Iskola

Az MTA tagja (l.: 1901. máj. 10.; t.: 1920. máj. 5.).

Életút

Testvére Bárd Miklós (1857-1937) költő. - A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1885), az MTA tagja (l.: 1901. máj. 10.; t.: 1920. máj. 5.). - A bp.-i Első M. Ált. Biztosító Társaság tisztviselője (1885-1898), vezértitkára (1898-1910); közben nagy európai utazásokat tett (1890-től). Munkapárti programmal ogy.-i képviselő (liptószentmiklósi választóker., 1910-1918). A Pesti Hírlap, a Budapesti Szemle, a Budapesti Hírlap, Az Ujság és a Borsszem Jankó állandó munkatársa.Lírikusként a népnemzeti isk. képviselője, a népi és a városi hagyományokat igyekezett ötvözni verseiben, amelyek egyúttal politikai programul is szolgáltak. A hivatalos, konzervatív szellemű irodalom egyik mértékadó képviselője, a nemesi és a polg. liberalizmus egyik legjelentősebb személyisége. Legismertebb verse a Karthagói harangok az önkényuralom korának megpróbáltatásait idézte. Szatíráiban Arany János költői tradícióinak folytatója, bírálta a dzsentri léhaságát, az antiszemitizmust és más társadalmi problémákat. A századforduló után általánosabb témájú, hazafias verseket alkotott, majd az I. vh. után visszavonult, romantikus nemzeti eposzokat és verses regényeket írt. Már korán felismerte Ady Endre világirodalmi jelentőségét, komoly szerepet játszott abban, hogy a költő elnyerte Bp. székesfőv. irodalmi díját. Műfordítóként elsősorban kortárs német irodalmat ültetett át m. nyelvre, többek között Goethe Faustjának modern tolmácsolója.