Kosutány Ignác
Kosutány Ignác

2024. október 15. Kedd

Kosutány Ignác

jogász

Névváltozatok

Kosutany Ignác 

Születési adatok

1851. július 6.

Mátészalka, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1940. január 20.

Budapest

Temetési adatok

1940. január 24.

Budapest

Farkasrét


Család

Anyai dédszülei: németszőgyéni és bánházi Jósa Antal (1718–1814), Szabó Jinka Anna (1743–). Anyai nagyszülei: németszőgyéni és bánházi Jósa György (1770–1852), Gyovay Terézia. Sz: Kosutany János, gr. Károlyi György uradalmi gazdatisztje, majd földhivatali tisztviselő, németszőgyéni és bánházi Jósa Petronella (1815–1880). Testvére: Kosutány Geiza (1841–1908) jogász, kir. táblai bíró és Kosutány Tamás (1848–1915) agrokémikus, vegyészmérnök, az MTA tagja. F: felsőbüki Fejér Kornélia. Fia: dr. Kosutány István (1880–1972) orvos; leánya: Kosutány Antónia, Fabinyi Rudolf (1879–1936) orvos, neurológus felesége. Unokája: Fabinyi Rudolf (1907. okt. 3. Dicsőszentmárton) miniszteri tanácsos; Fabinyi Magda és Fabinyi Paula. 

Iskola

A szatmárnémeti gimnáziumban éretts. 1869), a pesti tudományegyetemen állam- és jogtudori okl. szerzett (1873). 

Életút

Budapesten bírósági gyakornok (1873–1875), a pécsi püspöki joglíceumban az egyházjog és a jogtörténet, a Porges-féle felsőkereskedelmi iskolában a jogi és közgazdasági ismeretek r. tanára (1875–1886). A pozsonyi jogakadémia r. tanára (1886–1900). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az egyházjog ny. rk. (1900–1901), ny. r. tanára (1901–1919). A jog- és államtudományi kar dékánhelyettese (1904–1905, 1907–1908, 1914-1915), dékánja (1906–1907 és 1913–1914), az egyetem rektora (1912–1913), rektorhelyettese (1913–1914). A Budapestre menekült kolozsvári tudományegyetemen (1919–1921), majd a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az egyházjog ny. r. tanára (1921–1927). 

Egyházjoggal, alkotmány- és jogtörténettel, kánoni perjoggal, elsősorban a magyar egyházjog történetével foglalkozott. A magyarországi katolikus és protestáns egyházak alkotmányának és közigazgatási jogának vizsgálata terén ért el jelentősebb eredményeket. Konzervatív jogtudós volt, amikor József Attila (1905–1937) megjelentette Lázadó Krisztus c. versét (a budapesti Kékmadár c.- folyóiratban, 1923. okt. 19-én), a szegedi Friss Hírekben vezércikkben tiltakozott a „19 éves suhanc” írása ellen. 

Emlékezet

Mátészalkán született, középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben végezte. A Mátészalkai Járásbíróság falán emlékművét leplezték le (Ihanus Sirpa szobrászművész alkotása, 2013. nov. 20.). Tudományos tevékenysége Pozsonyhoz és Kolozsvárhoz kötődik, az összeomlás után Szegeden telepedett le. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugodott. Sírját felszámolták!

Elismerés

Nagybánya szabad királyi város díszpolgára.

 

Az MTA Oltványi-díja (1885). 

Szerkesztés

A Pécs c. lap (1882–1883) és a Pécsi Napló munkatársa (1884–1886). 

Főbb művei

F. m.: A kányaföldi Kerechényiek a XVI. században. – Kerechényi András végrendelete. 1679. (Századok, 1882)
A magyar alkotmány és jogtörténelem tankönyve. Egy. tankönyv. 6 táblával, térképmelléklettel. Gerincén aranyozott félvászonkötésben. (Bp., 1895)
Az egyházi vagyon tulajdonjogának alanyáról, általában s különösen Magyarországon. 1–4. (Athenaeum, 1897 és külön, egy füzetben: Bp., 1897)
Jogtörténeti tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar peres eljárás galliai eredetű. Márkus Dezső és Vécsey Tamás felszólalásaival. (Magyar jogászegyleti értekezések. XIX. köt. 3. Bp., 1899)
Gróf Széchenyi István emlékezete. (Kolozsvár, 1901)
A római Curia és a katholikus Magyarország. (Jogállam, 1902)
Egyházjog. A magyarországi egyházak alkotmánya és közigazgatása. I. köt. (Kolozsvár, 1903
3. kiad. 1906)
Nemzetiség és nationalizmus. (Erdélyrészi Jogi Közlöny, 1908)
Emlékbeszéd, amelyet gr. Széchenyi István halálának 50 éves évfordulója alkalmából 1910. ápr. 10-én a Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara által rendezet emlékünnepélyen K. I. mondott. (Kolozsvár, 1910)
Hitújítás és katholicizmus. (Farkas Lajos-emlékkönyv. Bp., 1914 és külön: Bp., 1914)
A magyarországi egyházak alkotmányának és közigazgatási jogának rövid foglalata. (Szeged, 1923)
Bevezetés a kánoni perjogba. (Szeged, 1924)
A magyar király és a római katholikus magyar egyház. (Protestáns Szemle, 1930). 

Irodalom

Irod.: Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője