Konecsni István
Konecsni István

2022. július 6. Szerda

Konecsni István

botanikus, mikológus, mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1919. május 4.

Gyömrő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1988. július 17.

Budapest

Temetési adatok

1988. augusztus 5.

Budapest

Farkasrét


Iskola

Az ELTE Élet- és Földtudományi Karán biológia–földrajz szakos középiskolai tanári okl. (1953), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1962). 

Életút

Az Országos Kémiai Intézet ellenőre, kutatómérnöke (1942–1953), az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI), ill. a Központi Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet tud. munkatársa, tud. főmunkatársa (1953–1979). 

Élelmiszer-vizsgálatokkal, elsősorban a gombamérgezések diagnosztikai kérdéseivel, különböző élőhelyek gombavilágának mikoökológiai és mikocönológiai vizsgálatával foglalkozott. Alapvető szerepet játszott a magyarországi gombatérképezés megindításában, ill. a munka irányításában, részt vett a gombászati szakoktatásban. További kutatási területei: a gombaszabványosítás tudományos jelentősége; ehető gombafajok kémiai összetételének vizsgálata; gyümölcsfák gombás megbetegedései és az ellenük való természetes védelem; magyarországi természetvédelmi területek és homoki erdőtelepítések gombapopulációja. Számos népszerű gombászati írás szerzője és gomba-határozókulcsok szerkesztője. 

Emlékezet

Gyömrőn született, Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el. A Farkasréti Temetőben nyugszik. 

Elismertség

Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Mikológiai Társaságának elnöke (1979–1982), t. elnöke (1982–1988). 

Főbb művei

F. m.: Adatok néhány kalaposgomba-faj ökológiájának ismeretéhez. – Limnológiai vizsgálatok a tatai Öregtavon. (Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet Évkönyve. Bp., 1961)
Gombaökológiai és cönológiai vizsgálatok. 2. A gyömrői homoki feketefenyő erdő gombái. (Mikológiai Közlemények, 1967)
Mikocönológiai és ökológiai vizsgálatok a homoki erdőtípusokban. (Mikológiai Közlemények, 1968)
Gombaökológiai és cönológiai vizsgálatok. 3. Adatok a gombamennyiség és a talajnedvesség összefüggéséhez. (Mikológiai Közlemények, 1969)
Gombaökológiai és cönológiai vizsgálatok. 4. Adatok a csévharaszti természetvédelmi terület és a közeli tölgyerdők kalaposgombáihoz. (Mikológiai Közlemények, 1971)
Csongrád megye erdői, gombái és Szeged gombakereskedelme. Babinszki Lászlóval. (Mikológiai Közlemények, 1972)
Homoki akácerdőink mikoökológiai és mikocönológiai viszonyai. – Új gyilkosgalóca-előfordulási adat. (Mikológiai Közlemények, 1973)
Adatok a Csévharaszti Természetvédelmi Terület és a ligeterdők gombáihoz. (Abstracta Botanica, 1974)
Természetes eredetű toxikus szennyezésektől eredő mérgezési esetek. (Élelmiszervizsgálati Közlemények, 1975)
A gombaszabványosítás élelmezésügyi és gazdasági jelentősége. (Mikológiai Közlemények, 1975)
A szegfűgomba gyűjtése és forgalomba hozatala hazánkban. (Mikológiai Közlemények, 1976)
Nagygombák szukcessziója a homoki erdőtelepítésekben. (Mikológiai Közlemények, 1977)
Egyes ehető gombafajok kémiai összetétele. Vetter Jánossal. – Hazai nagygombafajok térképezése. (Mikológiai Közlemények, 1981)
Az Agricales rend gyakoribb nemzetségeinek határozókulcsa. – A szabadban termő gombák 20 éves – 1960–1979 – forgalma Budapesten. (Mikológiai Közlemények, 1982)
A Kiskunsági Nemzeti Park Bugaci Bioszféra rezervátumának és környékének makrogombái. (Abstracta Botanica, 1984)
Gyümölcsfák gyökerein élő parazita gombák előfordulása Magyarországon. Véghelyi Klárával. (Mikológiai Közlemények, 1984)
Adatok a cseresznye és meggyfák nagygombáiról. Véghelyi Klárával. (Mikológiai Közlemények, 1986)
Gyümölcsrázó gépek hatása a farontó nagygombák felszaporodására cseresznye- és meggyültetvényben. Makó Szabolccsal és Véghelyi Klárával. (Kertgazdaság, 1987)

 

írásai a Búvárban: A gombamegfigyelések helyes végzése. (1962. 2.)
Akácerdőink gombavilága. (1963. 4.)
Kertekben termő gombák. (1965. 3.)
A méz pollenjeinek vizsgálata. (1966. 1.)
A Búvár bemutatja a porhanyósgombát. (1968. 3.)
Óvakodjunk a mérgező párducgalócától! (1968. 4.)
Ritka és új gombáink. Babos Lórántnéval. (1974. 1.)
Az ál-csillaggomba. Trichaster melanocephalus. (1975. 1.)
Érdekes gombáink: a szömörcsögök. (1975. 7.)
Gombatermesztés a ház körül. (1979. 5.)

 

megemlékezései: Csukássy Lórántné. (Mikológiai Közlemények, 1979)
Gálffy Zoltán. Kalmár Zoltánnal. (Mikológiai Közlemények, 1980)
Pozsár Béla. (Mikológiai Közlemények, 1981). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1988. júl. 27.)
Kalmár Zoltán: K. I. (Mikológiai Közlemények, 1988). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője