Korán Imre
gépészmérnök, közgazdász
Születési adatok
1904. december 15.
Mezőzombor, Zemplén vármegye
Halálozási adatok
1995. június 4.
Budapest
Család
Sz: Korán József (†1934) földműves, napszámos, Szűcs Lídia. F: 1933-tól Szendrei Ilona, Szendrei Lajos vasúti pályaőr leánya.Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában, a polgárit Tokajban és Szerencsen végezte, a miskolci reáliskolában éretts. (1926); közben a miskolci Szilágyi és Diskant Gyár géplakatos tanonca. A bp.-i József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1931), az MKKE-n doktorált (1968); a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1968), doktora (1976).Életút
A bp.-i Haditechnikai Intézet napidíjas polgári mérnöke (1931–1935), egyúttal a József Műegyetem Aerodinamikai Tanszékének tanársegéde (1934–1935). A MÁVAG gyártervezője, gyárépítés-vezetője (1935–1937), a MÁVAG Diósgyőri Újgyárának üzemvezető mérnöke (1937–1945), a MÁVAG borsodi Nehézipari Kombinátjának alapító igazgatója (1945–1948). A bp.-i Nehézipari Központ (NIK), ill. az Általános Gépipari Központ gépberendezési csoportvezetője és a NIK Általános Gépipari Központ termelési osztályvezetője (1948–1951). A Nikex Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat (1951–1953), majd a Komplex Nagyberendezések Export–Import Vállalata szakvezetője és a Közgazdasági Osztály vezetője (1953–1960). A Hőenergia-gazdasági és Tervező Vállalat vezető tervezője (1960–1962), a Vasipari Kutató Intézet (VASKUT) tud. főmunkatársa, tud. tanácsadója (1962–1971), a Terv és Koordinációs Osztály Módszertani Csoportjának vezetője (1966–1971). Az MKKE Külkereskedelem Szak Külkereskedelem Gazdaságtana Tanszék előadója (1952–1963), c. egy. docense (1963–1965), egy. docense (1965-től); egyúttal a Munkaügyi Minisztérium (MM) hivatásos szakértője (1960-tól). Tudományos pályafutásának kezdetén ballisztikai légellenállás-számításokkal foglalkozott, majd részt vett a bp.-i műegyetemi aerodinamikai intézeti szélcsatorna tervezésében. A MÁVAG és különböző jogutódjai szolgálatában elsősorban gyártervezői és gyárrészleg-építői kérdéseket vizsgált, ill. jelentős szerepet játszott a II. vh. után a MÁVAG lerombolt és részben leállt üzemeinek újraindításában. A NIK osztályvezetőjeként öt nagy nehézipari vállalat gépparkját újította fel és korszerűsítette, egyúttal a magyar–szovjet kereskedelmi szerződések nehézipari szakértőjeként is tevékenykedett. A Brüsszeli Világkiállítás (1958) alkalmából elkészítette a magyar gépipar (energetikai, bányászati és kohászati, építő- és építőanyag-ipari, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari, valamint vegyipari gépipar) fejlődését az elmúlt száz évben. Elsősorban ezen kereskedelmi kamarai kiadvány számára, felkérésre elkészített belső tanulmány miatt érdeklődése a műszaki kutatás gazdaságtani elvei és módszerei intézeti és ágazati fejlesztésének kérdései, a gazdasági jövőkutatás és a műszaki külkereskedelem helyzetének elemzése felé fordult. Nemzetközileg is egyedülállóan új gazdasági rendszer-hierarchiát állított fel az ún. természet és társadalom anyagcseréjét megvalósító gazdaság szerveződésének vizsgálatára. Alapvetően új eljárást dolgozott ki a minőségi változások gazdasági folyamatokban való mérésére. További kutatási területei: az energetikai gépgyártás rövid és hosszú távú vizsgálata, ipari és fűtőerőművek közgazdasági és energiagazdálkodási vizsgálata. Az MTA Szilárdtestfizikai Komplex Bizottsága tagja (1970-től). A Magyar Közgazdasági Társaság és a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) tagja. Az Országos Tervhivatal (OT) Energetikai Bizottsága (1960-tól) és Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) tagja (1968–1971).Emlékezet
Sztálin Vasmű Emlékérem (1953).Főbb művei
F. m.: A levegő hőmérsékletének befolyása a lőtávolságra. – A kísérleti alapon számított röppálya. (Magyar Katonai Szemle, 1935)Súlytényezők. – Légvédelmi behatástáblázatok. (Magyar Katonai Szemle, 1936)
Diósgyőri Vas-, Acél- és Gépgyár. (Szén és Acél, 1945)
A Diósgyári Állami Vas-, Acél- és Gépgyár termelési mérlege 1946-ban. (Szén és Acél, 1946)
A Diósgyári Állami Vas-, Acél- és Gépgyár termelési mérlege 1947-ben. (Szén és Acél, 1947)
A Diósgyári Állami Vas-, Acél- és Gépgyár története. Ács Á.-val. (Nehézipar, 1947)
A Diósgyári Állami Vas-, Acél- és Gépgyár fejlődése a hároméves terv keretében. (Nehézipar, 1947 és Magyar Technika, 1947)
A gépek és a gépi berendezések forgalma a kapitalista világpiacon. (Közgazdasági Szemle, 1955)
Szerszámgépgyártás és a nemzetközi géppiac. (Gép, 1956)
A műszaki külkereskedelem alapismeretei. I–II. köt. Egy. tankönyv. (Bp., 1957–1958)
Erősáramú berendezések nemzetközi termelése és kereskedelme. (Elektrotechnika, 1958)
Hungary, a Manufacturer of Power Machinery. (Hungarian Heavy Industries, 1959)
Nagyberendezések exportjának ipari fővállalkozása. – A vízerőgépek árualapjának fejlesztése. (Külkereskedelem, 1959)
A dízelmotorok és gázturbinák nemzetközi versenyéről. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1960)
Development of Seamless Steel Tube Manufacturing Technologies. (Periodica Polytechnica, 1960)
The Expansion of Up-to-date Pilger Tube Mills. (Hungarian Heavy Industries, 1960)
Vízgépek nemzetközi kereskedelme. (Külkereskedelem, 1961)
Some Important Technical – Economic Factors of Seamless Tube Production. (Periodica Polytechnica. Chemical Engineering, 1961)
Hőszolgáltató erőművek főberendezéseinek árarányai. – Hőszolgáltató erőművek gőzparamétereinek kiválasztása. (Ipari Energiagazdálkodás, 1962)
Installation of Heat Producing Power Plants. (Hungarian Heavy Industries, 1962)
Nagyszilárdságú és magas folyáshatárú acélminőség hegesztett szerkezetek számára. Kovács S.-sel. (Gépgyártástechnológia, 1963)
Nagy folyáshatárú és jól hegeszthető MTA-50 acélfajta alkalmazásának gazdaságossága. Kovács Sándorral. – Vákuumban olvasztó technológiák műszaki gazdasági helyzete. – Korrózióálló acélok hazai fejlesztésének műszaki-gazdasági háttere. (A Vasipari Kutató Intézet Évkönyve, 1965)
Áruismeret és világpiac. I–II. köt. Egy. tankönyv. (Bp., 1965
spanyolul: 1966)
A vasipari intézeti kutatás jellege és eredményei. (Ipargazdaság, 1966)
Gépipari termékeink színvonalának mérési kérdései. (Gépgyártástechnológia, 1966)
Logikai módszerek az ágazati kutatás értékelésére. – A kutatások értékelési elvének és módszerének fejlődése. (Kohászati Lapok, 1966)
Elemző árutan. Külkereskedelmi mérnök-közgazdászok számára. I–II. köt. (Bp., 1966–1967)
Kutatások értékelése a Vasipari Kutató Intézetben. 1961–1966. Kand. értek. (Bp., 1967)
Szellemi termékek nemzetközi kereskedelme. (Külkereskedelem, 1967)
Anyagminőségek és költségek függvénykapcsolata a vaskohászatban. – Kutatási eredmények önálló értékelése. – Sav- és hőálló acélok kutatása. (A Vasipari Kutató Intézet Évkönyve, 1967)
A magyar vaskohászat műszaki-gazdasági mutatóinak elemzése. (A VASKUT kiadványa. Bp., 1968)
Vaskohászatunk helyzetének és fejlesztési kérdéseinek vizsgálata. (A VASKUT kiadványa. Bp., 1968)
Vaskohászatunk távlatának elemzése. (A VASKUT kiadványa. Bp., 1968)
A piacra utalt kutatás. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1969)
Nyersvasgyártásunk gazdaságosságának kérdései. – Kutatmányok licenciaérték-számításának tapasztalatai és fejlesztése. (A Vasipari Kutató Intézet Évkönyve, 1969)
A vas- és acélipar fejlődésének általános irányelvei. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1970)
A magyar vaskohászat perspektívája. (Valóság, 1970)
Az önálló ipari kutatóintézeti gazdálkodás sajátosságai az új mechanizmusban. (Közgazdasági Szemle, 1971)
Az előrejelzés – prognosztika – munkamódszerei. (Marketing Piackutatás, 1971)
Piackutatás és piacelemzés a külkereskedelemben. (Bp., 1971)
Mérnökök közgazdasági képzése külkereskedelmi szakon. (Felsőoktatási Szemle, 1972)
Feltételezések az acélgyártás jövőjéről. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1972)
Új értékelő eljárások az ipari kutatásban. (Tudományszervezési Tanácsadó, 1972)
Termelőeszközök piackutatása a külkereskedelemben. Szerk. (Bp., 1972)
Jövőkutatás és gazdasági előrejelzés. Monográfia. (Bp., 1972
és tanulmány: Valóság, 1973)
A gazdasági prognosztika elveinek és módszereinek fejlesztése. Doktori értek. (Bp., 1973)
Gazdasági prognosztika. Alapelvek, módszertan, az alkalmazás. Egy. tankönyv. (Bp., 1978)
Fémek nyersanyagainak helyzet- és jövőképe a világmodellekben. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1979)
Világmodellek. A Római Klub jelentésétől az ENSZ kezdeményezéséig. Az előszót G. Márkus György írta. (Bp., 1980)
Áruismeret a külkereskedelmi szakos közgazdászok számára. (Az áruismeret tanításának korszerű szemlélete. Bp., 1980)
Népi írók a diósgyőri vasgyárban. (Honismeret, 1982)
Vállalati prognosztika. Alapelvek, előrejelzési esettanulmányok matematikai-statisztikai módszerekkel. Besenyei Lajossal. (A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Prognosztikai Szakosztályának kiadványa. Bp., 1982)
Általános elvek a vállalati prognosztikában. (Egyetemi Szemle, 1983)
A távlatok a világmodellekben. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1983)
A tanulásnak nincsenek határai. (Egyetemi Szemle, 1984)
Az idő sodrásában. Életút-tanulmány. (A Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézete kiadványa. Bp., 1989)
A jövő építőkövei a jelenben, a jövő útjai. (A Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézete kiadványa. Bp., 1990).
Irodalom
Irod.: Haraszthy Ágnes: K. I.: Jövőkutatás és gazdasági előrejelzés. (Magyar Tudomány, 1972)Nováky Erzsébet: Gazdasági prognosztika. Alapelvek, módszertan, az alkalmazás. (Magyar Tudomány, 1980)
Ujvári József: K. I.: Világmodellek. A Római Klub jelentésétől az ENSZ kezdeményezéséig. (Szigma, 1982)
Hideg Éva: K. I.: Világmodellek. A Római Klub jelentésétől az ENSZ kezdeményezéséig. (Egyetemi Szemle, 1982)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)