Korom Mihály
Korom Mihály

2024. július 21. Vasárnap

Korom Mihály

történész, levéltáros

Születési adatok

1928. július 1.

Magyarcsanád, Csanád vármegye

Halálozási adatok

2014. február 22.

Budapest

Temetési adatok

2014. március 21.

Budapest

Óbuda (hamvasztás utáni búcsúztatás)


Család

Nagyszülei: Korom Péter, S. Nagy Veronika [Nagy Sörés Veronika]; Bakai István, ?.

Szülei: Korom Mihály (1900. szept. 18. Apátfalva, Csanád vm.–1995. Magyarcsanád), az 1930-as évektől az illegális baloldali mozgalmak résztvevője, 1945 után a földigénylő bizottság helyi elnöke, Bakai Margit (1902. Magyarcsanád–1981. Magyarcsanád). Szülei agrárproletárok voltak, a II. világháború után tíz kh földet kaptak.

[id.] Korom Mihály testvérei: Korom Mátyás (1895. febr. 18. Magyarcsanád), Korom János (1898. dec. 21. Mezőhegyes).

[id.] Korom Mihály 1. felesége: Bakai Julianna (1897. szept. 3. Mezőhegyes, Békés vm.–1922. dec. 10. Magyarcsanád), Bakai János és Blastik Mária leánya. Özvegy.

 

Testvére: Korom Margit (1925. Magyarcsanád–1946. Magyarcsanád) és Korom Lajos (1926. okt. 16. Magyarcsanád–2004. Makó, Csongrád m.).

Felesége: 1955-től Kiss Etelka.

Gyermeke, fia: Korom Mihály (1958–); leánya: Korom Zsuzsanna (1961–).

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, polgári iskolai vizsgáit magánúton tette le, a makói kereskedelmi iskolában éretts. (1948). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen tanult (1948–1949), egyéves ösztöndíjjal Romániában folytatta tanulmányait (1949–1950), az ELTE BTK-n történelem szakon végzett (1952); közben a bukaresti Constantin Ion Parhon Egyetem ösztöndíjasa (1951).

A történelemtudományok kandidátusa (Moszkva, 1957; honosítva: Budapest, 1957), doktora (1976).

Életút

A Magyar Munkásmozgalmi Intézet tud. munkatársa (1952–1953), a moszkvai Lomonoszov Egyetem Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszéke aspiránsa (1953–1957). Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete tud. munkatársa és szekcióvezetője, majd az Intézet tud. titkára (1957–1960).

A Szegedi Tudományegyetem, ill. JATE BTK Tudományos Szocializmus Tanszéke tanszékvezető egy. docense (1960–1966), az ELTE BTK Tudományos Szocializmus Tanszéke, ill. Politikaelméleti Tanszéke tanszékvezető egy. docense (1966–1975), egy. tanára (1975. júl. 1.–1990. jún. 30.).

Az Új Magyar Központi Levéltár főigazgatója (1975–1978), a KLTE BTK (1978–1983) és a Politikai Főiskola egy. tanára, tud. kutatócsoport-vezetője (1983–1989).

A II. világháború magyarországi történetével, elsősorban annak befejező szakaszával, Magyarország II. világháborús szerepével és felelősségével, a magyarországi nemzeti ellenállási mozgalmak történetével, magyar közigazgatás-történettel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a II. világháború végén létrejött Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása körülményeinek tisztázása, a magyarországi fasizmus sajátosságainak feltárása terén. Különösen értékes a Szovjetunió magyarországi politikájával kapcsolatos forráskiadói tevékenysége, a moszkvai fegyverszüneti tárgyalások és a fegyverszüneti egyezmény nemzetközi összefüggéseivel kapcsolatos diplomáciatörténeti tevékenysége. Vizsgálta még az 1945 utáni ún. népi demokrácia kialakulásának helyi (Békés, Csongrád és Csanád megyei) eseményeit, a népi demokratikus forradalommal kapcsolatos ideológiai vitákat. Élete utolsó éveiben a magyarországi németek 1945 utáni sorsát, kitelepítésük történelmi jelentőségét és a világháború utáni kollektív felelősségrevonás összefüggéseit vizsgálta.

Elismertség

A Magyar Történeti Társulat titkára (1962–1966), igazgatóválasztmányának tagja (1966-tól).

Az Oktatási Minisztérium Marxizmus–Leninizmus Oktatási Főosztály Tudományos Szocializmus Szakbizottságának elnöke (1967-től).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1965).

Akadémiai Díj (1963).

Szerkesztés

A Történelmi Szemle szerkesztőbizottságának tagja (1966–1974).

Főbb művei

F. m.: önálló művei: A magyar fasizmus bukása. 1943–1945. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1957)
A népi demokratikus átalakulás feltételeinek létrejötte 1943–1945. A kand. értek. átd. magyar nyelvű változata. (Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete kiadványa. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1961)
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte és Magyarország átállása az antifasiszta koalíció oldalára. I–III. köt. Doktori értek. (Bp., 1974)
A magyar népi demokrácia története. 1944–1962. Szerk. Balogh Sándor és Jakab Sándor. Írta. Többekkel. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1978)
Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet. 1944–1945. (Bp., Akadémiai, 1981)
Népi demokráciánk születése. Népi bizottságok és nemzeti összefogás Kelet-Magyarországon 1944 őszén. (A Hajdú-Bihar Megyei Tanács VB kiadványa. Debrecen, 1981)
A népi bizottságok és a közigazgatás Magyarországon. 1944–1945. (Négy évtized 4. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1984)
A magyar népi demokrácia első évei. Tanulmánygyűjtemény. (Az MSZMP Politikai Főiskola Magyar Munkásmozgalom Története Tanszék kiadványa. Bp., 1986)
A magyar fegyverszünet 1945. (Négy évtized 13. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1987)
Magyar hétköznapok. Rákosi Mátyás két emigrációja között, 1945–1956. Botos Jánossal, Gyarmati Györggyel, Zinner Tiborral. (Bp., Minerva Kiadó, 1988).

F. m.: könyvfejezetei és szerk.: A tudományos szocializmus és a munkásmozgalom története. II. köt. 2. rész. Pintér Istvánnal és Szántó Györggyel. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1960)
A fasizmus bukása Magyarországon. Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon a második világháború időszakában. 1939–1945. (Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon. 1848–1948. II. köt. Bp., 1962)
A nácibarát és revíziós külpolitika végső következményei. Magyarország részvétele a második világháborúban. (A magyar nacionalizmus kialakulása és története. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1964)
A magyarországi partizánmozgalom a második világháború idején. (Fegyverrel a fasizmus ellen. Tanulmányok a magyar ellenállás és a partizánharcok történetéből. Szerk. Gazsi József és Pintér István. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1968)
Az ország felszabadulásának megindulása és az új élet első lépései Délkelet-Magyarországon. (Makó, az első felszabadult magyar város. I–III. köt. A III. kötetet szerk. is. Makó, 1974–1981)
A Hitler-ellenes nemzeti kormány megteremtésének fő kérdései Magyarországon a háború idején. (Tudományos Szocializmus Füzetek 32. Bp., 1975)
Az MKP legális vezető szervének és az MNFF-nak létrejötte a felszabadult országrészen, 1944 őszén. (Tudományos Szocializmus Füzetek 34. Bp., 1975)
Osztályok, pártok és a szövetségi politika néhány kérdése a magyar népi demokratikus forradalomban. Szerk. Izsák Lajossal. (Tudományos Szocializmus Füzetek 35. Bp., 1975)
Az antifasiszta nagyhatalmak háborús célkitűzései és a hitlerizmussal való szakítás lehetőségei. (Tudományos szocializmus füzetek 51. Magyarország felszabadulás utáni történetéhez. Tanulmányok. Szerk. is. Izsák Lajossal. Bp., 1979)
Nemzetgyűlési küldöttválasztások 1944 decemberében a felszabadult területek első politikai központjában, Szegeden és Dél-Magyarországon. (Tudományos szocializmus füzetek 59. A magyar népi demokrácia harmincöt évének történetéből. Tanulmányok. Szerk. is. Izsák Lajossal. Bp., 1980)
Az ország felszabadulásának megindulása és az elsőnek szabaddá vált magyar község kérdése. (Tudományos szocializmus füzetek 67. Magyarország felszabadulásának megindulása. Tanulmányok, dokumentumok. Szerk. is. Szeredi
Péterrel és Zielbauer Györggyel. Bp., 1982)
Tanulmányok a felszabadulás utáni ifjúsági mozgalmak történetéből. Szerk. Molnár Istvánnal és Szeredi Péterrel. (Tudományos szocializmus füzetek 73. Bp., 1983)
Összeomlás és újjászületés. Tanulmányok a legújabbkori magyar történelem egyes kérdéseihez. Szerk. Szeredi Péterrel. (Tudományos szocializmus füzetek. 77. Bp., 1984)
Az ifjúság és politikai szervezeteinek útkeresése a népi demokratikus forradalom első éveiben. Tanulmányok. Szerk. Molnár Istvánnal és Szeredi Péterrel. (Tudományos szocializmus füzetek 88. Bp., 1985)
Makó negyven éve szabad. A város felszabadulásának negyvenedik évfordulójára rendezett ünnepi ülés. Előadások. Szerk. (Várospolitikai füzetek. 6. Makó, 1985)
Népi demokráciánk történetéhez. Elmélet és megvalósulás. Tanulmányok. Szerk. Simon Péterrel és Szeredi Péterrel. (Tudományos szocializmus füzetek 102. Bp., 1988).

F. m.: tanulmányai: A magyarországi fasizmus bukásának és a népi demokratikus forradalom érlelődésének kérdéseihez. 1943–1945. 1–2. (Párttörténeti Közlemények, 1957. 1.–1958. 1.)
A kommunista párt és a szociáldemokrata párt 1944. okt. 10-i határozata a fasizmus elleni közös harcról és a munkásosztály egységének megteremtéséről. (Párttörténeti Közlemények, 1958. 3.)
A Kommunista Párt harca a munkásosztály vezette antifasiszta parasztegység megteremtéséért a második világháború időszakában. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Scientiae Socialismi. Szeged, 1964)
A szocialista állam fejlődésének kérdéseihez. (MM Tájékoztató, 1964)
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejöttének előzményeihez. (Párttörténeti Közlemények, 1965. 1.)
Megjegyzések Sipos János „A népi demokratikus forradalom magyarországi sajátosságaihoz” c. tanulmányához. (Magyar Filozófiai Szemle, 1965. 1.)
A népi demokratikus forradalom előfeltételeiről. Korreferátum. (Tájékoztató, 1965. 3.)
Huszonöt esztendő emlékezete. A kommunisták szövetségi politikája és a magyar államiság újjászületése. (Pártélet, 1969. 12.)
A népi demokratikus forradalom kibontakozásának nemzetközi feltételeiről. (Elméleti és módszertani közlemények, 1970)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejöttének nemzetközi és belső körülményei. (A népi Magyarország negyedszázada. Nemzetközi tudományos ülésszak Magyarország felszabadulásának 25. évfordulóján. Szerk. Blaskovits János és Zsilák András. Bp., Akadémiai, 1972)
Magyar rendszermentő kísérletek Nyugaton és a szövetséges nagyhatalmak politikája a háború döntő fordulatától 1944 őszéig. (Történelmi Szemle, 1972. 3-4.)
Möglichkeiten und Absichten einer ungarischen Umstellung in der zweiten Hälfte des Monats Oktober 1944. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1974)
Magyar átállási lehetőségek és tervek 1944. okt. második felében és nov.-ben. (Hadtörténelmi Közlemények, 1974. 2.)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány létrehozásának előkészítése. (Párttörténeti Közlemények, 1974. 4.)
Horthy kísérlete a háborúból való kilépésre és a szövetséges nagyhatalmak politikája. 1–2. (Századok, 1974. 4.–1974. 5-6.)
Horthy küldöttségének 1944. okt. eleji moszkvai tárgyalásai. Az előzetes fegyverszüneti egyezmény aláírása. (Tájékoztató, 1974. 5.)
Die Kriegszielsetzung der antifaschistischen grossmächte und die möglichkeiten für einem Austritt aus der faschistischen Koalition im Jahre 1944. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Historica, 1975)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága és a nemzetgyűlési választások. (Történelmi Szemle, 1975. 1.)
Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár megye a felszabadulás után. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1975. 1.)
Szakítás a fasiszta szövetséggel. A fegyverszüneti egyezmény megkötése 1945. jan. 20-án. (Hadtörténelmi Közlemények, 1975. 2.)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása. (Századok, 1976. 4.)
A Márciusi Front és a függetlenségi mozgalom. (Honismeret, 1977. 5.)
Az észak-magyarországi nemzetgyűlési követek megválasztása 1944 decemberében. (Borsodi Szemle, 1979. 4.)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása Békés megyében 1944 decemberében. (Békési Élet, 1980. 1.)
Nemzetgyűlési küldöttválasztások 1944 decemberében a Tiszántúl északi részén. (Magyar történeti tanulmányok, 1980. 13.)
Debrecen ideiglenes fővárossá válásának előzményei és körülményei 1944-ben. (Debreceni Szemle, 1981. 1. és Tanulmányok a magyar népi demokrácia negyven évéről. Szerk. Molnár János, Orbán Sándor, Urbán Károly. Bp., 1985)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőinek megválasztása 1944 decemberében. (Századok, 1982. 2.)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása 1944 decemberében Szolnok és Pest megyék városaiban. (Magyar történeti tanulmányok, 1982. 15.)
Dálnoki Miklós Béla. (Társadalmi Szemle, 1982. 11. és Politikuspályák. Szerk. Sánta Ilona. Bp., 1984)
A magyar népi demokratikus átalakulás néhány sajátossága. 1944–1948. (Történelmi ismeret, történelmi tudat. A felszabadulás utáni történelem oktatásának feladatai. Országos elméleti tanácskozás. Bp., 1983. okt. 20–21. Előadások. Szerk. Balogh Sándor. Bp., 1984)
Az új magyar államiság megszületése. (Magyarország 1944-ben. Tudományos tanácskozás. Bp., 1984. jún. 14. Előadások. Szerk. Orbán Sándor. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1984)
A debreceni kormány és a magyar fegyverszüneti egyezmény aláírása. 1945. jan. 20. (Debreceni Szemle, 1984. 1.) Az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejöttének történelmi jelentősége. (Debreceni Szemle, 1984. 2.)
A magyar népi demokrácia első évei. 1944–1948. (Valóság, 1984. 3.)
Osztályok és magatartásuk Magyarországon a felszabadulás időszakában. (A Politikai Főiskola Közleményei, 1984. 3-4.)
A magyar népi demokrácia megszületése: a társadalmi átalakulás külső és belső feltételei. (Párttörténeti Közlemények, 1984. 4.)
A népi demokratikus hatalom lérejötte – sorsforduló Magyarország történelmében. (Honismeret, 1984. 4.)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány előkészítése, megalakulása és első intézkedései. (A népi demokratikus átalakulás kezdetei és a magyar államiság. A Debrecenben 1984. dec. 14-én megrendezett tudományos emlékülésen elhangzott tanulmányok és előadások. Szerk. Marosi Endre. Debrecen, 1985)
Az új, a népi demokratikus magyar államiság megszületése 1944-ben. (Egy tiszántúli város felszabadulása és újrakezdése. A Magyar Történelmi Társulat 1985. okt. 12-én Kisújszálláson rendezett országos konferenciájának előadásai. Szerk. Szabolcs Ottó. Bp., 1985)
A népi demokratikus hatalom kiépülése Nyugat-Magyarországon. (Vasi Szemle, 1985. 2.)
A nemzeti bizottságok Magyarországon. (Állam és Igazgatás, 1985. 4.)
A népi demokratikus forradalmak regionális történelmi beágyazottsága. (A népi demokratikus forradalmak elméleti és történeti kérdései. Elméleti tanácskozás. 1985. okt. 24. Előadások és hozzászólások. Szerk. Csonka Rózsa és Harsányi Iván. Bp., 1986)
A második bécsi döntéstől a fegyverszünetig. (Tanulmányok Erdély történetéből. Szakmai konferencia Debrecenben, 1987. okt. 9–10. Előadások. Szerk. Rácz István. Debrecen, 1988)
A személyi kultusz és legfőbb következményei az európai népi demokráciákban. (A szocializmus koncepciói és gyakorlata az 1950-es években. Tudományos vita. 1987. jún. 24. Előadások. Szerk. Csonka Rózsa és Harsányi Iván. Bp., 1989)
A moszkvai magyar kommunista emigráció 1944. őszi megbeszélései a programkészítésről. Közli: K. M. (Múltunk, 1993. 1.)
Miért nem alakulhatott magyar légió a Szovjetunióban a második világháború alatt? – A Magyar Frontban részt vett politikai erők és tevékenységük fő jellemzői. (Magyarország 1944. III. köt. Fejezetek az ellenállás történetéből. Szerk. M. Kiss Sándor. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejöttének nemzetközi és hazai körülményei. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Tanulmányok. Szerk. Feitl István. Bp., Politikatörténeti Alapítvány, 1995)
A magyar és a lengyel 1944–1945-ös földreform alapelveinek hasonlósága. (Agrártörténeti Szemle, 1995. 1-4.)
A magyar földreform-koncepció kidolgozása 1944 őszén. (Debreceni Szemle, 1995. 2.)
A Rákosi-uralom legfőbb törvénysértő szerve és fő felelősei. (Vissza a történelemhez… Emlékkönyv Balogh Sándor 70. születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Izsák Lajos és Stemler Gyula. Bp., 1996)
Az elhurcolás és a szülőföldről való elűzés néhány kérdése. (A magyarországi németek elhurcolása és elűzése. Válogatott szemelvények a korabeli magyar sajtóból. 1944–1948. Szerk. Zielbauer György. Az Országos Német Önkormányzat kiadványa. Bp., 1996)
Nagy Imre és az 1945-ös földreform koncepciójának, kormányrendeletének kidolgozása. (Múltunk, 1996. 1.)
Az Atlanti Chartától a potsdami kollektív büntetésig. A magyarországi német kitelepítés történetéhez. (A magyarországi németek hozzájárulása a közös haza építéséhez. Tudományos tanácskozás az elűzés 50. évfordulóján. Előadások. Szerk. Zielbauer György. Bp., 1996 és Múltunk, 1998. 3.)
A Márciusi Front az újabb tudományos kutatások tükrében. (Az Erdei Ferenc Társaság füzetei 9. A Márciusi Front. Szerk. Tóth Ferenc. Makó, 1997)
A magyar kommunista emigráció vezetőinek tevékenysége a Szovjetunióban a második világháború alatt. (Múltunk, 1997. 2.)
Az Atlanti Chartától a potsdami kollektív büntetésig. A magyarországi német kitelepítés történetéhez. (Századok, 1998. 3.)
A hatalomgyakorlás „stabilitása”. Államvédelmi Bizottság Magyarországon. 1948–1953. (Új Horizont. Irodalmi, művészeti és tudományos folyóirat, 1998. 5-6.)
Győzelem a vereségben. Finnország önvédelmi háborúja. (Új Horizont. Irodalmi, művészeti és tudományos folyóirat, 2000. 1.).

Irodalom

Irod.: műveiről: Borus József: K. M.: A fasizmus bukása Magyarországon. 1943–1945. (Párttörténeti Közlemények, 1961. 3.)
Pamlényi Ervin:
K. M.: A fasizmus bukása Magyarországon. 1943–1945. (Magyar Nemzet, 1961. aug. 6.)
Szíj Rezső: K. M.: A fasizmus bukása Magyarországon. 1943–1945. (Könyvtáros, 1961. 11.)
Izsák Lajos: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte és Magyarország átállása az antifasiszta koalíció oldalára. Beszámoló K. M. doktori disszertációjának vitájáról. (Századok, 1977. 5.)
Baranyi Béla: Egy szerző két könyve népi demokráciánk születéséről. K. M.: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet. 1944–1945. és K. M.: Népi demokráciánk születése. Népi bizottságok és nemzeti összefogás Kelet-Magyarországon 1944 őszén. (Debreceni Szemle, 1981. 2.)
Miklósvári Sándor: K. M.: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet. 1944–1945. (Történelemtanítás, 1981. 5.)
Strassenreiter Erzsébet: K. M.: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet. 1944–1945. (Társadalmi Szemle, 1981. 10.)
Izsák Lajos: A magyar népi demokrácia kezdetei. K. M.: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet. 1944–1945. (Párttörténeti Közlemények, 1982. 1.)
Kiss György: Két Magyarország egymás mellett. K. M.: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet. 1944–1945. (Népszabadság, 1982. jún. 24.)
Sarlós Béla: K. M.: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet. 1944–1945. (Magyar Tudomány, 1982. 4.)
Strassenreiter Erzsébet: K. M.: Népi demokráciánk születése. Népi bizottságok és nemzeti összefogás Kelet-Magyarországon 1944 őszén. (Párttörténeti Közlemények, 1982. 4.)
Szőke Domonkos: K. M.: Népi demokráciánk születése. Népi bizottságok és nemzeti összefogás Kelet-Magyarországon 1944 őszén. (Hevesi Szemle, 1982. 2.)
Zielbauer György: K. M.: Népi demokráciánk születése. Népi bizottságok és nemzeti összefogás Kelet-Magyarországon 1944 őszén. (Történelemtanítás, 1982. 5.)
Föglein Gizella: K. M.: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet. 1944–1945. (Századok, 1983. 2.)
Nagy Kázmér: K. M.: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet. 1944–1945. (Kritika, 1983. 7.)
Ölvedi Ignác: Három hónap jelen. K. M.: Népi demokráciánk születése. Népi bizottságok és nemzeti összefogás Kelet-Magyarországon 1944 őszén. (Élet és Irodalom, 1983. 3.)
Szeredi Péter: Ankét K. M. Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet. 1944–1945. c. könyvéről. (Történelmi Szemle, 1983. 3-4.)
Tóth Sándor: K. M.: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet. 1944–1945. (Hadtörténelmi Közlemények, 1983. 4.)
Ölvedi Ignác: Népi demokráciánk születése. K. M.: Népi bizottságok és nemzeti összefogás Kelet-Magyarországon 1944 őszén. (Századok, 1984. 3.)
Botos János: Négy évtized. Új sorozat közelmúltunk történelméről. K. M.: A népi bizottságok és a közigazgatás Magyarországon. 1944–1945. (Párttörténeti Közlemények, 1985. 1.)
Gyarmati György: Az 1945 utáni első évtizedről. K. M.: A népi bizottságok és a közigazgatás Magyarországon. 1944–1945. (Alföld, 1986. 6.)
Pelle János: Kompország fegyverszünete. (Könyvvilág, 1987. 10.)
Zielbauer György: A Négy évtized sorozat új kötete. K. M.: A magyar fegyverszünet 1945. (Vas Népe, 1987. okt. 17.)
Szakály Sándor: K. M.: A magyar fegyverszünet 1945. (Palócföld, 1988. 4.)
Tóth Sándor: Új államiságunk megszületése. K. M.: A magyar fegyverszünet 1945. (Népszabadság, 1988. márc. 24.).

Irod.: források: Daniss Győző: Népi bizottságok a felszabadulás után. Beszélgetés Korom Mihály történésszel. (Élet és Tudomány, 1985. 12.)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1999)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Elhunyt dr. Korom Mihály történész. (Népszabadság, 2014. márc. 8.)
In memoriam Korom Mihály. (Levéltári Közlemények, 2014. 1-2.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZ64-Q1Q (Korom Mátyás születési anyakönyve, 1895)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3Z-F91J (Korom János születési anyakönyve, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J37-Z97D (Korom Mihály születési anyakönyve, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1P-BFKS (Korom Mihály és Bakai Julianna házassági anyakönyve, 1921)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1P-P8JF (Korom Mihályné Bakai Julianna halotti anyakönyve, 1922)

 

https://mnl.gov.hu/mnl/ol/korom_mihaly (Elhunyt Korom Mihály, 2014)

Megjegyzések

Művei bibliográfiákban összekeverve Korom Mihály (1927–1993) politikus, jogász munkáival.

Szerző: Kozák Péter

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője