Korodi Albert
Korodi Albert

2024. december 7. Szombat

Korodi Albert

fizikus

Névváltozatok

1950-ig Kornfeld Albert 

Születési adatok

1898. július 20.

Budapest

Halálozási adatok

1995. március 28.

Budapest


Család

Zsidó családból származott, a Kornfeld bárói család távoli rokona. Kornfeld Zsigmond nagyapja unokatestvére volt. Testvére: Kornfeld Klára, Lax Péter, Abel-díjas matematikus édesanyja. Leánya: Korodi Ilona matematikatanár, Ratkó István (1943–2012) matematikus, kandidátus felesége. Fia: Korodi Mihály. 

Iskola

A budapesti Markó utcai főreáliskolában éretts. (1916), ahol matematikatanára Fröhlich Károly és Pólya György volt; két évfolyammal lejjebb járt Gábor Dénes. Középiskolás korában az országos matematikai tanulóverseny (Eötvös-verseny győztese) és a fizikai tanulóverseny (Károly Irén-díj) 3. helyezettje. A budapesti József Műegyetem Gépészmérnöki Karán (1916–1920) és a Berlin-charlottenburgi Műszaki Egyetemen tanult (1920–1921), Berlinben villamosmérnöki okl. szerzett (1921), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952). 

Életút

A Berlin-charlottenburgi Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar Elméleti Elektrotechnika Tanszéke laboratóriumi asszisztense (1921–1922). Tanulmányai befejezése után Berlinben telepedett le, ahol előbb egy gépgyár, majd a berlini nagyfeszültségű berendezések kutatóintézetének kutatómérnöke és az AEG kutatóintézete csoportvezető mérnöke (1922–1933). A fasizmus uralomra jutása után visszatért Magyarországra: állástalan mérnök (1933–1934), a Vatea-cég kutatómérnöke (1934), a magyar Philips-rádiógyár kutatómérnöke (1934–1936), csoportvezető mérnöke (1936–1938), főkonstruktora és laboratóriumvezető főmérnöke (1938–1950). A Távközlési Kutatóintézet (TKI) tud. főmunkatársa, tud. csoportvezetője (1950–1968), nyugdíjas tud. tanácsadója (1968–1978). 

Nagyfeszültségű elektromos terekben végzett mérésekkel, elméleti rádiótechnikával, információátviteli rendszertechnikával, az elektromágneses hullámok terjedésével és szóródásával különféle közegekben, a mikrohullámú rádióösszeköttetések kérdéseivel, sztochasztikus folyamatok vizsgálatával foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a folyékony fém elektrodinamikus szivattyúzásával működő hűtőgép megvalósításában (Einstein–Szilárd-féle hűtőgép-szabadalom). Gábor Dénessel, Szilárd Leóval, Albert Einsteinnel dolgozott együtt. Elsőként foglalkozott Magyarországon információelmélettel, a szaktudomány első főiskolai jegyzetének szerzője (Bevezetés az információ elméletébe, 1954). 

Emlékezet

Budapesten született, középiskolai tanulmányait is ott végezte, gyermekkori barátai Jendrassik György és Szilárd Leó voltak. Egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen kezdte meg, a numerus clausus miatt Berlinben fejezte be (villamosmérnökként, 1921-ben). Tanulmányai után tudományos pályafutását Berlinben kezdte meg: magasfeszültségű berendezések tervezésével és szerkesztésével foglalkozott. Berlinben, Szilárd Leó révén megismerkedett Albert Einsteinnel, s több közös műszaki fejlesztésben vett részt. Hazatérése után, Patai Imre vállalkozásához, a Vateához csatlakozott, ahol rádiócsöveket tervezett. A Vatea céget megvette a holland Philips-gyár, ahol megbízták rádiókészülékek minőség-ellenőrzésével. Itt érdeklődése a rádiótechnika, majd a mikrohullámú rádióösszeköttetések kérdései felé fordult. A cég államosítása után a TKI-ban kutatásai kibővültek haditechnikai fejlesztésekkel és informatikai alapkutatásokkal. Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el. Írásai közül igen sok nem publikus (titkos) belső kiadványokban jelentek meg. Tudományos tevékenysége még feltáratlan. 

Elismertség

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Neumann János Matematikai Társaság és a Híradástechnikai Tudományos Egyesület t. tagja.

Elismerés

Puskás Tivadar-emlékérem (1993). 

Szerkesztés

A Spectrum és a Proceedings of the National Academy of Sciences of USA külső munkatársa, felkért referense. 

Főbb művei

F. m.: Rádiótechnika. I–II. köt. Vevőkészülékek és alkatrészeinek elmélete és gyakorlata. Az Állami Műszaki Főiskola jegyzete. Barta Istvánnal. (Bp., 1950–1951)
Bevezetés az információ elméletébe. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1954)
Találkozásom Albert Einsteinnel. (Fizikai Szemle, 1979). 

Irodalom

Irod.: Palló Gábor: Emlékszilánkok Szilárd Leóról. Interjú K. A.-tel. (Fizikai Szemle, 1991)
Oláh Vera: Interjú a 77 évvel ezelőtti matematikai tanulóverseny győztesével, Kornfeld Alberttel. (Matematikai Lapok, 1993)
Kedves Ferenc: K. A. 1898–1995. (Fizikai Szemle, 1995). 

Megjegyzések

Lexikonok eltérő halálozási adata: márc. 28.! Nekrológja szerint ápr. 28-án hunyt el.! 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője