Komáromy Andor
Komáromy Andor

2024. december 4. Szerda

Komáromy Andor, kóji

pedagógus, történész, műfordító

Névváltozatok

Komáromy András 

Születési adatok

1841. július 8.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1916. március 19.

Kolozsvár

Temetési adatok

1916. március 21.

Kolozsvár


Család

Nagyszülei: Komáromy György legid., vajai Vay Anna (†1861. márc. 17.). Sz: Komáromy György, id. (1817. febr. 11. Ottomány – 1872. ápr. 29. Salzburg) politikus, Bihar vármegye országgyűlési követe, körösszegi és adorjáni gr. Csáky Rozália (†1884. dec. 17. Kolozsvár). Testvére: Ifj. Komáromy György (†1895. febr. 28. Brindisi) magyar kir. államvasúti felügyelő; Lónyay Tivadarné, majd Pachner Károlyné Komáromy Teréz. F: toroczkói és szentgyörgyi gr. Toroczkai Jozefin. Nevelt fia: gr. Bethlen Sándor. 

Iskola

Háromszék vármegye (1880–1886), Ugocsa vármegye (1886–1888), majd Bereg vármegye királyi tankerületi vezetője (1888–1891), nyugdíjazták (1891. nov.). 

Életút

Kolozsvár és környéke helytörténetével, művelődéstörténetével foglalkozott. Különösen értékes forráskiadó tevékenysége, elsőként gyűjtötte össze a magyarországi boszorkányperek okleveleit, megtalálta a legrégebbi magyar nyelvű ítéletet boszorkányperben. Műfordítóként tizenöt éven át dolgozott Faust-fordításán (1887-ben jelent meg). 

Emlékezet

Kolozsvárott élt és tevékenykedett, Kolozsvárott hunyt el, a helyi református temetőben nyugszik. Mivel tevékenysége Ugocsa és Bereg vármegyéhez is kötődik, és több írása Komáromy András néven jelent meg, művei bibliográfiákban összekeverve Komáromy András (1861–1931) történész, levéltáros, az MTA tagja munkáival. 

Főbb művei

F. m.: A kolozsvári boszorkányperekről. Név nélkül. (Ethnographia, 1901)
Kolozsvári boszorkányperek. (Magyar Polgár, 1901)
A kolozsvári boszorkányperekről. – Báthory Zsigmond udvartartásához (Erdélyi Múzeum, 1901)
A legrégibb magyar nyelvű ítélet boszorkányperben. Komáromy András néven. (Budapesti Hírlap, 1901. márc. 13.)
A kolozsvári polgári konyha a XVI. század végén. (Erdélyi Múzeum, 1902)
Hogyan ismerte fel a magyar nép a boszorkányokat? (Ethnographia, 1907)
Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Szerk. a kísérő tanulmányt írta. K. A. (A Magyar Tudományos Akadémia kiadványa. Bp., 1910)

 

ford.: Goethe: Faust. (Bp., Aigner, 1887). 

Irodalom

Irod.: Hübner Emil: K. A.: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. (Katholikus Szemle, 1911)
Dési Imre: K. A.: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. (Századok, 1913). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője