Kőrösy József
Kőrösy József

2024. április 16. Kedd

Kőrösy József, 1897-től szántói

statisztikus

Névváltozatok

1875-ig Hajduska, 1869-ig Kőrösi

Születési adatok

1844. április 20.

Pest

Halálozási adatok

1906. június 23.

Budapest


Család

Apja, még Hajduska néven Békés megyei gazda volt. Hat évesen elveszítette anyját, sógora, Pollák Henrik fővárosi orvos nevelte. Fia: Kőrösy Kornél (1879–1948) orvos. Unokája: Kőrösy Ferenc (1906–1997) vegyészmérnök, az MTA tagja.

Iskola

Pesten gimnáziumot végzett (1862), majd, mint a pesti egyetem rk. hallgatója statisztikai előadásokat látogatott (1860-as évek közepe). Az MTA tagja (l.: 1879. máj. 22.; r.: 1903. máj. 8.).

Életút

Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság hivatalnoka (1866–1868), a Pesti Napló (1868–1870), a Reform c. napilap gazdasági rovatának szerkesztője (1870). Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának igazgatója (1870–1906). A Pesti Naplóba írt nemzetgazdasági cikkeivel országos hírnevet szerzett. Cikkeire felfigyelt Gorove István kereskedelmi miniszter is, aki kinevezte az Országos Statisztikai Tanács tagjává (1867-ben), majd – többek között – Kautz Gyula ajánlására a fővárosi törvényhatósági bizottság kinevezte az akkor megalakult Fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatójának. Nevéhez fűződnek a modern statisztikai kutatások elindítása Magyarországon. A közegészségügyi, lakásügyi és halandósági statisztika úttörője, indexszámítási elmélete nemzetközileg is elterjedt. Hetenként kiadott – és részben szerkesztett – statisztikai füzetei a főváros történetének kutatói számára ma is alapvetően fontos források. Mozgalmat indított munkáslakások építéséért, kezdeményezte a budapesti közegészségügyi óvintézkedések bevezetését. Nevéhez fűződik továbbá a himlőoltás kötelező bevezetése, kötelezővé tette az iskoláskorú gyermekek összeírását, javaslatára állította fel a főváros a járványkórházat. Több mint harminc évig volt a Fővárosi Statisztikai Hivatal elnöke, ez idő alatt a hivatal a statisztikai kutatások terén nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el. Érdemeiért 1896-ban magyar nemesi rangot kapott. Özvegye 8000 koronát adott az MTA-nak (1909-ben).

Emlékezet

Emlékére Budán (XI. kerület, Lágymányos) utcát neveztek el (Kőrösy József utca, 1965-től). Halálának 100. évfordulóján, lakóházán (Budapest, VI. kerület Délibáb utca 30.) emléktáblát állítottak fel (2006. máj. 31-én), ill. a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Könyvtára és Levéltára dokumentumaiból emlékkiállítást rendezett (az MTA előcsarnokában, 2006. jún.-ban). Róla nevezték el a Szegedi Közgazdasági Technikumot (Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola, 1955/56-tól).

Elismertség

A Nemzetközi Statisztikai Társaság, a Párizsi, a Manchesteri, a Londoni, a Bostoni és a Svájci Statisztikai Társaság, a Párizsi Közegészségügyi Társaság, a Párizsi, a Brüsszeli, ill. az Olasz Higiéniai Társaság tagja.

Szerkesztés

A Pesti Napló (1868–1870), a Reform c. napilap gazdasági rovatának szerkesztője (1870). A Nemzetgazdasági Írók Tára és a Megyei Monográfiák sorozatszerkesztője (1891-től).

Főbb művei

F. m.: Jövedelmi adótanulmányok. (Bp., 1873)
Az emberi élettartam és halandóság kiszámításáról. (Bp., 1874)
Budapest főváros halandósága 1874-ben és 1875-ben. (Bp., 1877)
Budapesti adótanulmányok. (Bp., 1877)
A fővárosi halandóság kérdéséhez. (Bp., 1879)
A nemzetközi statisztikai és a kongresszusok. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1880. jan. 12.)
Budapest nemzetiségi állapota. (Bp., 1882)
Hontmegye nemzetiségi állapota. (Bp., 1883)
Armuth und Todesursachen. (Wien, 1886)
Demologiai tanulmányok. (Bp., 1889)
Kritik der Vaccination-Statistik und neue Beiträge zur Lehre vom Impfschutze. (Washington, 1888
2. bőv. kiad. Berlin, 1889)
A budapesti túlzsúfolt lakások. (Bp., 1893)
Über den Zusammenhang zwischen Armuth und infectiösen Krankheiten. (Leipzig, 1894)
Mass und Gesetze der ehelichen Fruchtbarkeit. (Wien, 1894)
An Estimate of the Degree of Legitimate Natality. (London, 1895)
A himlőoltás véderejéről. (Bp., 1897)
Die seculäre Weltzählung. (Berlin, 1897)
Die Natalitäts- und Mortalitätsverhältnisse ungarischer Stadte in den Jahren 1875–1895. Thirring Gusztávval. (Bp., 1897)
Hitfelekezet, vagyonosság és foglalkozás befolyása a halálokokra. (Bp., 1898)
A felvidék eltótosodása. Nemzetiségi tanulmányok. (Bp., 1898)
A részvénytársulati statisztika reformja. (Bp., 1900).

Irodalom

Irod.: Thirring Gusztáv: K. J. emlékezete. (Földrajzi Közlemények, 1908)
Saile Tivadar Antal: K. J. hatása a statisztikai fejlődésére. (Bp., 1927)
Laky Dezső: A magyar statisztika nagy korszakának akadémikus képviselői. Megemlékezés K. J.-ről, br. Láng Lajosról és Vargha Gyuláról. (Bp., 1938)
Szabady Egon: A népességtudomány fejlődése Magyarországon. (Statisztikai Szemle, 1967)
Cseh- Szombathy László: A budapesti szegényügy és statisztikája K. J. szemléletében a XX. század elején. (Statisztikai Szemle, 1969)
Francis Galton és K. J. levelezése. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta Szabady Egon. (Demográfia, 1970)
Horváth Róbert: Kőrösy kiadatlan tudománytörténeti tanulmánya Schmeizel Mártonról. (Demográfia, 1970)
Saád József: K. K. (Magyar Szemle, 1995)
Emed, Alexander: A magyar statisztika atyja. K. J. (Mérleg, 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője