 1984)
Magyarország története. 895-1301. Egy. jegyz. (Bp., 1984
2. kiad. 1985
3. kiad. 1986
4. kiad. 1987
5. kiad. 1988
6. kiad. 1989
7. kiad. 1991
8. kiad. 1992
9. kiad. 1993
14. kiad. 1996)
A fekete magyarok és a pécsi püspökség alapítása. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1985)
Az augsburgi csata. Kismonográfia. 16 táblával. (Sorsdöntő történelmi napok. 8. Bp., 1985)
Az Árpád-kor háborúi. Monográfia. 24 táblával. (Bp., 1986)
Csák Máté. (Magyar História. Életrajzok. Bp., 1986)
A Képes Krónika szerzője és szövege. (Pro Memoria. Képes Krónika. Bp., 1986)
Kronológia. – Történeti földrajz. – Történelmi névtan. Helynévtan. (A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István. Bp., 1986
2. kiad. 1998
3. jav. és átd. kiad. 2006)
Árpád fejedelemutódai. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1986)
Az Árpád-házi uralkodók. Makk Ferenccel. (IPM Könyvtár. Bp., 1988)
A vármegyék kialakulása Magyarországon. (Nemzet és emlékezet. Bp., 1988)
Fejedelmek Álmostól Gézáig. Bibliofil kiad. Minikönyv. (Bp., 1988)
Magyarország története. 895–1301. Egy. tankönyv. (Osiris Tankönyvek. Bp., 1989
2. kiad. 1998
3. kiad. 2001
4. jav. kiad. 2003
5. jav. kiad. 2006 és 2007
németül: Die Arpadendynastie. Die Geschichte Ungarns von 895 bis 1301. Bp., 1993)
Az utolsó Árpádok. Bibliofil kiad. Minikönyv. (Bp., 1990)
Az Árpád-ház tündöklése és hanyatlása. (Magyar Könyvtár. Magyarország krónikája. 3. Bp., 1992)
A csongrádi régió 1100 éve. Blazovich Lászlóval. (Szeged, 1993
2. kiad. 1995
angolul: 1995)
Keán, Szent István király ellenfele. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1993)
Honfoglaló fejedelmek. Árpád és Kurszán. (A Szegedi Középkorász Műhely kiadványa. Szeged, 1993)
A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 3. Szeged, 1993
2. kiad. 1994)
A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig. (Irodalomtörténeti Füzetek. 135. Bp., 1994)
A magyar állam megszületése. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 8. Szeged, 1995)
Az Árpád-ház uralkodói. Makk Ferenccel. Az Árpád-házi uralkodók c. mű 2. bőv. kiadása. Díszkiadás-változatban is. (I. P. C. Könyvek. Bp., 1995
a díszkiadás 1996-ban is
németül: Herne, 1999)
A korai magyar államról. (História Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből. Bp., 1996)
A székelyek eredetéről. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 10. Szeged, 1996)
Honfoglalás és társadalom. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 16. Bp., 1996)
A honfoglalók megtelepedése a Kárpát-medencében. (Honfoglaló őseink. Szerk. Veszprémy László. Bp., 1996)
Hungarian History in the Ninth Century. (Szeged, 1996)
Magyar honfoglalás. Honfoglaló magyarok. (Bp., 1996)
A magyar nemzet megszületése. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 12. Szeged, 1997
németül: Herne, 2000)
Az Aranybullák százada. (3. átd. kiad. Bp., 1998)
A tizenegyedik század története. (Magyar századok. Bp., 1999)
Előd. A magyar őstörténet- és krónikakutatás egy fejezete. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1999. febr. 11.
megjelent: Székfoglalók. 1995–1998. III. köt. Bp., 2000)
Az Árpád-ház története. Egy ezredév történetéből. Interaktív taneszköz. Makk Ferenccel. (CD-ROM. Nagykanizsa, 2000)
Írások Szent Istvánról és koráról. Tanulmányok. (A Szegedi Középkorász Műhely kiadványa. Szeged, 2000)
Az Árpádok. Fejedelmek és királyok. Történeti életrajzok az Árpád-ház uralkodóiról. Makk Ferenccel. (Bp., 2000
2. kiad. 2003)
A kilencedik és a tízedik század története. Makk Ferenccel. (Magyar századok. Bp., 2001)
Szent István király. (Tudomány–Egyetem. Bp., 2001)
Árpád fejedelemtől Géza fejedelemig. 20 tanulmány a 10. századi magyar történelemről. (Bp., 2002)
Magyarország története az előidőktől 2000-ig. Barta Jánossal, Gergely Jenővel. (Bp., 2002)
Magyar historiográfia. I. Történetírás a középkori Magyarországon. (A történettudomány kézikönyve. Bp., 2002)
A székelyek eredete. A székelyek eredetéről c. műve új kiadása. (2. kiad. Bp., 2002
3. kiad. 2005)
A korai Erdély. 895–1324. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 18. Szeged, 2002
angolul: Bp., 2003
románul: Szeged, 2004
németül: Herne, 2005)
Az Árpád-kor mérlege. K. Gy. díszdoktori előadása. (A Pécsi Tudományegyetem kiadása. Pécs, 2002)
Nem magyar népek a középkori Magyarországon. (Kisebbségkutatás Könyvek. Bp., 2003)
Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Az Árpád-kor háborúi c. műve új kiadása. (2. kiad. Szeged, 2003)
Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 19. Szeged, 2003)
Fejezetek az Alföld középkori történetéből. (Dél-alföldi évszázadok. Szeged, 2003)
szerk.: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. I–II. köt. Összeáll. 4 táblával. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból. 1. és 4. Békéscsaba, 1967–1971)
A középkori Csaba. (Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk. is Székely Lajossal. 12 táblával, 2 térképpel. Békéscsaba, 1970)
Oklevelek a Csák-territórium történetéhez. – Diplomata historiam domini Matthaei de genere Chack illustrantia. Közreadja Karácsonyi Bélával. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1971)
Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. Egy. jegyz. I–IV. köt. Szerk. Hajdú Péterrel, Róna-Tas Andrással. (Bp., 1976–1980
4. kiad. 1988–1994)
Békés megye a honfoglalástól a török világ végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében. Forráskiadvány. Szerk. A mutatókat összeáll. Lukovics György. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból. 9. Békéscsaba, 1981)
III. Béla emlékezete. A szövegeket vál., ford. és a kísérő tanulmányt írta Makk Ferenccel. A képeket vál. Marosi Ernő. (Bibliotheca Historica. Bp., 1981)
Szeged története. I–IV. köt. Szerk. (Szeged, 1983–1994)
Az államalapító. Tanulmányok Szent Istvánról. Szerk., az előszót írta. (Bp., 1988)
Károly Róbert emlékezete. A szövegeket vál., ford. és a kísérő tanulmányt írta Makk Ferenccel. A képeket vál. Marosi Ernő. (Bibliotheca Historica. Bp., 1988)
Anjou-kori oklevéltár. Documenta res Hungaricas tempore regum andegavensium illustrantia. 1301–1387. I–XXVIII. köt. Szerk. Többekkel. (Bp.–Szeged, 1990–2010)
Szeged történeti kronológiája a kezdetektől 1944-ig. Szerk. (Szeged, 1992)
Középkori históriák oklevelekben. 1002–1410. A szövegeket vál., az előszót írta. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 1. Szeged, 1992
2. átd. kiad. 2000)
Korai magyar történeti lexikon. 9–14. század. Főszerk. K. Gy., szerk. Engel Pál és Makk Ferenc. (Bp., 1994)
Kun László emlékezete. Forrásszövegek. Vál., a kísérő tanulmányt írta. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 5. Szeged, 1994)
Szent Istvántól Mohácsig. Források a középkori Magyarországról. Vál., a kísérő tanulmányt írta Blazovich Lászlóval, Makk Ferenccel. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 6. Szeged, 1994)
A honfoglalás korának írott forrásai. Vál., a kísérő tanulmányt írta. Ford. Almási Tibor, Kmoskó Mihály, Zimonyi István. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 7. Szeged, 1995)
Rendszerváltás az első ezredfordulón. – Az Árpádok családfája. Makk Ferenccel. (Árpád előtt és után. Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről. Szerk. is Makk Ferenccel. (Szeged, 1996)
Magyarország története. 1301–1526. Engel Pállal, Kubinyi Andrással. (Osiris Tankönyvek. Bp., 1998
2. kiad. 2001
új kiad. 2002, 2005)
Az államalapítás korának írott forrásai. Vál., a kísérő tanulmányt írta. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 15. Szeged, 1999)
Küküllei János: Lajos király krónikája. Geszta Lajos királyról. Ford., az utószót írta. (Millenniumi magyar történelem. Források. Bp., 2000)
A Magyar Fejedelemség a 10. században. (Európa és Magyarország Szent István korában. Szerk. is. Makk Ferenccel. Szeged, 2000)
Szent István állama. (Államalapítás, társadalom, művelődés. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. is. Bp., 2001)
Magyarország vegyesházi királyai. Szerk. (Szeged, 2003).

Irodalom

Irod.: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok K. Gy. tiszteletére. Szerk. Koszta László. (Szeged, 1995)
Szegedi ki kicsoda? 1998–1999. Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Halálhír. (Népszabadság, 2004. jan. 26.)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008)
Aktualitások a magyar középkorkutatásban. A Pécsett 2009. dec. 4–5-én, K. Gy. emlékére rendezett konferencia válogatott előadásainak szerkesztett anyaga. Szerk. Fedeles Tamás, Font Márta, Kiss Gergely. (Pécs, 2010)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője