Kovács Lajos
Kovács Lajos

2024. november 2. Szombat

Kovács Lajos

geológus

Születési adatok

1908. június 14.

Csákvár, Fejér vármegye

Halálozási adatok

1978. június 24.

Miskolc


Család

Sz: Kovács Lajos (†1915) református kántor és népiskolai tanító, Csikesz Ilona. Apja elesett az I. vh.-ban. F: 1940-től Rúzsás Jolán. Fia: Kovács Gerzson (1941. máj. 13. Siklós), Kovács Adorján (1947. aug. 2. Siklós) és Kovács Gedeon (1951. szept. 7. Debrecen). Leánya: Kovács Izabella (1954. júl. 8. Debrecen).

Iskola

Elemi iskoláit Csákvárott és Szaporcán (Baranya vm.) végezte, a hajdúböszörményi Bocskay István Református Főgimnáziumban éretts. (1926). A debreceni Tisza István Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1931), természetrajz–földrajz szakos középiskolai tanári okl. (1932) és vegyész okl. (1933), a Szegedi Tanárképző Főiskolán tanítóképző-intézeti tanári okl. (1939), a földtörténet középkora (mezozoikum) tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1944). A föld- és ásványtudományok kandidátusa (1958).

Életút

A debreceni Tisza István Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Intézete gyakornoka (1929–1931), tanársegéde (1931–1932). A Nyíregyházi Református Tanítónőképző Intézet r. tanára (1932–1940); közben belföldi tudományos kutatói ösztöndíjas (1932–1933), majd a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1936–1937). A Debreceni Református Kollégium Leánygimnáziuma r. tanára (1940–1952), a debreceni Mezőgazdasági Akadémián, ill. a Magyar Agrártudományi Egyetem (MAE) debreceni Mezőgazdaság-tudományi Karán a geológia előadó tanára (1942–1946), egyúttal a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem magántanára (1944–1945), majd a Debreceni Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Intézete mb. igazgatója (1945–1949). A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Debreceni Kirendeltségének alapító vezetője (1953–1954), a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) Soproni Bányamérnöki Kar Földtan–Teleptani Tanszékének egy. docense (1954–1966), egy. tanára (1966. júl. 31.–1968. jún. 30.), az Innsbrucki Egyetem vendégprofesszora (1968–1969). A Nemzeti Parasztpárt tagja (1946–1949). Az Észak-Bakony és a Mecsek liász képződményeinek ammonitesz-faunájával, a bakonyi juratenger bionómiai kérdéseivel, az üledékképződés szabályszerűségeivel, a magyarországi kőszéntelepes üledéksorok rétegtani helyzetével, a Fertő tó földtani kialakulásával foglalkozott.

Elismertség

A Magyarhoni Földtani Társulat vezetőségi tagja, a Magyarországi Mediterrán Jurabizottság tagja.

Főbb művei

F. m.: Adatok az északi Bakony juraképződményeinek ismeretéhez. Egy. doktori értek. is. (Közlemények a debreceni Tisza István Tudományegyetem Ásvány-Földtani Intézetéből. 1. Debrecen, 1931)
Néhány középső liászkorú ammoniteszfaj az Északkeleti Bakonyból. (Földtani Közlöny, 1932)
Ammoniteszfauna a bakonyi Káváshegy középső liászkorú üledékeiből. (Földtani Közlöny, 1934 és Közlemények a debreceni Tisza István Tudományegyetem Ásvány-Földtani Intézetéből. 4. Debrecen, 1934)
A Lókúti domb liászképződményeinek sztratigráfiai viszonyai. (Tisia, 1936 és Közlemények a debreceni Tisza István Tudományegyetem Ásvány-Földtani Intézetéből. 7. Debrecen, 1936)
Bemerkungen zur systematischen Einteilung der jurassischen Phylloceraten. (Tisia, 1939 és Közlemények a debreceni Tisza István Tudományegyetem Ásvány-Földtani Intézetéből. 13. Debrecen, 1939)
Az északi Bakony liászkorú ammoniteseinek monográfiája. – Monographie der liassischen Ammoniten des Nördlichen Bakony. (Geologica Hungarica. Series Palaeontologica. 17. Bp., 1942)
Über eine neue Posidonomya-Art aus den älteren Schichten des unteren Lias im Bakonygebirge. (Földtani Közlöny, 1943)
Posidonomyás rétegek kifejlődése az Északi Bakony alsó liászcsoportjában. (Acta Geologica et Palaeontologica, 1949)
A Káváshegy jurakorú üledékeinek sztratigráfiai és mikrotektonikai viszonyai. – Nyírád környékének földtani viszonyai. (A MÁFI Éves Jelentései 1945–1947-ről. II. köt. Bp., 1951)
A Devecser és Nyírád közti harmadkori terület földtani viszonyai. (A MÁFI Éves Jelentései 1948-ról. Bp., 1952)
A Mecsek hegység felsődogger rétegei. (A MÁFI Éves Jelentései 1950-ről. Bp., 1953)
A Vasas, Hosszúhetény és Pécsvárad közti terület földtani leírása. (A MÁFI Éves Jelentései 1951-ről. Bp., 1954)
A bakonyi juratenger káváshegy-lókúti részének bionómiai vonatkozásai a fáciesváltozások tükrében. Kand. értek. (Sopron, 1957)
Einige Ergebnisse des Analyse einzelner Bakonyer Juraprofile. (NME Közleményei, 1960)
Bionómiai kérdések a bakonyi juratengerrel kapcsolatban. (NME Közleményei, 1961)
A Fertő tó földtani kialakulása. (Hidrológiai Tájékoztató, 1962)
A bakonyi juratenger káváshegy-lókúti részének bionómiai vonatkozásai a fáciesváltozások tükrében. 1–5. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1963–1965)
Dőlésszög átszámítási táblázatok földtani szelvények szerkesztéséhez. Összeáll. (Bp., 1963)
A mecseki „középső liász” foltos mészmárga rétegtani helyzete. (Földtani Közlöny, 1964)
Magyarország földtana. Egy. tankönyv. (Bp., 1965)
Földtan. Egy. tankönyv. (Bp., 1967
4. kiad. 1983)
Magyarország regionális földtana. Egy. tankönyv. (Bp., 1967)
A mecseki liász foltosmárga ammonites faunája és üledékföldtani vizsgálata. Benyújtott doktori értek. is. (Miskolc, 1974
átdolgozva megjelent: NME Közleményei. Bányászat, 1981)
Emlékeim Vendel Miklósról. NME Közleményei. Bányászat, 1978)
Őslénytan. Egy. jegyz. (Bp., 1976).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Reformátusok Lapja, 1978. okt. 8.)
Bogsch László: K. L. halála. (Földtani Közlöny, 1978)
K. L.-emlékszám. Életrajza és művei teljes bibliográfiája. (NME Közleményei. Bányászat, 1981)
Némedi Varga István: K. L. emlékezete. (Földtani Közlöny, 1979).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője