Kenyeres Júlia
Kenyeres Júlia

2024. április 19. Péntek

Kenyeres Júlia

újságíró, szerkesztő

Névváltozatok

Korach Julianna 

Születési adatok

1895. december 11.

Letenye, Zala vármegye

Halálozási adatok

1959. december 30.

Budapest


Család

Sz: Korach Fülöp, Singer Berta. Apja adótiszt volt, akit Gölnicbányáról Letenyére, majd Fiumébe helyeztek. Testvére: Korach Mór (1888–1975) vegyészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja és Komját Aladár (1891–1937) költő. 

Iskola

Elemi és középiskoláit Fiumében végezte, a budapesti tudományegyetemen matematika–fizika szakon (1915–1916), majd az orvostudományi karon tanult tovább (1916–1918); tanulmányait nem fejezte be. 

Életút

Diákévei alatt a Galilei Kör tagja, majd Kassák Lajos A Tett (1915–1916) és Ma c. folyóiratának munkatársa (1916–1918). A KMP tagja (1918. dec.), a Tanácsköztársaság alatt a „szocializált mozgóképüzemek” politikai biztosának művészeti helyettese (1919). 

A bukás után Bolognában, Faenzában, Bécsben (1920–1922), majd Berlinben élt; Berlinben a legálisan működő német kommunista párt propagandistájaként, üzemi lapszerkesztőként tevékenykedett (1922–1932). Moszkvában telepedett le (1932), a Komintern spanyol referense és az ún. Lenin-iskolán a párttörténet és a marxizmus-leninizmus előadó tanára (1932–1936). A spanyol polgárháborúban a Nemzetközi Brigádok tagjaként, a köztársaságiak oldalán harcolt (1936–1938), súlyosan megbetegedett, s gyógykezelésre Franciaországba utazott (1938). Felépülése után ismét a Szovjetunióban élt (1939–1947); Moszkvában, a II. világháború alatt, a Komintern spanyol káderképző iskolájának előadója, a moszkvai Kossuth Rádió munkatársa (1942–1945). 

 

Magyarországra történt visszatérése után a Magyar Rádió főmunkatársa, az MDP Pártfőiskola tanára (1947–1950), a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgató-helyettese (1950–1957). 

Tudományos írásaiban általános aktuálpolitikai, ideológiai és munkásmozgalmi kérdésekkel foglalkozott. Néhány irodalomtörténeti dolgozatot is közölt testvéréről, Komját Aladárról. 

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Mező Imre úti Munkásmozgalmi Pantheonban (= Kerepesi úti Temetőben) nyugszik. Nevét vette fel a letenyei Kenyeres Júlia Gimnázium (1990-ig) és a balatongyöröki Kenyeres Júlia KISZ-tábor, valamint róla nevezték el a budapesti Tóth Kálmán utcai általános iskolát is (1973-ig). 

Főbb művei

F. m.: Egy költő útja. (Emberség, 1947)
A szabadságharc és a nemzetközi politika. (Társadalmi Szemle, 1948 és Forradalom és szabadságharc. 1848–1849. Bp., 1948)
A Szovjetunió békepolitikája sikerének forrásai. (Az MDP KV Oktatási Osztálya kiadványa. Bp., 1950)

 

írásai a Társadalmi Szemlében: Szovjetunió – a világ legdemokratikusabb választása. – Az Egyesült Nemzetek Szervezetének hatodik ülésszaka. (1951)
A szocialista népgazdaság újabb győzelme. – Indokína és Genf. (1954)
A jobboldali szocialisták mai politikája. – A nemzetközi helyzet alakulásáról. (1955)
Lenin a proletárdiktatúra államáról. (1957). 

Irodalom

Irod.: K. J. élete és munkássága. (Letenye, 1971)
Munkásmozgalom-történeti lexikon. (Bp., 1972)
Élni emberül. A munkásmozgalom Zala megyei harcosai Életrajzgyűjtemény. (Zalaegerszeg, 1980)
Zalai életrajzi kislexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője