Kováts Ferenc
Kováts Ferenc

2024. december 7. Szombat

Kováts Ferenc

történész, közgazdász, levéltáros

Születési adatok

1873. március 15.

Pozsony, Pozsony vármegye

Halálozási adatok

1956. október 26.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1923. máj. 11.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A pozsonyi jogakad.-n, a kolozsvári és a breslaui tudományegyetemen tanult, a kolozsvári Ferenc József Tudományrgyetemen államtud. doktori okl. (1903), a statisztika tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1903), az MTA tagja (l.: 1923. máj. 11.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.), a történelemtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952). - A pozsonyi jogakad. könyvtárosa (1900-1903), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1903-1914), egyúttal a pozsonyi jogakad. r. tanára (1903-1914), a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a nemzetgazdaságtan és pénzügytan ny. r. tanára (1914-1919); közben az állam- és jogtud. kar dékánja (1918-1919), a Bp.-re menekült pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem ny. r. tanára (1919-1921), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a közgazdaságtan és pénzügytan ny. r. tanára (1921-1934); közben az állam- és jogtud. kar dékánja (1929-1930), az egyetem rektora (1930-1931). A József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetemen a m. gazdaságtörténet és a történelmi segédtudományok ny. r. tanára (1934-1944); közben a Közgazdaság-tud. Kar dékánja (1942-1943).Középkori m. gazdaságtörténettel fogl., elsősorban a középkori városfejlődés, a pénzforgalom és a külkereskedelem kérdéseit vizsgálta, kutatásaiban elsőként használta fel Pozsony város levéltárának gazdag anyagát. Forráskiadói tevékenysége is jelentős. Botaniai kutatásokkal is fogl., az ún. Hierciumokkal kapcsolatban jelentős gyűjtő- és kutatómunkát végzett.

Főbb művei

F. m.: Városi adózás a középkorban. (Pozsony, 1900)
Adalékok a dunai hajózás és a dunai vámok történetéhez az Anjouk korában. (Bp., 1901)
A középkori magyar pénztörténet vázlata. (Bp., 1901)
Pozsony város háztartása a középkorban. (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1902)
Nyugatmagyarország áruforgalma a XV. században a pozsonyi Harmincadkönyv alapján. (Bp., 1902)
Tanulmányok a magyar középkori pénzverés köréből. (Numizmatikai Közlöny, 1909/10)
Handelsverbindungen zwischen Köln und Pressburg – Pozsony – im Spätmittelalter. (Köln, 1914)
A nagy pozsonyi telekkönyv. 1439–1517. (Pozsony, 1914)
A pozsonyi városgazdaság a középkor végén. (Pozsony, 1918)
Pressburger Grundbuchführung und Liegenschaftsrecht im Spätmittelalter. (Weimar, 1918)
A magyar arany világtörténeti jelentősége. (Bp., 1923)
Pozsony városának középkori kölcsönei. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1924. márc. 10.)
A kapitalizmus mint gazdaságtörténeti korszak. (Társadalomtudomány, 1925)
A pozsonyi Zsidókönyv töredéke. 1498–1503. (Klebelsberg-emlékkönyv. Bp., 1925)
Egyház és városgazdaság a középkorban. (Szeged, 1934)
Adalékok Pozsony társadalom- és gazdaságtörténetéhez a XVIII. század első felében. (Szeged, 1935)
Korakapitalisztikus gazdasági válság Magyarországon I. Mátyás király uralkodása alatt. (Mahler Ede-emlékkönyv. Bp., 1937)
Adalék a pozsonyi zsidóság későközépkori gazdaságtörténetéhez. (Bp., 1938)
Magyar–zsidó oklevéltár. IV. Szerk., sajtó alá rend. (Bp., 1938)
Ungarn in der mittelalterlichen Grossraumwirtschaft Europas. (Donaueuropa, 1942).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője