Kováts Gyula
Kováts Gyula

2024. október 12. Szombat

Kováts Gyula, 1903-tól keveházi

jogász

Névváltozatok

Keveházi Kováts; K. Kováts

Születési adatok

1849. január 28.

Pest

Halálozási adatok

1935. szeptember 30.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.; r.: 1920. máj. 5.).

Életút

A pesti tudományegyetemen tanult (1867-1871), jogtud. doktori okl. szerzett (1872), Bp.-en ügyvédi vizsgát tett (1873), az egyházjog tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1882), az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.; r.: 1920. máj. 5.). - A pesti törvényszék, ill. a bp.-i ítélőtábla fogalmazója (1872-1873), majd Bp.-en ügyvédi gyakorlatot folytatott (1873-1883), a bp.-i ítélőtábla pótbírója (1883-1887), r. bírója (1887-1914). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1882-1883), az egyházi jog ny. r. tanára (1883-1928); közben az állam- és jogtud. kar dékánja (1895-1896, 1911-1912), az egyetem rektora (1913-1914), a tanácskormány nyugdíjazta (1919. márc.), a proletárdiktatúra bukása után visszakapta tanszékét (1919. szept.).Egyházjoggal, polg. tulajdonjoggal fogl. Szakértőként részt vett a vallásügyi törvények kidolgozásában, történeti alapon ellenezte a kötelező polgári házasságot. A polgári törvénykönyv előkészítésénél ellenezte az ági öröklés fenntartását. Heves tud. vitákat folytatott többek között br. Roszner Ervinnel a házassági jog, Timon Ákossal az ún. párbérkérdés ügyében.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője