Koncsek László
Koncsek László

2024. december 13. Péntek

Koncsek László

író, ifjúsági író, újságíró, szerkesztő

Születési adatok

1905. január 27.

Szarajevó, Bosznia-Hercegovina

Halálozási adatok

1981. június 6.

Budapest


Család

F: 1938-tól Gebe Márta (1906–2002) József Attila ifjúkori múzsája. József Attila makói gimnazista korában (1920–1923) szeretett bele Gebe Mártába, Gebe Mihály (1869. okt. 10. Jólész–1927. jún. 3. Makó), a makói főgimnázium r. tanára, a makói internátus igazgatója leányába; akihez több szerelmes verset is írt. Gebe Márta első férje Galambos (Kürthy) Tibor kórházi gondnok volt. Leánya, Galambos Baba, a makói Batka István orvos fiához, ifj. Batka István, Ybl-díjas építészmérnökhöz ment feleségül. Leánya: Batka Mária, unokája – Gebe Márta dédunokája – Süveges Gergő (1976–) újságíró. Gebe Márta második férje volt Koncsek László. Fia: Koncsek László, ifj. (1940–) vegyészmérnök. 

Iskola

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen középiskolai tanári okl. szerzett (1928). 

Életút

A Debreceni Független Újság, a Tisztántúli Független Újság, a Debreceni Újság, a Makói Népújság munkatársa, szerkesztője (1930–1945). A II. világháború után a Makói Népújság (1945–1948) és a Csanádmegye c. lapok felelős szerkesztője (1948–1950). a Győr-Sopron Megyei Hírlap főmunkatársa (1949–1957), a Népszabadság főmunkatársa (1957–1965). 

Pályafutásának kezdetén debreceni és makói lapok munkatársa, irodalmi és tudományos tevékenysége Győrött kezdődött. Első írásai Győr és Sopron munkásmozgalom- és művelődéstörténetével foglalkozott, majd kutatásai alapján írta meg első regényét (A renngassei összeesküvés, 1959). Az 1960-as évektől rendszeresen megjelentek írásai a Világosságban és más egyházi folyóiratokban, utóbb megírta az első, igen nagy visszhangot kiváltó, útikönyvet a modern Izraelről (Bibliai földeken, 1964), a siker hatására írt még egy németországi és svájci útleírást (amelyben interjút készített Thomas Mann özvegyével is: Az Oderától a Genfi-tóig, 1967). Több népszerű ifjúsági történelmi regényt szerzője (Soproni farsang, 1978; Kincskeresők, 1980), ill. gyerekeknek szóló műveket fordított és szerkesztett. 

Emlékezet

Szarajevóban született, iskoláit Debrecenben végezte. Észak-Erdély visszacsatolásakor, családjával Szatmárnémetiben telepedett le (1940–1945). Az újabb országvesztés után Budapestre menekült, Makóra, Gebe Márta Szép utcai házába költözött (1945–1951). Győrött élt (1951–1957), majd ismét Budapesten tevékenykedett, a fővárosban hunyt el. Munkássága Budapesten kívül Makóhoz és Győrhöz kötődik. 

Elismerés

MÚOSZ Aranytoll (1975). 

Főbb művei

F. m.: Emberek… Győri írók irodalmi antológiája. Szerk. K. L. Ill. Gallyas Frigyes (A Győr-Sopron megyei Tanács VB Népművelési Osztálya kiadványa. Győr, 1956)
A bécsi és Sopron megyei ellenforradalom kapcsolatai 1919-ben. 1–2. (Soproni Szemle, 1956–1959)
A renngassei összeesküvés. Dokumentumregény. (Bp., 1959)
Adalékok a soproni munkásmozgalom történetéhez a 19. század végéről és a 20. század elejéről. (Soproni Szemle, 1960)
Miért maradt el 1933-ban Gömbös soproni látogatása? (Soproni Szemle, 1961)
Izrael rituális bilincsben. Szemle. (Világosság, 1961)
Mi lett a sorsa a kismartoni – eisenstadti – Wolf Múzeumnak? (Soproni Szemle, 1962)
A lengyel ipar fejlődése. (Társadalmi Szemle, 1962)
Bibliai földeken. Útleírás. 42 táblával, 1 kihajtható térképmelléklettel. (Világjárók. 36–37. Bp., 1964
2. kiad. 1966)
Amikor a nép ítél. (Ezt láttuk az NDK-ban. Bp., 1965)
Az Oderától a Genfi-tóig. Útleírás. 16 táblával. (Ország–Világ. Bp., 1967)
Az éber bádogkakas. A német tengerpart regéi. Vál., szerk. K. L. Würtz Ádám rajzaival. (Bp., 1977)
Soproni farsang. Történelmi regény az ifjúság számára. Benkő Sándor rajzaival. (Bp., 1978)
Kincskeresők. Ifjúsági regény. Ill. Takács Zoltán. (Bp., 1980)

 

ford.: Lange, Harald: Egy gólyanyár. Ismeretterjesztő képeskönyv. Ford. K. L. 6 táblával. (Bp., 1979)
Heiduczek, Werner: Parszifál. Wolfram von Eschenbach XIII. századi Parzival c. lovagregényének átdolgozása. Ford. K. L. (Bp., 1979). 

Irodalom

Irod.: Fogarassy László: K. L.: A renngassei összeesküvés. (Századok, 1962)
Szabó Jenő: K. L.: Soproni farsang. Történelmi regény az ifjúság számára. (Soproni Szemle, 1979)
Grábics Frigyes: K. L.: Soproni farsang. Történelmi regény az ifjúság számára. (Műhely, 1979)
Mónus Imre: K. L.: Kincskeresők. Ifjúsági regény. (Műhely, 1981)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1981. jún. 9.)
Győri életrajzi lexikon. (2. átd. kiad. Győr, 2003)

 

neten:

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/egyhaztortenet/mako_igezeteben/pages/005_irodalmi_hagyomanyok.htm

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője