Kralovánszky U. Pál
Kralovánszky U. Pál

2024. március 28. Csütörtök

Kralovánszky U. Pál, kralováni

mezőgazdasági mérnök

Névváltozatok

Kralovánszky Ubul Pál;  Kralovánszky Pál 

Születési adatok

1926. június 19.

Budapest

Halálozási adatok

2013. június 26.

Budapest


Család

Dédszülei, apai: Kralovánszky Gyula (1818. okt. 24. Nyíregyháza–1878. máj. 20. Nyíregyháza) Nyíregyháza város főkapitánya, evangélikus egyházi felügyelő, bárcziházi Bárczy Anna Alojzia (1826. márc. 25. Barancs, Zemplén vm.–1911. szept. 17. Nyíregyháza. Temetés: 1911. szept. 19. Nyíregyháza, Morgó Sírkert); okányi Szlávy Béla (1848. máj. 16. Hol?–1902. márc. 13. Bp. Temetés: 1902. márc. 15. Kőbányai Katonai Temető) magyar kir. honvéd ezredes, szépvizi Govrik Irén (1854. nov. 11. Hol?–1935. ápr. 28. Bp. Temetés: 1935. ápr. 30. Rákoskeresztúr).

Dédszülei, anyai: zebegnyői Pekáry József (1834–1914. ápr. 26. Bp. Temetés: 1914. ápr. 28. Farkasrét) miniszteri tanácsos, Budapest rendőrfőkapitány-helyettese (1896–1900), Forinyák Jozefa (1844–1914. jún. 18. Bp. Temetés: 1914. jún. 20. Kerepesi út); fertős/almási Balogh Sámuel (†1899. jún. 16. Lucsivna, Szepes vm.), Póka Terézia (†1916. júl. 6. Serke, Gömör vm.).

Forinyák Jozefa Forinyák János ügyvéd leánya; Forinyák Gyula (1837. máj. 23. Pest–1906. ápr. 26. Bp.) cs. és kir. altábornagy és Forinyák Géza (1841. szept. 17. Pest–1860. ápr. 2. Pest) joghallgató, a magyar nemzeti függetlenség mártírja testvére.

 

Nagyszülei: Kralovánszky Gyula Zoltán (1860. aug. 12. Hadház–1912. febr. 9. Bp. Temetés: 1912. febr. 11. Kőbányai Katonai Temető) magyar kir. honvéd alezredes, okányi Szlávy Irén (1877–1945. jan. 21. Bp.); Pekáry József (1871. jan. 30. Pest–1916. okt. 19. Bp. Temetés: 1916. okt. 21. Kerepesi út) rendőrtanácsos, Budapest VIII. kerület [Józesfváros] rendőrkapitánya, Balogh Anna (= Balogh Paula Edit Anna, 1878. jan. 13. Besztercebánya, Zólyom vm.–1971. nov. 23. Bp.).

Szlávy Irén második férje: temesmórai Rittinger Imre (1871. szept. 13. Hol?–1931. dec. 3. Bp. Temetés: 1931. dec. 5. Farkasrét) magyar kir. kormányfőtanácsos, a budapest-felsővízivárosi r. k. egyházközség világi elnöke; Rittinger József és Frisch Mária fia.

Szülei: Kralovánszky Gyula Béla (1903. jún. 26. Bp.–1942. aug. 16. Bp. Temetés: 1942. aug. 18. Farkasrét) takarékpénztári tisztviselő, zebegnyői Pekáry Katalin (1903. jún. 22. Bp.–1985. Bp.).

Kralovánszky Gyula Béla testvére: körösnadányi Nadányi Pálné, majd alsómátyásfalvi Mattyasovszky Györgyné Kralovánszky Irén (1899. okt. 21. Bp.–1945. febr. 9. Bp.).

Kralovánszky Irén második férje: Mattyasovszky György h. államtitkár, Budapest rendőrfőkapitánya (1919. aug. 9.–1920. júl. 31.).

Testvére: Kralovánszky Alán (1929. nov. 13. Bp.–1993. okt. 7. Bp.) régész.

Felesége:

1. 1950-től Keresztes-Fischer Mária (= Fischer Mária, 1928. máj. 14. Hol?–1986), Keresztes-Fischer Lajos (= Fischer Lajos, 1884. jan. 8. Pécs–1948. ápr. 29. Vöcklabruck, Ausztria) honvéd tábornok, vezérezredes és zólyomi Wagner Mária (1899. jún. 14. Bp.–1969. máj. 28. Bp. Temetés: 1969. jún. 3. Farkasrét) leánya. 

Wagner Mária apja: Wagner Ödön (1874. febr. 4. Bp.–1921. ápr. 25. Bp. Temetés: 1921. ápr. 28. Kerepesi út) honvéd huszár százados, az evangélikus egyház presbitere.

Wagner Ödön apja: Wagner Jenő (†1922. máj. 31. Bp. Temetés: 1922. jún. 3. Kerepesi út). magyar kir. udvari tanácsos, a Francia Becsületrend lovagja.

Wagner Jenő az első magyar vegyészdoktor, Wagner Dániel (1800. dec. 31. Breznóbánya, Zólyom vm.–1890. jan. 10. Bp.) fia volt.

Gyermeke, fia: Kralovánszky Balázs (1951–); leánya: Kralovánszky Mária (1954–) és Kralovánszky Réka (1956–).

2. Bócsa Klára.

Gyermeke, fia: Kralovánszky Kristóf (1972–).

Iskola

A budai II. kerületi érseki római katolikus gimnáziumban (Rákóczianum) éretts. (1944), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdaság-tudományi Karán tanult, az átszervezés után, a Magyar Agrártudományi Egyetemen (MAE) mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1948).

Életút

A MAE Állattenyésztési Tanszéke gyakornoka (1948), a Nagytétényi Sertéshizlaló Nemzeti Vállalatnál etetőgazda (1950); közben tiltott határátlépés gyanúja miatt internálták (1948–1949), a recski kényszermunkatábor foglya (1950–1951). Az Állattenyésztési Kutató Intézet Állatélettani Osztálya kísérleti ellenőre (1951 és 1953); közben az Albertfalvai Sertéskísérleti Telep kísérleti előadója (1951–1952) és a Mezőgazdasági Múzeum állattenyésztési szakértője (1952). Az Állatifehérje Takarmány Előállító Vállalat művezetője (1953–1956), a Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutató Intézet kutatómérnöke (1956–1959). Az Országos Húsipari Kutatóintézet alapító tud. munkatársa (1959. márc. 1.–1965), az Országos Takarmányminősítő és Ellenőrző Felügyelőség igazgatóhelyettese (1965–1967), az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) Fehérje- és Biotechnológiai Programiroda igazgatója (1967–1990). C. egy. tanár (1980-tól).

Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962).

A Nemzeti Parasztpárt (NPP) tagja.

Takarmányozástani kutatásokkal foglalkozott, az ipari melléktermékek és a különböző antibiotikumok takarmányozási felhasználási lehetőségeit vizsgálta, a B12-vitamin tartalmú állatitakarmány-adalék társfeltalálója (Kállai Lászlóval és Pál Miklóssal, mint titkos találmány; az 1955. évi Kossuth-díjra felterjesztve). Alapvetően új eredményeket ért el a fehérjetakarmányok biológiai értékei és a mezőgazdasági haszonállatok súlygyarapodása közötti összefüggések feltárása terén. Az országos fehérjekutatási és a központi biotechnológiai fejlesztési célprogram vezetőjeként később érdeklődése a szója élelmezési és takarmányozási, valamint egyéb felhasználási lehetőségeit vizsgálta.

Élete utolsó éveiben a magyar biotechnológiai kutatások történetével foglalkozott, összegyűjtötte a speciális agrárszakterület kimagasló magyar személyiségeinek életrajzait.

Elismerés

Eötvös Loránd-díj (1990), Baross László-emlékérem (1991).

Főbb művei

F. m.: önálló művei: A házkörüli állattartás. Szerk. Ill. Szacsvay Imre. 13 táblával. (Bp., Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1957
A háztáji állattartás. 2. átd. kiad. 1960)
Az állami húsipar vágóállat-ellátásának kérdései. Kiss Pállal. (A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet kiadványa. Bp., 1960)
Sertéstenyésztés. Török Istvánnal. 8 melléklettel. (A mezőgazdasági tanulóképzés tankönyvei. Sertéstenyésztés. Bp., 1961
2. kiad. 1962
Sertéstenyésztő szakma. 3. kiad. 1963
4. kiad. 1964
5. kiad. 1966
6. kiad. 1973 és utánnyomások)
A
hústermelés és húsellátás kérdései hazánkban. Kiss Pállal. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1962)
A füstölés kérdései. Molnár Ferencnével. 37 táblával. (Az Országos Húsipari Kutató Intézet kiadványa. Bp., 1962)
Húsok hűtése, kondicionálás. Molnár Ferencnével. 13 táblával. (Az Országos Húsipari Kutató Intézet kiadványa. Bp., 1962)
Gazdaságos sertéshústermelés. Szerk. (A Magyar Mezőgazdaság termelőszövetkezeti kiskönyvtára. Bp.,
Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1962)
Marhahizlalási 1x1. Mezőgazdasági szakkönyv. (Bp.,
Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1970)
A fehérje-probléma. (Ma újdonság, holnap gyakorlat. Bp.,
Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1975)
A hús- és tejtermelés biológiája. Kállai Lászlóval. (Állattenyésztés-biológiai könyvek. Bp.,
Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1975)
A takarmányozás biológiája. Kállai Lászlóval. (Állattenyésztés-biológiai könyvek. Bp.,
Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1978)
Popov, I. V.: A gazdasági állatok fehérjeellátása. Ford. Fodor Zoltán. Szerk., a kiegészítéseket írta K. P. (A takarmányozás elmélete és gyakorlata. Bp.,
Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1979)
A takarmányfehérjék minősítése. Hegedűs Mihállyal és Mátrai Tiborral. (A takarmányozás elmélete és gyakorlata. Bp.,
Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1981)
A szója. Élelmiszer és takarmány. Bódis Lászlóval. (Bp.,
Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1988)
Éber Ernő: A magyar állattenyésztés fejlődése. Hasonmás kiad. Szerk. Rácz Jenő. Az utószót írta Gunst Péterrel. (Az Agrárinformációs Vállalat kiadványa. Bp., 1996)
Esettanulmány a hazai fehérjeprogram előkészítéséről. Amíg egy országos K+F program elindulhatott. 1962–1970. (Agrártörténeti füzetek. 4. Szarvas, 2000)
Vízgazdálkodás és a mezőgazdaság. A 150 éve született Kvassay Jenő írásai alapján írta Ligetvári Ferenccel. (Agrártörténeti füzetek. 7. Szarvas, 2000)
A szója termesztése. Balikó Sándorral. (Bp., Mezőgazda Kiadó, 2005)
Háziállataink. (Bp., Agroinform Kiadó, 2006)
Mag-aranytoll díjas szerzők és közleményeik. 1996–2005. Válogatás a Mag kutatás, fejlesztés és környezet c. folyóirat számaiból. Összeáll. (Mag–tár 3. A Mag–tár Agrárirodalmi Alapítvány kiadványa. Bp., 2006)
A szója feldolgozása, felhasználása élelmezésre, takarmányozásra. Mezőgazdasági szakkönyv. Balikó Sándorral és Bódis Lászlóval. (Bp., 2007)
A hazai biotechnológiai K+F program rövid története. 1984–1990. (Pusztazámor, Dream-n-Print, 2009).

F. m.: mezőgazdasági írásai: Összefüggés a sertések falkalétszáma és hizlalásuk eredményessége között. – Tájékozódó vizsgálat a hízósertésekkel etethető lucernamennyiséggel. (Agrártudomány, 1952)
Az etetés gyakoriságának hatása a süldők súlygyarapodására. Tangl Haralddal. (Állattenyésztés, 1952. 1.)
Az extrahált napraforgó szerepe bacon és hústőke célra hizlalt sertések takarmányozásában. Klein Elemérrel. (Agrártudomány, 1953)
A takarmányértékesítés és a takarmányszükséglet összefüggése. (Állattenyésztés, 1953. 2.)
A napraforgó-pogácsa és a zsírtalanított napraforgódara biológiai értékének változása. Kállai Lászlóval. (Állattenyésztés, 1953. 3.)

Ipari melléktermékek felhasználása takarmányozásra a sertéstenyésztés és hizlalás terén. (Élelmezési Ipar, 1953. 3.)
Hússertések tőkesúlyra való hizlalása önetetővel. Klein Elemérrel. Kobalamintartalmú készítmény az állatok táplálásában. (Állattenyésztés, 1953. 4.)
Takarmányozási kísérletek B
12 vitamintartalmú anyaggal. Kállai Lászlóval és Pál Miklóssal. (Élelmezési Ipar, 1953. 7.)
Szárított Penicillium micelium felhasználása a takarmányozásban. Kállai Lászlóval. – Újabb lehetőségeink a takarmányfehérje biológiai értékének megjavítására. Kállai Lászlóval. (Baromfiipar, 1954)
Hazai kobalamintartalmú készítmény háziszárnyasaink nagyüzemi nevelésében és hizlalásában. Kállai Lászlóval. – Hizlalási kísérletek élesztősített takarmánnyal. Jelenits Katalinnal. (Állattenyésztés, 1954. 1.)
Vizsgálatok az extrahált napraforgómag-darának hüvelyes magdarákkal történő kiegészítésével. (Állattenyésztés, 1954. 2.)
B
12 vitamin a tojástermelésben és a keltethetőségben. (Állattenyésztés, 1954. 3.)
A B
12 vitamin hatása mangalica kocák fialására. Eőry Ernővel és Kállai Lászlóval. (Állattenyésztés, 1954. 4.)
Hazai kobalamintartalmú készítmény sertések és baromfiak hizlalásához. Kállai Lászlóval és Pál Miklóssal. (Élelmezési Ipar, 1954. 7.)
A fehérjetakarmányok minőségének hatása a fejlődős sertések súlygyarapodására és fehérjeszükségletére. – Grafikonos módszerek a takarmányadagok kiszámítására. (Agrártudomány, 1955)
Vitamin B12 im Eiproduktion und Brutbachrkeit. Többekkel. (Acta Agronomica, 1955)
Adatok az ösztrogének és a szöveti terápiák hatásmechanizmusához. Vizsgálatok hízómarhákon. Kállai Lászlóval és Sréter Ferenccel. (Állattenyésztés, 1955. 2.)
Szárított cukorrépaszelet felhasználása a sertéshizlalásban. (Élelmezési Ipar, 1955. 4.)

Bacon-előállításunk jelenlegi helyzete – minőségi és takarmányozási kérdései. (Az MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1956. 1-4.)
A hazai baconsertések kereskedelmi nézőpontból fontos testméreteinek elemzése. (Állattenyésztés, 1956. 2.)
Hazai hússertéseink a bacon-előállítás szempontjából. (Állattenyésztés, 1956. 3.)
A magyartarka szarvasmarhák feljavító hízlalása. Kállai Lászlóval és Szatmári Nagy Imrével. – A szalonna vastagságának mérése élő sertéseken. Kállai Lászlóval és Kovács Ferenccel. – Takarmányozás antibiotikumokkal. Kállai Lászlóval. (Agrártudomány, 1957)
Magyartarka szarvasmarhák feljavítási-hizlalási adatainak elemzése. Kállai Lászlóval és Szatmári Nagy Imrével. (Állattenyésztés, 1957. 1.)
A takarmányozás és a vágottsertés minősége közötti összefüggés, különös tekintettel a zsírminőségre. Kaffka Györggyel és Szeredy Idával. (Állattenyésztés, 1957. 4.)
Téliszalámi-gyártásunk nyersanyagának minőségi kérdései. Kállai Lászlóval és Kovács Ferenccel. (Húsipar, 1958)
A húsipari termelés szempontjából káros parazitás fertőzésekről. 1–2. Lőrincz Ferenccel és Nemeséri Lászlóval. – Adatok a sertések vágóhídi szállásolásának megszervezéséhez. (A Húsipari Kutatóintézet Közleményei, 1959)
Adatok a sertések vágáskori élősúlyának meghatározásához. Kaffka Györggyel. – Dobozolt sonka minőségét befolyásoló tényezők vizsgálata. (Húsipar, 1959)
Adatok a vágómarhák külső testalakulása és a vágóhídi kitermelés közötti összefüggés vizsgálatához. Czakó Józseffel. (Állattenyésztés, 1959. 4.)
Vizsgálatok a sertés-orsóférgesség hazai előfordulásáról és gazdasági jelentőségéről. Lőrincz Ferenccel és Nemeséri Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959. 8-9. és Húsipar, 1959)
A hűtőházi vagy az élő állatokban történő hústartalékolás gazdaságossági értékelése. Kiss Pállal. (A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet Közleményei, 1960)
A vágóállat- és húsvizsgálat történeti emlékei Magyarországon. (Húsipar, 1960)
A szarvasmarha-hizlalás gazdasági értékelésének néhány kérdése. Kiss Pállal. (Gazdálkodás, 1960. 2.)
Adatok a magyartarka szarvasmarhák ellés utáni súlyviszonyainak alakulásához. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1960. 2.)
A vágómarhák minőségi és súlyadataiból levonható állattenyésztési következtetések. Mosonyi Gézával. (Állattenyésztés, 1960. 4.)
Aminosavak használata gazdasági állatok takarmányoozásához. (Magyar Kémikusok Lapja, 1964. 10-11.)
Az állattartás koncentrálása és az ökonómia. (Állattenyésztés, 1973. 4.)
Determination of „Available” Menthionine in Plant Materials Többekkel. (Acta Biochimia et Biophysica, 1974)
Fehérjetakarmány-import és állatitermék-export mérlegelemzésének takarmányozási kérdései. (Állattenyésztés, 1974. 1.)
Adatok a gazdasági állatok hústermelésének energiaigényére. Mátrai Tiborral. (Állattenyésztés, 1975. 4.)
Adatok a különböző színvonalú tej- és tojástermelés energiaigényére. Mátrai Tiborral. (Állattenyésztés, 1975. 5.)
Az állati eredetű fehérjetakarmányok korszerű értékelése a baromfiak és a sertések takarmányozásában. (Állattenyésztés, 1977. 1.)
Összehasonlító sertéshizlalási kísérletek a hatékonyabb fehérjegazdálkodás kialakítása érdekében. Lepley, Kennel és Mátrai Tiborral. (Állattenyésztés, 1979. 6.)
Különböző táp- és takarmányfehérjék festékmegkötési sztöchiometriája Orange G, Acid Orange 12 és Amido Black 10B festékkel valóreakcióik alapján. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1985. 4.)
Aminosavak alkalmazási lehetőségei a takarmányozásban. Mátrai Tiborral és Szelényiné Galántai Marianne-nal. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1988. 1.)
Quo vadis magyar élelmiszer-ipari K+F tevékenység. (Élelmezési Ipar, 1993. 5.)
Adatok a kendermag beltartalmi és használati értékéhez. Marthné Schill Judittal. (Növénytermelés, 1994. 5.)
A növényi eredetű takarmányfehérje-termelés helyzete és középtávú fejlesztési lehetőségei Magyarországon. (Gazdálkodás, 1995. 5.)
Az agrár kutatás-fejlesztés helyzetének elemzése az ezredfordulón. (Gazdálkodás, 1999. 6.)
A szója helye és szerepe a fehérjestratégiában. (Gyakorlati agrofórum, 1999. 2.)
Gordiuszi csomó a hazai takarmánymérleg? (Gazdálkodás, 2000. 5.)
Takarmányozástan. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2002. 3-4.)
Mezőgazdaságunk mostohagyermeke: a gyepgazdaság. 1–2. (Takarmányozás, 2004. 4.–2005. 1.).

F. m.: népszerű írásai, publicisztikái: A makkoltatástól az irányított sertéshizlalásig. (Természet és Társadalom, 1953. 11.)
Tudományos kutatómunka a hús- és zsírtermelés fokozására. (Természet és Társadalom, 1954. 2.)
Keveréktakarmányok etetésének hatása a baromfi hús- és tojástermelésére. Szelényi Eleknével. (Búvár, 1964. 2.)
Az állati eredetű fehérjetermelés fejlesztésével kapcsolatos magyar prognózisok. Horn Artúrral, Kurnik Ernővel és Lencsepeti Jenővel. (Magyar Tudomány, 1970. 6.)
A szója. Mohácsi Károllyal. (Élet és Tudomány, 1978. 6.)
Gazdaságos-e szóját termesztenünk? Mohácsi Károllyal. (Élet és Tudomány, 1978. 13.)
Az új biotechnológia. (Élet és Tudomány, 1985. 38.)
A biotechnológia jövője. Láng Istvánnal. (Társadalmi Szemle, 1986. 12.)
Magyar sikerek a biotechnológiai kutatásban. A magyar biotechnológiai K+F program eredményei. Holló Jánossal. (Magyar Tudomány, 1992. 3.)
A növényvédő szerek használatának helyzete az Európai Unióban. (Gyakorlati agrofórum, 2005. Különszám)
A hazai növénytermesztés szerkezetváltásának stratégiai szükségessége. (Mag, kutatás, fejlesztés és környezet [folyóirat], 2006. 3.)
Az agrárium jövőt fogyasztó eleme. (Agrofórum, 2008. 6.)
Mi történt velünk magyar állattenyésztés? 1918–2008. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2009. 1.)
Volt egyszer egy „mezőgazdasági kísérletügy”. (Agrofórum, 2009. 2.)
A biotechnológia múltja, jelene és jövője. (Agrofórum, 2010. 2.)
Érvek gyógynövénytermelésünk fejlesztése érdekében. (Agrofórum, 2011. 1.)
A jövő ipari növénye, a csicsóka. – A szója feldolgozása, felhasználása. – Ötezeréves növényünk, a szója. Balikó Sándorral és Bódis Lászlóval. (Agrofórum, 2011. 4.)
Mi történt – történjék – veled, magyar élelmiszeripar? (Agrofórum, 2011. 8.)
A hazai „fehérje-probléma” fehéren, feketén. (Agrofórum, 2012. 1.).

F. m.: agrártörténeti írásai és megemlékezései: A kultúrmérnök Kvassay Jenő. Ligetvári Ferenccel. (A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízgazdálkodási Osztálya kiadványa. Szarvas, 2000)
130 éve született Sajtay – Zaitschek – Artur. – 150 éve született Monostori Károly, az állattenyésztéstan professzora. – Gr. Festetics Imre halálának 155. évfordulójára. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2002. 6.)
Külhoni sikerek, itthoni kudarcok. Kvassay István élete. 1854–1945. (Bp., Dream-n-Print, 2003)
Az Ereky-rejtély megoldása. A „biotechnológia” első fogalma Magyarországon. (A honi Kopernikusz-recepciótól a magyar Nobel-díjakig. Szerk. Palló Gábor. Bp., Áron Kiadó, 2004)
Ereky Károly, a biotechnológia atyja, akit a XX. század elfelejtett. (Gyakorlati agrofórum, 2004. 12.)
A „biotechnológia” születéséről. In memoriam Ereky Károly. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2005. 6.)
Nagyváthy János: A szorgalmatos mezei gazda a Magyarországon gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztül. Hasonmás kiad. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. [Bibliofil kiadvány.] (Mag–tár 1. A Mag–tár Agrárirodalmi Alapítvány kiadványa. Bp., 2006)
Széchenyi István: Hitel. A magyar gazda nem viheti mezeit a’ lehető legmagasb virágzásba. Gr. Széchenyi István Hitel és Kelet népe c. műveiből összeáll., szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Mag–tár 2. A Mag–tár Agrárirodalmi Alapítvány kiadványa. Bp., 2006)
Mártonffy Károly: Eger szöllö-gazdászata. Részletek az 1853-ban megjelent Magyarország és Erdély képekben köteteiből. A kötet tartalmazza Vahot Imre A kecskeméti szöllö- és gyümölcsteremlés c. írást is. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Mag–tár 4. A Mag–tár Agrárirodalmi Alapítvány kiadványa. Bp., Bp., 2006)
Emlékezés egy szaklap születésének 115. éves jubileumára. Szemelvények a Köztelek folyóirat első – 1891. – évfolyamának írásaból. Összeáll., szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Mag–tár 5. A Mag–tár Agrárirodalmi Alapítvány kiadványa. Bp., 2006)
Az állattenyésztési genetika hazai felismerése Gregor Mendelt megelőzően. Gr. Festetics Imre születésének 240. évdordulójára. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2006. 2.)
Kállai László. 1927–2007. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2007. 3.)
A hazai vízügyek bölcsőjénél. Kvassay Jenő pályafutása. Ligetvári Ferenccel. (Pusztazámor, Dream-n-Print, 2009)
Sümegről indulva a világhírnév rangjáig. Ereky Károly születésének 130., a biotechnológia megfogalmazásának 90. évfordulójára. Fári Miklós Gáborral. (Sümeg és vidéke 3. A Sümegi Fórum Alapítvány és a Debreceni Ereky Károly Alapítvány közös kiadványa. Sümeg, 2009)
Küldetése volt… Kühár Flóris O.S.B. életútja. Kivehető melléklettel. (Pusztazámor, Dream-n-Print, 2011)
„A magyar földért.” In memoriam Darányi Ignác. (Agrofórum, 2012. 4.)
Biotechnológia anno. 1917–1919. Ereky Károly víziója az élettudomány alkalmazásáról. Szerk. Fári Miklós Gáborral. (Az Ereky Károly Biotechnológiai Alapítvány kiadványa. Debrecen–Bp., 2015).

Irodalom

Irod.: családi források: Szlávy Béla honvéd főhadnagy és Govrik Irén kisasszony esküvője kedden volt Nagyváradon. (Fővárosi Lapok, 1873. okt. 11.)
Kralovánszky Gyula Nyíregyháza város főkapitánya elhunyt. (Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878. máj. 26.–Ellenőr [napilap], 1878. máj. 27.)
Szlávy Béla honvéd ezredes, a honvédelmi minisztérium második osztályának vezetője meghalt. (Szabadság [napilap], 1902. márc. 14.)
Pekáry József aranylakodalma. (Budapesti Hírlap, 1910. aug. 14.)
Özv. Kralovánszky Gyuláné bárcziházi Bárczy Anna nyolcvankét évesen Nyíregyházán meghalt. (Budapesti Hírlap, 1911. szept. 20.– Nyírvidék, 1911. szept. 24.)
Kralovánszky Gyula m. kir honvéd alezredes … elhunyt. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1912. febr. 11.)
Kralovánszky Gyula gyászjelentése. (Nyírvidék, 1912. febr. 11.)
Pekáry József meghalt. (Az Est–Magyarország [napilap]–Dunántúl [napilap], 1914. ápr. 28.)
Pekáry Józsefné Forinyák Jozefa, Pekáry József főkapitány-helyettes özvegye elhunyt. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap–Az Újság, 1914. jún. 19.)
Nadányi Pál földbirtokos és tartalékos huszár hadnagy – körösnadányi Nadányi Miklós és ippi és érkeserűi Fráter Gizella fia – eljegyezte kralováni Kralovánszky Irén kisasszonyt. (Budapesti Hírlap, 1918. febr. 28.–Magyarország [napilap], 1918. márc. 1.)
Temesmórai dr. Rittinger Imre m. kir. kormányfőtanácsos elhunyt. (Budapesti Hírlap, 1931. dec. 5.)
Kralováni Kralovánszky Irén és alsómátyásfalvi Mattyasovszky György Budapest volt főkapitánya házasságot kötöttek. (Az Újság–Budapesti Hírlap, 1933. júl. 11.)
Okányi Szlávy Béláné Govrik Irén, m. kir. ezredes özvegye elhunyt. (8 Órai Újság–Budapesti Hírlap–Magyarság, 1935. máj. 1.)
Özv. Pekáry Józsefné almási Balogh Anna elhunyt. [Hamvasztás utáni hír.] (Magyar Nemzet, 1971. dec. 12.).

Irod.: lexikonok: Magyar és nemzetközi ki kicsoda. 2002–2009. (Bp., 2001–2008).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-LCYS (Kralovánszky Gyula [Julius Eduardus] születési anyakönyve, 1818)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF2P-182 (Kralovánszky Gyula Zoltán születési anyakönyve, 1860)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6W4-VZ5 (Pekáry József születési anyakönyve, 1871)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZYR-NDJ (Balogh Paulina Edit Anna születési anyakönyve, 1878)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/203536 (Kralovánszky Gyula gyászjelentése, 1878)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:C2SW-7N2M (Kralovánszky Irén születési anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DR2W-2F?i=303&wc=92QR-JWG%3A40678301%2C51865101%2C1077263202&cc=1452460 (zólyomi Wagner Mária születési anyakönyve, 1899)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/610756 (Szlávy Béla gyászjelentése, 1902)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WDMC-JD2M (Kralovánszky Gyula Zoltán halotti anyakönyve, 1912)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/467750 (Pekáry József gyászjelentése, 1914)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/467752 (Pekáry Józsefné Forinyák Jozefa gyászjelentése, 1914)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QGTY-R3FW (Szlávy Irén és Rittinger Imre házassági anyakönyve, 1914)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/467751 (Pekáry József gyászjelentése, 1916)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68L9-1RZB Kralovánszky Irén és Nadányi Pál házassági anyakönyve, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8739-4ST2 (Kralovánszky Gyula Béla és Pekáry Katalin házassági anyakönyve, 1925)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/468568 (dr. Rittinger Imre gyászjelentése, 1931)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6Z1M-3M3K (Rittinger Imre halotti anyakönyve, 1931)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/610758 (Szlávy Béláné Govrik Irén gyászjelentése, 1935)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/203537 (Kralovánszky Gyula Béla gyászjelentése, 1942)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CT4-YYX3 (Kralovánszky Gyula Béla halotti anyakönyve, 1942)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CY6-H8FY (Mattyasovszky Györgyné Kralovánszky Irén halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CY6-H8N9 (Rittinger Imréné Szlávy Irén halotti anyakönyve, 1945)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/133778 (Keresztes-Fischer Lajosné Wagner Mária gyászjelentése, 1969)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7YK2-FKMM (Pekáry Józsefné Balogh Anna halotti anyakönyve, 1971)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője